Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-11-27 / 24. szám
▲ *U » * a 2-í £ « « « «ge Iе « ss* «■? a 0(° ■OM ® J» в V .? и u « i d e J « 2íi “ ■d «S'o fljí lot? I r- a=a HP •= SS? 3 c 0 £ E 2 E о fSl a í í>l A November 29-én tartják a jugoszláv Federatív Népköztársaság államünnepét. Jugoszlávia népe nagy igyekezettel építi országát és békepolitikát folytat. IsmtrSi arc derUI fel a fcépen. Igen, Valentina Gaganová, a hírnevei szovjet szövőnő, a szocialista munka hőse kisfiával, Szerjózsával, aki a maga módján örül a mama kitüntetésének* I Három fiatal szovjet kolhozparasztasszony. T. Rybinováf fejőnő, G. Konovalova, zöldségtermesztő és L. Kurbacseva, sertésgondozónő a ,,Bőség napja'* nevű kolhoz tagjai, akik a mosovcei EFSZ-el baráti kapcsolatot tartanak fenn. A Csehszlovák Szovjet Barátsági hónap alkalmából nevüket úgy a szlovák* mint a szovjet kollektív gazdaság megváltoztatta a Csehszlovák-Szovjet Barátsági kolhoz, illetve szövetkezet névre. ▲ Macedón lakosok Belgrad utcáján Í Split látképe MIÉR!SZTRÁJKOLNAK A MUNKÁSKOR? Angliában a közelmúltban tartották meg az ez évi szakszervezeti nökonferenciát, amely nyolcmillió dolgozó nő helyzetének megjavítását követelte. Az ,,egyenlő munkáért egyenlő bért“ volt az első követelés, amely a konferencián napirendre került. A konferencia határozata leszögezi: Anglia ma egyike annak a néhány ipari államnak, ahol még mindig ellenszegülnek az egyenlő bérezés bevezetésének. Tíz munkásnő közül csak egy részesül a férfiakkal egyenlő bérezésben. Mindmáig gyakori az olyan eset, hogy a nők nem helyezkedhetnek el magasabb képzettséget igénylő szakmákban. Minden eszközzel a kezdetleges, megerőltető és egyoldalú munkafolyamatok elvégzésére szorítják őket. Nyugtalanítják a nőket a szakképzettségük megszerzésének útjában álló akadályok is. Jelenleg tizennégy lány közül mindössze egy juthat szakképzettséghez. Audrey Hunt, a Tudományos Dolgozók Szövetségének képviselője felszólalt a szakszervezeti konferencián : — Hazánk dolgozó lakosságának egyharmadát nők alkotják — mondotta. — Mégis az öt ujjunkon megszámlálhatjuk, hányán vannak közülük vezető állásban, hány vállalati igazgató, főmérnök, laboratóriumvezető akad köztük. Amikor egy bank igazgatójává nőt neveztek ki, komoly felzúdulás támadt, annyira szokatlan volt ez. De vajon a nők értéktelenebbek a férfiaknál? Abból, ahogy. Audrey Hunt kérdésére reagáltak, világos volt, hogy itt senki sem ismeri el a férfiak felsőbbrendűségét. A küldöttek egyhangúan elfogadták a határozatot, amely kimondta: ,,A dolgozó nőknek a férfiakkal egyenlő jogot kell biztosítani a munkában való fejlődéshez és előmenetelhez, vezető állások elnyeréséhez.“ Marie Patterson, a Szállítási Dolgozók Szövetségének képviselője emlékeztetett arra, hogy ezekért az elvekért immár negyven éve küzdenek az angol nők, de még igen kevés eredményt érlek el. Marian Veitek, a Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete női tagozatának vezetőségi tagja kijelentette: — Olyan fegyverünk van, amilyen a szüfrazsetteknek sohasem volt. Ez a fegyver a sztrájk. Kitörő lelkesedéssel fogadták Pat Shepherd szavait, aki a Vámhivatal Dolgozók Szövetségének kép-Eick a lányok d Pontefract-i édesipari gyárban dolgoznak. Sztrájkjuk eredményes volt. A lányok huszonnégy órás sztrájkőrséget állítottak, senki sem mehetett be a gyárba, nem vehette fel a munkát. Lois Hiorns-nak, aki most a győzelemnek örül, ez volt az első sztrájkja. — Csakis a szakszervezeten keresztül vívhatjuk ki jogainkat — mondta. viseletében emelkedett szólásra, és síkra szállt amellett, hogy a munkáslányoknak is harcolniuk kell az egyenlő bérezésért. Az utóbbi idők eseményei bebizonyították, hogy egyre több dolgozó nő követi ezt a tanácsot Angliában. Jogaik megvédése érdekében sokszor sztrájkot indítanak. Dronfieldben (Derbyshire grófság) száz fiatal munkásnő lépett sztrájkba. A sztrájk oka az volt, hogy a Brayhead Electronic Computers Társaság nem ismerte el a munkásnők jogát a szakszervezetbe való belépésre: húsz munkáslányt elbocsátottak, mert belépett a szakszervezetbe, öt hétig sztrájkoltak a munkásnők, míg végül az igazgatóság kénytelen volt teljesíteni követelésüket. A „Sunpak“ gyárban dolgozó munkáslányok sztrájkjukkal elérték munkakörülményeik megjavítását és a munkahét csökkentését. A tizennyolc éves Linda James műhelybizalmi kijelentette: — Legyen minden vállalatnál szakszervezeti bizottság. Akkor a munkásnők könnyebben harcolhatnak jogaikért. Pontefractben (Yorkshire) nem is olyan régen az édesipari gyár több mint négyszáz munkásnője hét napig sztrájkolt, és győzelmet aratott: arra kényszerítene az igazgatóságot, hogy fenntartás nélkül ismerje el a munkásnők szakszervezeti tagságának jogát. A mai Angliában élő dolgozó nők nem akarnak többé „hamupipőkék“ lenni az iparban, és sztrájkjaik azt bizonyítják, hogy elszántan védik jogaikat. Sam Russel „Az egyenlő bér ésszerű követelés“. ,,A nők ugyanolyan jól dolgoznak, mint a férfiak. Miért nem kapnak egyenlő bért?“ — Ilyen jelszavakkal tüntettek a melbourne-i nők
