Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-12-14 / 25. szám
ANTIGONE ES A TÖBBIEK. Rögtön az elején meg kell jegyeznem, hogy ebben az írásban nem esik szó sem ógörög sorstragédiák hőseiről, hősnőiről, sem valamelyik újabb Karval-dráma bemutatásáról. A „többiek” megjelölés ez esetben ama lelkes vállalkozókra vonatkozik, akik Dunaszerdahelyen, ebben az élénk szellemiségű kisvárosban, a „Csallóközi Színház” néven ismert tehetséges színjátszó együttes mellett, a kultúra egyéb ágait is előbbre viszik. A Csallóközi Színházzal egyidőben, „Híd” címen megindult Irodalmi Színpad vezetői, az újonnan beütemezett művészet-történeti előadássorozatok kezdeményezői, valamint, a szerdahelyi járásban fekvő, nagyabonyi születésű zeneszerző, hegedűművész és nótaköltő, Bihari János nevével induló és munkásságára emlékeztető zenei ünnepségek közreműködői lennének ebben az esetben a... többiek! Először is tolmácsoljunk valamennyit Reidl Sándorral folytatott beszélgetésünkből — aki egyébként a nagyigényű és művészi értékű KarvaS-darab megrendezéséért elismerő oklevelet vitt haza a komáromi Jókai-napokról. Áruljon el ő maga egy keveset jövőbeli elképzeléseiről, terveiről. Reidl Sándor megsimogatta bajuszát, mire nekünk olyan érzésünk támadt, hogy miként a bibliai Sámsonnak — állítólag — hajában rejtőzött hatalmas ereje, Reidl Sándor éppúgy bajuszából meríti a munkájához szükséges kitartását, és a szerénységénél is nagyobb hozzáértését. — Nos hát... mondotta — a változatosság kedvéért Gárdonyi A bor című falusi játékával, valamint Goldoni Mirandolina című vígjátékával szeretnénk megbirkózni. Az előbbit Babusek Károly rendezi, a másodikkal én próbálkoznék. Egyébként A bort már közvetlenül a felszabadulás után is játszottuk, úgy hogy ez esetben felújításról lenne szó. Hogy miért A bor és miért Mirandolina ? A kikapcsolódás miatt. Mivállaltukanehezebb feladatokat is. — Amerika hangja, Kötéltánc, Lidércfény, Gyökerek a viharban, Kora tavasz, Veszedelmes életkor... mind-mind amellett beszél. Közben eljátszottuk a Ludas Matyit is, meg a Figaro házasságát, a Bolondos vasárnapot, Felnőnek a gyerekek, Kisunokám, a Debreceni lunátikus... csak éppen ami így hirtelen eszembe jut... — Tudjuk! A felszabadulás óta mintegy 324 előadásuk volt, körülbelül 160 000 néző elő tt... Ez az! Ügy gondoltuk, most valami könynyebbet... Természetesen nem valami pehelykönnyűségüre gondoltunk, amiért a kritikusok berzenkedni szoktak, és joggal. Mi a ,,könnyűben” is keressük a szinvonalasságot és ragaszkodunk a darab művészi megformálásához. ■ ■” Riedl elvtárs, mint mindig. ■■ most is okosan beszél, csak éppen ki kell egészítenünk azzal, hogy az igazság fonákjáról is... igazság! Mert ha maguk, és mások is, mint például a zselíziek, a változatosságra hivatkozva nehéz feladat után könnyebb felé fordulnak, akkor azoknak, akik a közelmúltban úgynevezett könnyű műfajjal jelentkeztek, most a változatosság jelszava alatt komoly tárgyú színművekkel kellene reprezentálniok a hazai műkedvelő színt játszást. — Tulajdonképpen ez lenne az ésszerű és a helyes. Dehát én csupán a mi munkánkért tudok szavatolni — és meg is teszem addig, ameddig beleszólásom van saját dolgainkba... Ezt Riedl Sándornak el is hisszük. Nemcsak azért, mert a műkedvelő színjátszásban elért érdemeiért nagy ünnepnapokon Tyl aranyjelvényt visel a gomblyukában, hanem azért is, mert ismerjük a szerdahelyiek lankadatlan törekvését. Tudjuk, hogy munkatársai között olyan emberek találhatók, mint Steiner Vilmos, Molnár János, Érsek György, Babusek Károly, és még sokan, akik mindenben osztoznak a közös cél felé vezető úton. Közös igyekvésük eredményezte a jutalomként elnyert Szovjetbarátok serlegét. És mert tudjuk azt is, hogy ahol a hazai műkedvelő színjátszás erőpróbája folyik, ott a szerdahelyi szinjátzók mindig az elsők között találhatók. És a többiek ? A többiek nevében Fél Miklós elvtárs, a szerdahelyi CSEMADOKjdrási bizottságának titkára nyilatkozik. — A CSEMADOK helyi szervezete rátért a népnevelő munka kiterjesztésére. E téren Ebben q fúluban született 176 4-ben BIHARI JÁHOS íteneszer2Ö c'icjónijpr'imQ.s. ■Г q macjyar и erbunhos muzstha Kajáló hépuiseloje, 1964. szeptember 12. U leilo dedin.e so narodil u rohu 1764 JÁNOS BIHARI cicjonshtj prímás о hudobnp .shladatel'. uynihaiúci predstauitel' madarshej hudby. I2.septembra 1964 nagyon sok segítséget kapunk a tanítói kartól és az asszonyoktól. Őszintén meg kell mondanom, hogy járásunkban mindenütt, ahol nők vették kezükbe a kulturális élet fejlesztését, szép munka folyik. Hogy csak néhány nevet említsek, ahogy épp eszembe jut: Bekö Mária Várkonyból, Kása Margit Somorjáról, Borbély Lászlóné Szarvasról, Dávid Ferencné Nagymagyarból... De a helybeli asszonyok sem maradnak mögöttük. Most például Gálffy Dezsőné művészettörténeti előadások rendezésére vállalkozott, ö maga is tart előadásokat. Az első ilyen rendezvény talán még a kezdeti bizonytalanság jegyét viselte magán, de reméljük, az érdeklődéssel együtt az előadások színvonala és tartalma is fejlődik majd. Hulkó Emőné, a Madáchemlékest rendezésében tevékenykedett. Cs. Sándor Erzsi, az ifjúság kulturális célokra történő megnyerését tűzte ki céljául, de Pajger Ferencné és Ozoray Katalin is mindent elkövetnek előbbrejutásunk érdekében. Nyelvtanfolyamokat is rendezünk. Egyelőre a szlovák és német nyelv elsajátítására nyújtunk lehetőséget, de később más nyelvek tanítására is sor kerül. Az Irodalmi Színpad vezetése most Babusek Károly gondja, aki a Jókainapokon értékes műsorral szeretne bemutatkozni. Csallóköz történetéről is rendezünk ismeretterjesztő előadásokat. Am a legjelentősebb megmozdulásunknak mind közül — úgy értem országos méretben — mégis a Bihari János születési évfordulójára rendezett zenei ünnepség. Azt reméljük, hogy ez alapját képezheti, idővel évenként megismétlődő országos nagy zenei fesztiváloknak... Azzal a meggyőződéssel búcsúztunk Fél Miklós és Riedl Sándor elvtárstól, ameddig ennyi szép tervük van, ennyi lelkesedés fűti őket, addig Szerdahelyen nem lehet hiba... sem a görög sorstragédiák hőseivel, hősnőivel. ■ ■ sem a többiekkel! DÁVID TERÉZ A Bihari emléktábla Abonyban A tánccsoport Bihari Verbunkosát ropja 1 Prandl Sándor felvételei Antigone és a többiek . . . Dunaszerdahelyen (Haizok Ilona, Bartal György, Babusek Károly, Molnár János, Brunner Tibor)
