Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1963-12-11 / 25. szám

konynak tartja a helyzetet: ingadoznak a bátor és határozott lépések, a megalkuvás és vissza­vonulás között. A mozgalom helyes taktikáját persze nem könnyű meghatározni — egy ilyen méretű tömegmozgalom széles politikai árnyalatokat hordoz magában. A határozott és szervezett, de ugyanakkor fegyelmezett tömegakció hívei most is szemben találják magukat a megalku­vás és „fokozatosság" embereivel: három milliomos birminghami néger például (az ő házaikat is robbanások rongálták meg) felhívást bocsátott ki. Ebben tiltakoznak King és a mozgalom vezetőinek ama törekvése ellen, hogy újabb tömegakciókkal és tünteté­sekkel gyorsítsák meg a négerek egyenjogúsá­gának kivívását. Nem új birkózás ez: az amerikai négerek szabadságharcában hosszú évtizedek óta küzd egymással ez a két irányzat. A tömegmozga­lom azonban ma már mindinkább elsodorja a megalkuvó, késleltető tényezőket. A Lincoln emlékmű tövében aratott nagy társadalmi és politikai győzelem után Birming­ham tragédiája és a megrendülés okozta aggodalmas határozatlanság következett. A harc logikáját azonban nem lehet többé visszafordítani! Az amerikai négerek egyen­­jogúsítási harca az ország történelmének leg­nagyobb tömegmozgalmává nőtt, s nincs az a bomba, amely az amerikai négerek szabad­ságának ügyét „lerobbanthatná" a napirend­ről.-ov-1. A megdöbbenés pillanatai. Harlemben a néger lakosság az alkalmi szónok szavaiból értesül a bir­minghami tragédiáról 2. A győzelem pillanatai. Kép a Washington ut­óéin végigvonult százezres menetből. A jelvények „Jobs and Freedom"— Munkát és Szabadságot — felírása jelzi, hogy a tömegmozgalomnak gazda­sági alapjai is vannak I Az amerikai négerek átlagos jövedelme fele a fehéreknek — a munkanélküliek arányszáma viszont a négerek között kétszer akkora És végűi szóljunk néhány szót a francia nők életéről, mert ez a téma minden idegent nagyon érdekel. A francia nő — legyen az munkdsnő, titkárnő, elárusltónő, vagy az ú. n. felső társadalmi rétegbe tartozó nő — egyaránt vonzó, jólöltözött'. Az üzletekben, vendéglőben szívélyesen fogad, barát­ságosan útbaigazít, ha az utcán valami után érdeklődsz. A legtöbb francia nővel a kis önkiszol­gáló boltokban találkozhatsz. Itt alkuszik és fontolgatja mit vásárolhat olcsóbban, mert Párizs­ban az áruval együtt az elárusító cég nevét is meg kell fizetni. A nagy üzletekben ugyan hemzseg az áru, mégis a kis boltokban van nagyobb forgalom, mert jutányosabbak az árak. A zöldség, gyümölcs, őszikabát ugyan aránylag olcsó, — de ha a kis Jean megbetegszik, az orvosi kezelés, hogy a kórházat ne is említsük, nagyon igénybe veszi a család jövedelmét. No, és a francia divat? Egyszerű, ízléses. Lehet, hogy valaki a ,,francia divat" szó alatt fantasztikus vonalakra, költeményszerű kalapokra gondol, mint amilyenek a divatlapokban és a divat­­bemutatókon a Haute Couture divatáruház modell­jeit jellemzik. Nem. A mindennapi ruhák egysze­rűk, ízlésesek és a kiegészítőkkel kitűnően hango­lódnak össze. A párizsi nő a kosztümöt, a két-, háromrészes ruhát és a szoknya-blúzt kedveli. A ruhák anyaga. tweed, mohair, jersey. Divatosak a különböző hosszúságú bőrkabátok, többnyire sötét színben. A könnyű cipők félmagas és magas­­sarkúak. Télen csinos, kis csizma a divat. Kalapot csak elvétve láttunk, de sok a különféle sapka és kendő. ízléses kiegészítő a sál, a szőr­medísz és az apró bizsutéria — még a sportos öltözékeken is. Ilyennek láttuk a francia nőt az áruházban — ahol az elárusítónők csinos, háromnegyedes nylon­köpenyt viselnek — séta közben, a parkokban, ahol a kismamák magas gyermekkocsikat tolo­gattak, a színházi előadásokon és a híres francia revü műsorokon is. Dr. JANA MORAVCOV/i

Next

/
Oldalképek
Tartalom