Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-11-27 / 24. szám
NÉZŐK! szülök nélkül tehetetlenek. Aztán csak bólogatnak olyan esetekben is, mikor mindennél világosabb, hogy a szülök maradi nézeteiket kényszerítik rájuk. A múlt maradványai elleni harcban — ahogy azt a Szovjetunió Kommunista Pártjának programja is meghatározza — kétségtelenül nagy szerepe van a társadalomnak, a közvélemény hatásának, a bírálat és önbírálat fejlesztésének. A polgári nézetek, erkölcsök és szokások kiirtásának fő eszköze fokozatosan a társadalomellenes tettek elvtársi elítélése lesz. A vitában a leghivatottabbak — hasonló problémákkal küzdő fiatalok, vagy nagyobb élettapasztalatokkal rendelkező asszonyok és férfiak fogalmazták meg véleményüket. A felvetett problémákhoz különféle — természetesen ellentétes nézetek is felmerülhetnek. Ha mindenki helyeslőén igent mondana — az ,,igenről" aligha lehetne vitázni. Az ankétben helyet kaptak és jövőben is helyet kaphatnak a téves nézetek, ha azokat nem rossz szándék kíséri és nem sértenek senkit. Azonban ezekre a nem megfelelő nézeteket tartalmazó levelekre nem csak néhány, a lapban közölt levélben, hanem szerkesztőségi cikkben kell majd a jövőben válaszolni. Alapos magyarázattal és érvekkel kell alátámasztani az ilyen cikket. Senki sem vonja kétségbe, milyen jó szándék vezette azokot a levélírókat, akik erős szavakkal bírálták a maradi nézeteket. Azonban nem lehet ilyen szavakkal küzdeni: ,.felháborító, hogy az atomkorszakban is uralkodik a konzervativizmus" — vagy , ,csak akkor nevezhetjük majd szocialista falunak a falut, ha ilyen történetek nem ismétlődnek meg benne." Azt sem állíthatnám ennél az esetnél:,.Szinte hihetetlen, hogy még a szocializmusban is akadnak olyan emberek, akik a maradi kapitalista rendszerhez igazodnak." Nem mentegetem a konzervativizmust és a vitában felvetett helytelen epizódokat az emberek életéből. Azonban megeshet az ilyesmi a szocialista rendszerben is — példa akad bőven. Részben azok az emberek is, akik nem voltak kizsákmányolok, de a régi társadalmi viszonyokhoz voltak szokva, nehezen értik meg az újat. Évszázadokon keresztül a szegény pásztor fiából csak pásztor lehetett, s nemzedékről nemzedékre szállt az ilyen családban a szegénység, a megalázottság. Fiatalok, akik az új társadalmi rendszerben nevelkednek, szerencsére csak hallásból tudnak ezekről a dolgokról. Akadhatnak és akadnak a mai rendszerben, — hangsúlyozni szeretném, hogy a szocialista falun is emberek, akik a körülöttük végbement átalakulást nehezebben értik meg és még mindig régi elgondolások szerint akarják rendezni a maguk és családjuk életéi. Semmi esetre sem átütnünk minden embert maradiságáért az ellenség tárába. Egyszerre nem lehet mindenki felvilágosodott arxista és soká fog tartani, mig minden ember mentesül a régi nézetektől. Ezzel kapcsolatban szeretnék hozzászólni a további vitaanyaghoz, melyet ,.Válaszúton" címmel vetett fel •a szerkesztőség. Érdekeltté kell tenni a dolgozókat, hogy többet és jobban termeljenek. Tanuljanak! Nemcsak becsvágyból tanul az ember a társadalomnak is érdeke, hogy minél több müveit és szakképzett dolgozója legyen. Érdekeltié kell tenni a dolgozókat ezen a téren is. Elvennénk a dolgozók kedvét az iskolázástól, ha általános jelenség lenne, hogy a mezőgazdasági szakiskola elvégzése után kevesebbet keresnének az EFSZ tagok. Tény, hogy elvétve ilyen esetek is akadnak. A Dél-Morvaország-i kerületben a pártszervezetek arr/j törekednek, hogy minden kommunista vállaljon k.ankrét feladatot a termelésben. Hogy mennyire következetesek ebben a Dél-Morvaország-i kommunisták, azt legjobban bizonyítja, hogy a kerületi és járási hivatalokból 800 mezőgazdasági szakember vállalt munkát az EFSZ-ekben, főleg az elmaradott szövetkezetekben. Ezeknél az embereknél nagyra kell értékelni az öntudatot. Azonban az anyagi érdekeltséget az emberek A kiértékelésen résztyettek: — Balról jobbra —Funková Zlatica, a Csehszlovák Nők Szlovákiai Bizottsága elnökségének tagja, Mrázová Viera, a prágai Csehszlovák Nőbizottság kiküldötte, Drábek Viktor, a SZLKP KB sajtóosztályának dolgozója, a Dolgozó Nő főszerkesztője és szerkesztői. öntudatával, lelkesedésével nem helyettesíthetjük. Amig a kenyér, liszt, cukor, ruha, stb. pénzbe kerül, addig az embereknek leiietőséget kell adni, hogy a társadalom javára végzett munka alapján, érdemük szerint kapják a jutalmat. Szükséges megemlíteni, hogy az állam támogatja azokat a mezőgazdasági szakembereket, akik ott, ahol legnagyobb szükség van rájuk, a rosszul gazdálkodó szövetkezetekben akarják kamatoztatni szaktudásukat, mezőgazdasági szakiskolában szerzett ismereteiket. A presovi járásban, ahol aránylag sok a gyengén gazdálkodó szövetkezet, közel 300 mezőgazdasági szakember részesül állami támogatásban, mivel a szövetkezetek saját anyagi eszközeikből nem tudnák érdemük-szerint fizetni őket. Megtörténhet, hogy valaki jól gazdálkodó földművesszövetkezetből — iskolai képesítése után — rosszul gazdálkodó,kis EFSZ-be megy agronómusnak, kevesebb jövedelemmel. Az ilyen öntudatos, önfeláldozó embert tisztelni és becsülni kell. A Szovjetunióban az utóbbi években gyakran előfordultak hasonló jelenségek. A sajtóban olvashattunk V. I. Gaganova elvtársnőről, a visnyevolodszki gyapotüzem brigádvezetőjéről, aki kiváló eredménnyel dolgozó munkacsoportból elmaradott munkarészlegre ment, hogy gazdag munkatapasztalatait gyiimölcsöztesse és munkatársaival az új munkahelyen is hasonló sikereket érjen el. Természetesen megérezte ezt a fizetésén. De az a tudat, hogy a közösségnek, a szovjet rendszernek segít ezzel, sikerekhez vezette őt. Gaganova elvtársnő az SZKP XXII. kongresszusán beszélt Galina Puskovováról, a Vörös Május Üveggyár munkásnőjéről, aki kérte hogy szilárdítsák meg a normáját, mert véleménye szerint többre képes. Az elvtársnő tudta, hogy ha felemelik a normáját megérzi a fizetésén, azonban ő a haszonlesést alárendelte a közösség érdekeinek. így formálódik az emberekben a kommunista jellem . Karasz elvtdrsban is. A Dolgozó Nő olvasói, akik hozzászóltak ehhez az esethez, érdeme szerint, nagyra becsülik Karasz Imrét. Helytelen úgy felállítani a kérdést a nők emancipációja után, hogy Irmának költelessége-e a férjét követni. Bármely házastársról van szó, megértést kell tanúsítania úgy a párja, mint a társadalom szükségletei iránt. A kiértékelésre levél is érkezett. Kárász irma levele; Tisztelt szerkesztőség! Végtelenül sajnálom, hogy nem vehetek részt a gyűlésen, de kisbabát várok. Nagyon szépen köszönöm mindenki szíves segítségét, aki írt az ügyemben. Férjemmel — aki az állami gazdaságban lett agronómus — már egyetértésben élünk. Kétszobás lakást kaptunk itt és nagyon boldogok vagyunk. Imre sokat beszél a munkájáról, én meg tanáccsal segítem. Tavaszra dolgozni készülök, mert itt van bölcsőde, ahol elhelyezhetem a kicsit. Még csak annyit, hogy körülöttünk nem is tudják az emberek, hogy rólunk szólt az ,,Ifjú szemmel.“ Jó, hogy elírták a nevünket. Az állami birtok igazgatója is így szólt az uramhoz: ,,Kiutalunk magának egy rendes lakást... elvtárs, nehogy maga is úgy járjon, mint az a Karasz, a Dolgozó Nőben, akitől elvált a felesége.“ Mégegyszer köszönöm a szerkesztőség és az olvasók segítségét. Maradok hűséges olvasójuk K. Irma. így alakult két ember élete, kiknek problémáját közösen igyekeztünk megoldani. mukra, de főleg a színösszeállítás, hisz a divatlapok javarésze nem színnyomásos és a televízióban rendezett divatbemutatók sem adnak számukra feleletet erre a kérdésre. Ezért készítettünk számukra — amint kitűnt, kellemes — meglepetést a divatbemutatóval, melyet testvérlapunkkai együtt, a magyarul is megjelenő ,,Divat“-tal készítettünk elő. Lelkes Julianna és Vankó Ilona, felszólalásukat készítik elő Dunajszky Géza, az örökké lelkesen vitázó nagydiák J. Herec felvételei A találkozás bebizonyította, hogy fiataljaink komoly problémákat is képesek megoldani. Életükben azonban más kérdések is felmerülnek- Ha nem is elsőrendűek, mégis döntő szerepet játszanak: a megjelenés, az öltözködés kultúrája. Különösen falusi fiatalságunk fordul szerkesztőségünkhöz gyakran azzal a kéréssel, adjunk tanácsot például mezőgazdasági vagy gyári munkaruha kérdésében, vagy hogy mit vegyenek fel mondjuk téli üdülésre,színházlátogatásra,esetleg tánciskolába. Nemcsak az anyag és szabás megválasztása probléma szá-
