Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-11-30 / 24. szám
Egy szi^^int száz — Brnóban nem épült új színház a felszabadulásig, sőt 1942-flen, Heydrich meggyilkolása után teljesen betiltották a működését, 1945 után új távlatok nyíltak a brnói színház előtt is. Az államosított intézmény anyagi gondjai megszűntek és az építkezés nyilvánvalóan csak idő kérdése lett. 1956-ban pályázatot hirdettek az új színház tervrajzára, amelynek legmegfelelőbb helyét véglegesen a Felszabadulás kertjében jelölték ki. A terv megszületett — az új opera 1959 óta épül és befejezés előtt áll. Jozef Zburník, az Állami Színház műszaki vezetője, valamint Frantisek Marek színházi gépész fáradhatatlan és lelkesen magyarázó kísérőink. Mindent megmutatnak: a novemberi ködös napfényben csillogó-villogó homlokzati részt, a hatalmas előcsarnokot, amelyből kétoldalt a főlépcső vezet az első és második emelet 1400 férőhelyes nézőterére, a páholyokba; a 17 és /г méter átmérőjű forgószínpadot, a zsinórpadlást, a fehér védőzsákokban még puhán alvó függönyöket, a korszerű műszaki berendezéseket, amelyeket drezdai és lipcsei szakmunkások szereltek. Hallgatjuk a márványkockákat és a mahagóni falburkolatot lerakó munkások kopácsolását és fülünkben visszacsengenek Miroslav Zejda elvtárs, a színház „kiváló munkáért” kitüntetett igazgatójának szavai: — A brnói operaszínpad alapjait tulajdonképpen Fr. Neumann, a Majna menti Frankfurt-ból érkezett nagy zenész vetette meg, aki 1918-ben meghívta ide Közép-Európa legjobb művészeit. Foglalkozott Janáíekkel, Martinuval, Smetanával. Neumann után Chalabala, Bakala, majd Balatka vezényeltek. A kitűnő Chalabala vezette be a szláv repertoárt, a klasszikus orosz és szovjet zeneszerzőket. Zejda igazgató Eugenia Polednákovával, a színház sajtófelelősével felváltva idézi a nyolcvan éves színház mozgalmas és rögös útjának nagy személyiségeit: a prózai színjátszás terén többek között E. F. Burian rendezőt, a ma is szereplő Urbánková érdemes művésznőt, a balett mesterei közül Ján Hladík, Mása Cvejcová, Ivó Vána koreográfusokat, majd a későbbi évekből Psota és Podhorsky nevét említik tisztelettel. Vlasta Fialová, a brnói Állami Színház művésznője О Id rich Celerín, Visnyovszkij Optimista tragédiájának rokonszenves matróza, a brnói Színművészeti Akadémia első végzőseinek egyikeként 10 éve lépett a színház kötelékébe Maria Pavlíková és Rudolf Krátky a Piudko házaspár szerepében, Havel Kerti ünnepély cimü drámájában Egy jelenet az Optimista tragédiából Klasszikus és modern külföldi és hazai szerzők sok-sok sikerre vitt operájának és prózájának tolmácsolása után a hagyományokat tisztelő színházi vezetők szinte jelképesen, Visnyovszkij Optimista tragédiájával köszöntik a brnói cseh színház 80. születésnapját. — A pátosz mellett meg akarom mutatni a forradalom, minden forradalom problémáit is, — mondja —, éppen Visnyovszkij szavaiból kiindulva, hogy az emberek nevetni tudnak barátaik sírja fölött... Láttam az előadást és a közönség megrázó reagálását Budapesten az 1956-os események után, láttam Prágában Tovsztonogov leningrádi rendezőtől és a Berlini Ensemble-től is. Ahány rendezés — annyi felfogás lehetséges, de talán éppen ez az érdekes Visnyovszkij optimista drámájában. -Mit szól ehhez Vlasta Fialová, a darab egyetlen női szereplője, a komiszszárnő megszemélyesítője? — Nehéz szerep ez, mert angyali típus formálásra csábít, én pedig éppen ezt szeretném elkerülni — húsból, vérből, való embert akarok alakítani. Vlasta Fialovának, ennek az intelligens, szerény művésznőnek már jónéhány sikerre vitt szerep áll a háta mögött. Kedvenc szerepe: Brecht Courage anyója mellett a Pygmalion, Lysa Dwolittle, a Makrancos hölgy Madelainje és több más komoly, érett színészi tudást követelő alakítás. Ő maga a fiatalabb színésznemzedékhez számít még. az utánpótlás azonban komoly gondja a színháznak. — A nyolcvanadik évforduló alkalmából számos művészünk és színházi dolgozónk kap elismerést, kitüntetést — módja Miroslav Zejda igazgató, aki maga is színészi múltra tekint vissza, többek között a népszerű §vejk, a derék katona szerepére. Mit kívánhatunk mi születésnapi ajándékul a brnói Állami Színháznak? Természetesen további sok-sok sikert, hogy olyan kitartó és hálás közönsége legyen, amilyen önzetlenül és fáradhatatlanul harcoltak a cseh kultúra ügyéért a legnehezebb körülmények között is a nemzet legjobbjai közé számító úttörő alapítói és fejlesztői. GÁLY OLGA tr 0) «X» •C a V) 11
