Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1964-12-28 / 26. szám

s, /л "5 0 4J •Ф _> 5 м 1 и ф >2 V С о L. ti. FRAN riSEK VLCEK, őrmester, a közbiztonság dolgozója A közép- és idősebb korosztállyal elégedett voltam, elég fegyelme­zettek. Rendszerint a fiatal lányok azok, akik nem ügyelnek az útke­reszteződések fényjelzésére és a. veszélyes és forgalmas útvonalon a járművek között táncolnak át. Talán úgy vélik, elég, ha rámosolyognak a rend őrére? Ezt megte­hetik ugyan, de inkább a fényjelzésekre ügyeljenek, meg a fegyel­mezett átjárásra. Különben olyan csinosak, hogy más téren nem is javaslok változást számukra. FRANTISEK DIBARBORA színművész, a Szlovák Nemzeti Színház tagja. A nőknek meg kellene változni ok, csak nem tudom, az új év meghozza-e a változás feltételeit. Arra gondolok, hogy asszonyaink legtöbbje kétszer annyit dolgozik, mint a férfiak, — természetes, hogy nem marad idejük arra, hogy saját magukkal törődjenek. Már pedig egy ápolatlan, rosszul öltözött feleség nem kisebb rossz, mint mondjuk egy elrontott ebéd. — Azt legfeljebb nem eszi meg az ember... Nem akarom ismételni, mi minden kellene ahhoz, hogy a feleségeknek, az anyáknak több idejük jusson saját magukra. Elég szó esik a szolgál­tatások kiszélesítéséről, a sorbanállások megszüntetéséről... Ha ez sikerül, bizonyára több ápolt ésjókedélyű asszonnyal, kevesebb válással találkozunk majd... SIMKO JÁNOS, a Devin-szálló éttér­mének vezetője Kevés nővendégiink volt az idén. Jó lenne, ha az 1965-ös évben több asszony étkezne ét­teremben, több lenne az idejük, kevésbé len­nének fáradtak, nem foglalná le őket annyira a bevásárlás, főzés, mosogatás. Ami az öltözködésüket illeti — módomban van hallani sok külföldi véleményét is, és én egyetértek velük — ami lányaink, asszonya­ink elegánsak. Maradjanak ilyenek a jövő évben is! KURlS ANTON taxisofőr MICHAL HANTABÁL, az e9yik bratislavai nagy divatszalon vezetője. A nők minden korban szerettek öltöz­ködni. Tetszik nekem a ma asszonyában — aki maga is dolgozik — hogy nagyobb megértést tanúsít a másik dolgozó iránt. Ezt a próbáknál tapasztalom. Ő is segít, közreműködik. Ellentétben a régi típusú nővel, aki sok esetben csak szeklrozott. Viszont kifogásolom egyes fiatalok öltözködését és viselkedését. A kettő a legtöbb esetben összefügg egymással. Pl. kávéházba, szórakozóhelyre fiatal lánynak nadrágban menni, nyeglén viselkedni, nem való. Ez bizony nem tetszik. Szerencsére kevesebben vannak az ilyenek. Ezeknek meg kell változniuk. Huszonöt éve ülök a kormünykerék mögött. Negyed évszázad alatt sokat láttam, sokat tapasztaltam. Röviden talán csak annyit mondanék: legyenek a nők üdék, jólöltözöt­­tek, vidámak, jókedvűek, ne csak a mu­latóhelyeken — otthon is. A pihenésre, szórakozásra mindenkinek egyformán joga van, de az édesanyák vigyázzanak, a szóra­kozás miatt ne szoruljon háttérbe a gyermek­­nevelés. Kemény ember vagyok, de összeszorul a szi­vem, amikor a hajnalban hazatérő, rózsásked­vű édesanyát, ablakban síró gyerek várja. ANTON HOLLf, a Rohái főszerkesztője Az asszonyoknak? Feltétlenül meg kell változniuk! Ne álljanak sorba minden kicsiségért és ne mindig azt akarjanak vásárolni az üzeletekben, amit éppen nem lehet kapni! 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom