Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-11-02 / 22. szám
Fény a sötétségben. Tizenhét esztendős volt Valiba, amikor egy alattomos betegség örökre elvette szemevilágát. Ezt a kegyetlen csapást korábbi, örömtelen gyermekkor előzte meg. Valika már kislány korában sem játszhatott kis barátnőivel a réten, nem szedhetett vadvirágot anyukának, mint a többiek, sőt még az iskolát sem látogathatta, ahová hatéves korában beíratták. Az orvos tanácsára szülei Levocára, a vakok iskolájába vitték a kislányt, hogy itt legalább az alapműveltséget elsajátítsa. Az egyre gyakrabban és erősebben jelentkező szemfájás azonban ezt is lehetetlenné tette. Az elkeseredett szülők egyik orvostól a másikhoz, egyik kórházból a másikba vitték szerencsétlen gyermeküket, de segíteni sehol sem tudtak rajta. Valika előtt abban a legszebb korban — virágzó ifjúsága idején — sötétült el örökre a világ, amikor más leány boldog türelmetlenséggel kfszül az életre, ezer tervet sző a jövőreÉs Valika éppen ettől a szomorú, kilátástalan j evőtől félt. Nagyon félt. Huszonegy éves volt, amikor Levőcár a utazott, hogy a vakok tanoncisko* Iájában kitanulja a kefegyártás mesterségét. De nem így történt. Az 1953-as esztendő volt a huszonegy éves Valika legboldogabb éve. Az ipariskola helyett, a Csehszlovákiai Rokkantak Szövetségének segítségével, a revúcai Erdőgazdálkodási Intézet telefonközpontjában kapott elhelyezést. Valika határtalan lelkesedéssel látott munkához. Az üzem vezetősége mindenben segítségére sietett. Elődje, a volt telefonosnő, végtelen türelemmel tanította be. — Boldog vagyok, hogy ilyen jóindulatú, megértő emberek közé kerültem —jelentette ki egy alkalommal Valika. —- Munkatársaim jó barátaim, mindig bizalommal fordulhatok hozzájuk. Tizenkét esztendeje kezeli kifogástalanul Valéria Gallayová-Kornelová az intézet telefonközpontját. 1953-ban ő volt Szlovákiában az első ilyen beosztású, világtalan munkaerő. A kezdet nem volt könnyű, mert az üzem régi telefonközpontja nagy erőfeszítést igényelt a világtalantól, de azóta a régit újjal cserélték fel és Valika munkája is könnyebb, egyszerűbb lett. Valéria Gallayová-Kornelovát a közelmúltban nagy megtiszteltetés érte. Példás munkásságáért a Világtalanok Szlovákiai és Központi Szövetségének elnöksége, a világtalan telefonkezelők országos konferenciája alkalmával kitüntetésre javasolta. VÍZSZINTES: 1. Az idei csehszlovák-szovjet barátsági hónapban i& lesznek... 12. Idegen hírügynökség rövidítése. 13. és 14... szabadultak fel hazánk első városai és fal - vai... — 16. Kripton vegyjele. 18. Levegő — görögül. 20. ATA. 21. PereceJeje! 22. Ki mit... 24. Nemcsak paprikás, de... is! 26. Szibériai folyó. 27. A csiga... 28. Játékoroszul. 30. Ezzel is bővül a barátsági hónap programja (folytatva a 42. alatt). 32. Nem fény... 33. Üsd agyon! -szlovákul (egy szó). 35. Csonthéjú gyümölcs (a betűk keverve) 36. Piaci... 37. Katona ,,kapja“ (első kockában kettősbetű). 39. Az első ember (röv. ék.) 40. Pásztorok bundája. 45. Tiéd — németül 47. Tag — keverve. 48. Ilyen költség is van. 49. Haldokolnak — szlovákul (többes szám). 50. Vissza: kérdőnévmás. 51. Árva Ilona. 52. Vissza: vadat... 54. Időjelző. 56. A férjes asszony írja a "neve alá. 57. Mutató névmás. 58. Gyümölcs. 60. Vajon juttat-e? 62. Tudásunk bővítésére szolgál. FÜGGŐLEGES: 1. Római egyes. 2. Re párja. 3. Vissza: családtag (röv. ék.) 4. Ma — szlovákul. 5. Lotte és Hajnalka. 6. Elmúlik... (egyik része). 7. Olaszul igen (fonetikusan vissza). 8. Igen kellemes még éjfélkor is. 9. Tiéd — csehül. 10. Majdnem azonos betűk. 11. Ok is sokat segítenek az akciónál, a 20. jubileumi év szervezésénél. 15. November 7-én... az Októberi Forradalom idei évszáma) 17. A kisbaba a pólyában... 25. Renáta, Olgácska, Sári. 26. Két azonos betű a végén... Mi van a közepén? 27. A tokiói olimpia egyik részvevője volt. 29. Névelővel: prémféle. 31. ósdi. 32. A tenger fázisa: 34. Római számmal: negyvenkilenc. 36. Nem ad, de... — 38. Vissza: tanulmány, vázlat, gyakorlat (idegen kifejezéssel). 39. Igen kicsi. 42. — ... muri. 43 Mutató szó. 44. Skandináviai kis folyó. 46. Elektromos töltésű atomcsoport. 48. Kéz részei. 52. Sötétség-szlovákul. 53. Vonat fut rajta. 55. Forradalmi énekes, 57. Névelő. 58. Igen-oroszul. 59. ó. F. 61. E. A. Boór P. Megfejtésül beküldendők a vízszintes 1, 13, 14, 26, 28, 30, 40, 62. és a függőeges 8, 11, 15, 27. számú sorok megfejtése a rejtvényszelvénnyel együtt 1964. november 15-ig. Minden öt hibátlan megfejtésért könyvjutalmat küldünk. A 21. szám helyes megfejtése: Nymburg, 2iar nad Hronom, Vranóv, Tisovec, Mélník, Slapy, Lipno, Púchov. 28 40 47 J. Baris 41 16 22 24 34 MfikófcMbfotik tükte tj ir»V*»i*r5|r Heten laktunk egy szobában e diákszállóban. Vidám társaság voltunk, szerettük egymást, szerettünk aludni, olvasni, örökké diákcsínyeken törtük a fejünket, és... néha tanultunk is. Vasárnap esténként vagy néha takarodó után, az is megtörtént, hogy kijátsszva a nevelőnő éberségét, tanulási idő alatt összeültünk és vicceket meséltünk. Valaki titokzatos arccal bejelentette: ,.Gyerekek, micsoda viccet hallottam,“ erre aztán mint valami jeladásra, megindult a viccmesélés. Mindenki hallott valami újat, s szerette volna minél hamarább tovább adni. De itt jön a bökkenő. Ezek a viccek egytőlegyig trágárok voltak és ,,nem bírják el a nyomdafestéket". Persze ez mit sem zavarta a társaságot. Nos, itt csorbát szenvedett az én öszszetartásom. Nem tudtam viccet mesélni. Azzal a kifogással húztam ki magom alóla, hogy egyszeri hallásra úgy sem tudom megjegyezni őket, sajnos feledékeny vagyok. Ha csak tehettem, kerültem ezeket az alkalmakat, s ha nem sikerült. csendesen meghúztam magam, nem tudtam szívből hahotázni, ahogy a többiek. Ezt persze észrevették, sokszor tettek megjegyzéseket, de az okára senki sem volt kiváncsi. Egy cseppet sem vagyok komolyabb, zárkózottabb természetű, mint bármelyik a régi szobatársak közül, mégsem tartottam méltónak magamhoz az ilyesmit. Ezeket a vicceket olyanok találják ki és adják tovább, akiknek örömük telik a piszkos és trágár kifejezések használatában. Nem merem állítani: még sosem fordult elő, hogy ne vetettem volna el én is a sulykot, de utána mindig lelkiismeretfurdalást éreztem. Mint ahogy az ember kényes a kezére, s nem szeret piszokban, szennyben turkálni, éppen úgy különbséget kellene tenni vicc és vicc között. Azt igazán nem lehet kifogásolni, ha valaki társaságban egy témához illő viccet mond el. Ez csak élénkíti, színesebbé teszi a beszélgetést. De azt már egyenesen visszataszítónak találom, ha fiatalok összejönnek és semmi egyéb problémájuk, beszédtémájuk nincs, mint hogy tucatszámra trágár vicceket mesélnek. Szeretném, ha megértenék, mit akarok ezzel mondani. Azt, hogy ezek a ,.pikáns“ viccek, épp úgy, mint a piszok a kezet, a gondolatainkat, s ezzel együtt egész énünket, érzésvilágunkat szennyezik be. M.A. 31 14 30 38 42 35 43 17 33 57 P.B. 53 44 59 60 55 61 39 50 21 46 56 Könyvet kapnak: Géret Lajosné, Safárikovo Simo Mónika, Nővé Zámky - Zsuzsa Györgyné, Komárno. ÁTDOLGOZÓ N0”. megjelenik kéthetenként. Kiadja a Csehszlovákiai Nők Szlovákiai Bizottsága, Bratislava, Októbrové námestie 12. Felelős: Szarkáné Lévay Erzsébetfőszerkesztő. Grafikai szerkesztő: Schreiber Katarina. Szerkesztőség: Bratislava, Októbrové námestie 12. Telefon: 344-21, 310-25. Nyomja: Polygrafické závody, n. p., závod 1, Bratislava.Terjeszti a Posta Hiriapszolgálata. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Évi előfizetési díj 18,20 Kcs, Egyes szám ára 70fiIlér. Külföldi megrendeléseket a posta sajtókiviteliszolgálata: — PNS Ústredná expedíció tlace — Bratislava,Gottwaldovo nám.48/VII — intéziel. K-13*41665 $
