Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1965-04-02 / 7. szám

1952—1955-ben 3600 lakásegységet, a második öt­éves terv folyamán 10 000, és 1961—1965-ben 17 000 lakást adtak át a lakosságnak. Hasonlítsuk össze az alábbi vázlaton a régi város terjedelmét az újjal. Az egyik szárny messze kelet felé nyúlik. A másik, a nyugati szárny, még várja építőit. De nem fog sokáig várni! Amint a város keleti részén befejeződnek a mun­kálatok, az építkezés gócpontja Karlová Vés terüle­tére kerül át. Az új lakótelep, amelynek 33 500 la­kása lesz, összeköti Lamaő és Dúbravka községeket és egy 80 000 lakosú nagyvárost képez. Természe­tesen a jövőben a két említett község arculata is jelentősen megváltozik. ERŐFORRÁS — A VAROS VÉRKERINGÉSE Számok, melyekbe régen beleszédült volna az em­ber. A mi társadalmunkban a fejlődés korszakában a nagy számok megszokottá váltak. Talán csak azok­nak az illetékeseknek jelentenek némi fejtörést, akik Bratislava egyre szaporodó lakosságának szük­ségleteiről: az élelmezésről, a világításról, fűtésről, szállításról és a kulturális igények kielégítéséről gon­doskodnak. Városunk életének az erőforrása a „Slovnaft“ vagy „hővezető“. Mert Bratislava nemcsak lakótelepekből i 3, i t Ы fi (Q « N ► M SS Is 03 tj _ <Q « 9 « — a й I» ,2 в S *4 Sajnos nem áll módunkban, hogy itt felsoroljuk azt a számos új iskolát, egészségügyi központot, la boratóriumot, adminisztratív és kulturális létesít ményt, melyeket az elmúlt húsz esztendő adott ne künk. Járjuk be inkább Bratislavát és tekintsünk szét alaposabban magunk körül! Említsünk meg néhány nevet, fogalmat, nem sor­rendben, csak úgy kiragadva a sok közül: Pavel Tö­rök, a komplex gépesített csoport vezetője, Georg! Turzunov mérnök, vezető tervező — Munkaérdem­­rendesek. Ján PotoCnJ és Vladimír Uher munkacso­portjai — Szocialista munkabrigád megtisztelő cím viselői. Tencer-keret, Turőiő-módszer, csúsztatott sa­­luzás, folyamatos építkezési mód... és így sorolhat­nánk tovább azokat a kezdeti lépéseket, melyek alap­ján a mai nagyüzemi építkezés módszerei alakul tak ki. Sok mindent Igazolt az idő. Voltak dolgok, melyek hamis aranyként csillogtak, voltak ötletek, gondo­latok, melyek elenyésztek az emberi felületességben. Mégis, akik itt éltek és dolgoztak az elmúlt húsz esz­tendő alatt, tisztelettel és szeretettel gondolnak visz­­sza minden mozzanatra. Mivel fejezzük be a visszaemlékezést? Talán az új élet magasztalásával? Igen. Dicsőítsük az újat, de lelkesedésünk ne fojtsa el a hálaérzetet azok iránt, akik vérükkel fizettek mindazért, ami ne­künk a 'boldog jelent és jövőt jelenti. Tekintsünk néma tisztelettel a Slavinon kimagasló alkotásra, amelyben a művész tehetsége, a költő ötletessége és a munkás verejtéke egyesül, hogy örökké emlékez­tessen és figyelmeztessen! EDUARD ODEHNAL 1ШЩШ áll. Megszámlálhatatlan felvételt kellene készítenünk, ha ezt a Duna-partján elterülő gigantikus ' üzemet minden porcikájában meg akarnánk örökíteni. Milyen elkápráztató látványt nyújt ez az ezüstösen csillogó hőóriás! Mintha a Perzsa-öböl és a Káspi-tenger part­ja, a Venezuelában felszálló exotikus pára, Texas és Ploesti egy részének csodás keveréke lenne itt, ná­lunk — Bratislavában. És a hővezeték? Akárcsak egy Anakonda! A brazil ős­erdőkből idekerült tekergő óriáskígyó, amely hatal­mas, hővel telített acéltestéből egyenletesen árasztja a meleget a Dimitrov-üzemtől Nová Dobáig és a Feb­ruári győzelem útig... MEDDIG TERJESZKEDIK A VAROS? A legszélső szárnytollak árnyékát már nem fog­lalják magukba a turistaforgalom részére készített térképek sem. Mintha szűknek bizonyulna a keret. Igaz, hogy a Duna túlsó oldalán elterülő Petráalka, melyet még az egyetlen, régi híd köt össze a vá­rossal, csak egy nagyobb falu látszatát kelti. De a készülő tervrajzok már mint egyenértékű, modern városrészt tűntetik fel és tudjuk azt is, milyen for­mát ölt majd, a két partot összekötő első, új híd. Szorosan a turista-térkép szélén szökken a magas­ba az új bratislavai vállalat — az Elektrotechnické üzem — épülete. K. Beliek^ és F. Spóéíl felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom