Dolgozó Nő, 1964 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1964-10-19 / 21. szám
•ö P w о £ 45 43 > о +» 5 Vi о a •a* > _o #5 о •5 0 L «о c Л » E о I? <5 Ьа pár szó ragadta meg a figyelmem a Prága-karliní Tesla gyár folyosójának faliújságján. Mit akar jelenteni, mi az értelme? — kérdeztem Vladimír Stajner elvtárstól, a várositávbeszélő-központokat gyártó üzem igazgatójától. — A rövid jelszó a tökéletes minőségért folytatott két évi szakadatlan harc eredménye. Nem volt olyan egyszerű, amíg eljutottunk idáig ... De talán érdeklik az előzmények is. Persze, hogy érdekelnek. Elsősorban a gyár története, fejlődése, gyártási profilja. így aztán Stajner igazgató szavai nyomán lassan kialakul a gyár mai képe, tervei, balsikerei és sikerei. Valaha Krizik alapította a gyárat, az első köztársaság idején a híres Siemens céghez tartozott. A felszabadulás után a nép tulajdonába ment át. Az ország egyetlen üzeme volt, ahol távközlési berendezéseket gyártottak. A köztársaság távbeszélő hálózatának kiépítése, az egyre szaporodó külföldi megrendelések újabb üzemek létesítését tették szükségessé. Először a szlovákiai Liptovsky Hrádeken, majd a Őeské Budéjovice melletti Nyranyban épített új gyárakat segítettek a szakemberek talpra állítani, kádereket nevelni, utánpótlásról gondoskodni. A prágai üzem már csak városi és nemzetközi távbeszélő központokat állít elő, termékeinek ]4 T No C S/t& j több mint a felét a külföld vásárolja meg. Állandó és legkomolyabb üzleti partnereik a Szovjetunió és Görögország. A gyengeáramú berendezések exportálása rendkívül jövedelmező, mert elsősorban az emberi munka kerül kivitelre, a nyersanyag a gyártmány árának csupán a 30 százaléka (a nehéziparicikkeknélazarányfordított,a nyersanyag kb. 60—80 százalék). Az idei exporttervet mostanáig 110 százalékra teljesítették, de előreláthatólag az év végéig 3—5 millió korona értékben túlteljesítik. A gyárat az elmúlt években a munka megszakítása nélkül teljesen átrendezték, modernizálták, új, maguk készítette gépekkel szerelték fel, úgy hogy ma már európai szívonalú és Prága egyik büszkesége. A rengeteg finom alkatrészből és drótokból álló távbeszélő központok előállítása bizony nem egyszerű dolog. A műszaki fejlesztés tervéhez igazodva, jövőre új, úgynevezett keresztkapcsolós rendszerű távbeszélő központok gyártására térnek át. Az új rendszerű központ előállítása igényesebb, drágább, viszont üzemeltetése, karbantartása lényegesen egyszerűbb. Tizedannyi ember elég a kezeléséhez, ami fontos körülmény, mert például a Szovjetunióban óriási iramban építik ki a távbeszélő hálózatokat. Nálunk jelenleg 100 lakosra 7 távbeszélő előfizető esik, 1970-ig számuk 12-re emelkedik. A kutatók egész serege munkálkodott az új rendszerű távbeszélőközpont megszerkesztésén és idén már elkészül a próbasorozat. Műszaki dolgozóik másik nagy sikere a félautomata telefonközpont. Ha az előfizető mondjuk Prágából Bratislavába akar telefonálni, a prágai központ kezelője közvetlenül kitárcsázza a bratislavai számot. Itthon néhány város között már működik ez a közvetlen összeköttetés,nemzetközi viszonylatban Prága, Moszkva, Bériin és Varsó között építik ki. A beszélgetés színhelye közben megváltozik. Az igazgató dolgozószobájából üzemnézésre indulunk. Mondhatom, nincs itt könnyű dolga a férfiaknak. Nemcsak mert teljes kisebbségben vannak (a dolgozók 70 százaléka nő), hanem azért is, mert ennyi fiatal, szép nőt együtt ritkán látni, a legtöbbjük még a huszadik életévét sem töltötte be. Ápoltak, csinosak, ügyesek, igaz, a környezet is kellemes. A világos pasztell színekkel kifestett csarnokok, a korszerű berendezés, a modern étterem, öltöző feltétlenül buzdítólag hat a munkakedvre. Valóban igyekszünk „asszonyaink" kedvében járni — mondja Stajner elvtárs. — Hogy gond nélkül vállalhassák a két műszakos munkabeosztást,saját költséggel 70 férőhelyes jieti bölcsődét és óvodát nyitottunk. A szülők csak hét végén viszik haza gyermekeiket. Azok számára, akik a nappali óvodákat részesítik előnyben, a nemzeti bizottságokon keresztül biztosítunk helyet a lakóhelyeiken levő óvodákban. Nagy súlyt fektetünk a fiatalok továbbképzésére. A nálunk szabadult ipari tanulókon kívül sok a betanított munkásnő, akik ugyancsak szép eredményekkel dolgoznak. Az átlagos jövedelem 1000—12000 korona. — Azt hiszem most már visszatérhetünk a minőséghez — juttatom Stajner elvtárs eszébe beszélgetésünk kiindulópontját. — Igen. Sok panasz, reklamáció érkezett gyártmányaink minőségére, még külföldről is. Kénytelenek voltunk egészen radikális, a dolgozók körében őszintén szólva népszerűtlen intézkedéseket foganatosítani. Könyörtelenül rámentünk a selejt kiirtására, megszüntetésére, ami érzékenyen érintette a dolgozók zsebét. Csökkent a mennyiség, emiatt tavaly adósak maradtunk a tervvel, nem volt prémium. A keresetek több hónapon át néhány száz koronával alacsonyabbak voltak. Az ellenőrzést erősen megszigorítottuk. A gyártmányokat először a műhelyi ellenőrök, majd a műszaki ellenőrök vizsgálják át, végül is közvetlenül az igazgató alá tartozó, hat személyes ellenőrző bizottságot neveztünk ki, ők döntenek végérvényesen arról, vajon kiengedik a kész A TRIBÜN NYOMÁBAN Ellenőrzés Novákyn. □ mikor ez év márciusában lezárult a ,.Dolgozó Nő Tribünje", láttuk, hogy bizonyos dolgok után nem elég egyszerűen pontot tenni. Az ilyen akciót nem lehet csupán kiértékeléssel befejezni, hanem a gazdasági és szakszervezeti szerveknek, nemzeti bizottságoknak folytatniuk kell a múlt évi ígéretek, határozatok ellenőrzését. Tudjuk, hogy a kötelezettségvállalások és ígéretek pontos teljesítése az üzemektől, az üzemek dolgozóitól, funkcionáriusaitól függ. Ezt bizonyította a novákyi W. Pieck Vegyi Üzem női alkalmazottainak üzemi összejövetele is. Újszerű összejövetel volt — vallja Andrejková elvtársnő — éppen ezért nem volt könnyű a vitát elindítani. De annak ellenére, hogy ebben az üzemben eddig ez volt az első ilyen női összejövetel, gyümölcsöző vita alakult ki az asszonyok között. A Tribünön bebizonyosodott, hogy a hibákat, nehézségeket fel kell tárni. Figyelembe vették a kifogásolt hiányosságokat, másrészt a dolgozó nőknek tudomásukra adták, hogy nem elég csak követelni, de mindenekelőtt értékes munkát kell nyújtani a munkahelyen. így került sor az összejövetel után az üzemben felmerülő hiányosságok felülvizsgálására. Ma az üzem dolgozóinak csak egyhatod része nő, de a jövőben széles lehetőség nyílik itt a nők alkalmaztatására és szakképzettségük növelésére. Mivel a múltban ebben a járásban a nők csak elenyésző számban vettek, részt a munkafolyamatban — ennek oka mindenekelőtt a munkalehetőség hiánya volt — nem kapcsolódhattak be kellőképpen a vitákba, nem hallathatták bíráló hangjukat. Ez
