Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-10-30 / 22. szám
Ez az év szeszélyes volt a terméseredményekben, s amit nem adott meg kalászosokban, kipótolta cukorrépában, burgonyában. Mindamellett, hogy több évi tapasztala rank van már a nagyüzemi gazdálkodásban, mégis megtörténik, hogy ha beáll a hideg, egyszerűen kint hagyjuk a földeken a termést, mert — állítólag — nem érdemes kiszedni, hiszen többet fizet a szövetkezet a kiszedőknek, mint amennyit a krumpli vagy cukorrépa ér. Itt talán álljunk meg egy pillanatra. Nagyon jó lenne, ha minden mezőgazdaságban dolgozó tudatosítaná, mit is jelent nekünk tulajdonképpen a mezőgazdasági termés. — Nemcsak azt a bizonyos eladás ellenében kapott összeget, annál sokkal-sokkal többet. Zavartalan ellátást, a falu-város szövetségének erősítését, nemzetgazdaságunk megerősítését jelenti. Mint már fent említettük, ebben aZ évben kevés a kenyérgabonánk, hiszen minket is, szomszédainkkal, a szocialista államokkal együtt, sújtott az egész Európát ért szárazság. így gazdasági szerződésünk keretén belül, a Kapitalista államoktól vagyunk kénytelenek búzát behozni, hogy biztosítani tudjuk az ellátást. Természetesen ez sok devizánkba kerül, s ezért nagyon jól kell gazdálkodnunk. Mindezt azért .mondom el, hogy nagyobb jelentőséget tulajdonítsunk a krumplitermésnek, hiszen mindig is azt tartottuk, hogy a krumpli a második kenyerünk. ■ Most csak úgy hirtelen eszembe jutott’ í. А. к■ikorjcatermést és szárat is -sycrsan, veszteség nélkül kell betakarítani hány panaszlevél érkezik, hogy a pékek minőségileg rossz, jóformán ehetetlen kenyeret sütnek. — Ennek az állatponak is véget kell vetnünk. A nőbizottságnak joga van, hogy mindezt ellenőrizze. Itt az alkalom, hogy szót ejtsünk arról is, hogy egyes lelkiismeretlen emberek állati takarmánynak vásárolják a kenyeret. Ezt is ellenőrizze a többi fogyasztó. Jó minőségű, ízletes kenyeret akarunk az emberek számára. A pékségek nem takarmánykészítésre szolgálnak. A Karib-tenger térségében nagy erővel pusztított a hurikán és a cukornádtermés nagy részét elpusztította. így a nyugati államok hozzánk is fordultak cukor-megrendeléssel- Idén rekordtermést hozott hazánkban a cukorrépa. így alkalmunk van a búzáért kiadott deviza egy részét visszanyerni. Ehhez persze szintén a falu minden lakosának segítségére szükség van, hogy egy fej répa se maradjon a földben, vagy csomókba rakva, hogy meg ne fagyjon. Kell, hogy fehér arannyá változzon, mely könnyít gazdasági helyzetünkön. Kormányunk olyan rendeletet hozott, miszerint a takarmányozásra szánt cukorrépa eladása ellenében, mázsánként 15 kg árpát ad a termelőnek. így a takarmányalap sem szenved csorbát, s. több cukíof-lmiuek- előállítani. — * _ • ■ „ XII. pártkongresszusunk határozata'értelmében minden égető és fontos problémát a dolgozó néppel együtt oldunk meg úgy, hogy feltárjuk előtte a helyzetet s legjobb tudásunkkal közösen megoldjuk. Ezután, hogy mindezt elmondtuk, senki előtt sem vitás, hogy az olyan falu lakosai, illetve asszonyai, akik tétlenül nézik, hogy még november elején is a mezőn van a burgonya, cukorrépa, vagy kukorica, nincsenek segítségünkre feladataink megoldásában. Ezért minden faluban a nőbizottság vizsgálja felül a betakarítást és az egész falu lakosságából szervezzenek brigádot — azokból is akik üzemben dolgoznak —■ s ne nyugodjanak meg mindaddig, míg egy szem termés is van a határban. Most ezt kívánja népünk érdeke. SZARKÁNÉ LÉVAY E. 2. A burgonyatermés betakarítását brigádotok gyorsítják meg w ^ 3.Nem szabad, hogy egy szem gyümölcs is a fán maradjon. Gyermekeinknek vitaminra van szükségük A cukorrépa időbeni betakarítása és elszállítása mindnyájunk érdeke. Honvédőink is nagy buzgalommal segítenek az elszállításában Fr. SPáfilL. J. HEREC éa ÓTK felvételek
