Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-23 / 2. szám
I * A / i % T 6 a) Ax indiai pálmák egyhelyütt kunyhókat takarnak. b) máshol palotákat ékesítenek ŐTK felvételei Az indiai nők gyermekkoruktól fejükön hordják a terhet s ettől szép, délteg marad a járásuk, késő öregkorig Indiában a 19. század közepe óta megismétlődő szociális reformtörekvéseket még az ország 1947-ben elnyert függetlensége óta sem sikerült megvalósítani, mert a feudális nézetek és szokások mély gyökereket eresztettek az indiai társadalomban. A függetlenségi harcok idején —' amelyben a nőknek is nagy szerepük volt — lazultak ugyan a nőket korlátozó láncok, de valódi függetlenségüket még a mai napig sem érték el. így pl. a többnejüség egész természetes tünet. 1945-ig tiltva volt a válás. A vallási előítéletek tiltják a különböző kasztokhoz tartozók házasságkötését. A nők ezért elsősorban a feudális elmaradottság ellen küzdöttek, azért, hogy a férfiakkal teljes egyenjogúságot nyerjenek, a házasság, a válás, az öröklés, a gyermek örökbefogadása terén. Kitartásuknak és elhatározásuknak köszönhető, hogy a parlament új törvényeket hozott, amelyekkel nagy lépést tettek az egyenjogúság elnyerése felé. A valódi egyenlő bánásmód — a nők gazdasági függetlenségének és a tanulás lehetőségének hiánya, mely elzárja előlük az érvényesülés útját — még mai napig is csak követelés maradt. Ezenkívül a falvakban élő sok millió nő tespedtségből való felrázása is egyre sürgősebb szükségesség. Ezt a nőszövetségeknek és minden szervezetnek, mely az indiai nép előrehaladásának ügyét szívén viseli, egyaránt kötelessége. A falvakban az élei még nagyon hátramaradott, gazdasági és szociális téren nagyon primitív. Faekék elé befogott ökrökkel szántják a földeket. A korszerű berendezéseket nem ismerik. Hiányzik a vízvezeték, a villany. Szárított tehéntrágyával tüzelnek a kezdetleges tűzhelyen, ahol kevéske rizsüket főzik. A legrosszabb azonban az a rabszolgaság, amelyben a tudatlanság és a tévhit tartja őket. A szegényparaszt asszonya a földeken dolgozik, a rizst tapossa, az állatokat gondozza és a házi isteneknek áldoz. A fiatal indiai parasztasszony harmonikus mozgása, amint a vízzel teli korsót hozza a fején, már sok művészt megihletett, de csak kevesen gondoltak arra, mivel lehetne elérni, hogy ez. a fiatal parasztasszony egy fokkal följebb jusson a szociális előrehaladás létráján. Meg kell mondanunk, hogy a falusi lakosság életszínvonalának 0 javítása érdekében még nem történt semmi intézkedés. A falun élő asszonyok többsége még nincs szervezve. Pedig sok helyen, különösen a déli Az indiai nők otthon hímezik a gyönyörű ruhaanyagot, melyet magukra csavarva hordanak, persze a módosabbak ruháját a szegények hímezik s így egy kis keresethez jutnak így készülnek a kecses indiai agyagedények
