Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-09 / 1. szám
'(oßwCL A KISTÁRKÁNYI szövetkezet fiataljairól írSiska Magdolna. Az EFSZ-ben 80 fiatal dolgozik. Egyrészük a traktoros-, másik a gyümölcs- és zöldségtermelő brigádban. Mindkét csoport lelkesen végzi munkáját a kitűzött tervek túlteljesítése, a nagyobb eredmények elérése érdekében. De nemcsak a munkából veszik ki a részüket, hanem nagyban hozzájárulnak a falu kulturális életének fellendítéséhez. 16 tagú tánc- és színjátszó csoportjuk már hagyományosan működik. A tánccsoport tagjai kétszer szerepeltek sikeresen a Gombaszögi Dal- és Táncünnepélyen. A járási CSEMADOK napokról elmaradhatatlanok. Az ősz folyamán Lackó József rendezésében színdarabot adtak elő, amellyel a helybelieken kívül a környező falvak lakosait is szórakoztatták. Szövetkezetben dolgozó fiatalok, kövessétek a kistárkányiak példáját! KAMENN'Í' MOST község már okt. l-én túlteljesítette egész évi tojásbeadási kötelezettségét. Év végéig még 5000 tojást juttattak a közellátásnak. A szép eredmény a HNB titkára, Jancsa elvtárs jó szervezésén kívül a nőbizottság agitációjának és az üzletvezetők, Juhász és Pásztor elvtársak, Zsoltné és Tarábek elvtársnők közös munkájának köszönhető. — írja Száraz Mária. AZ IPOLYPÁSZTÓI EFSZ az ősz folyamán jól megszervezte a betakarítási munkálatokat. Hasznos tapasztalatot szereztek ezzel a jövőre nézve is. A kukorica és répatáblákat parcellánként osztották szét az asszonyok között. A betakarítást azonban közösen oldották meg. Az asszonyok parcellánként közösen törték a kukoricát. Betartották a fegyelmet, így a behordást simán, zökkenőmentesen oldhatták meg. Az ipolypásztói asszonyok tevékenyen működnek a helyi Vöröskereszt szervezetben is. А XII. pártkongresszus tiszteletére 24 új véradót szereztek. — írja Zalabai Ferencné. A GEMERSKÁ HORKA-i EFSZ-ben dolgozó'nők tudják, hogy a tejhozam csak úgy lehet a téli hónapokban is zökkenőmentes, ha a takarmányalapot biztosítják. Nem ijedtek meg a mostoha időjárástól és az ősz folyamán szorgalmasan készítették a silót a szarvasmarhák számára. Barna Mártonné, Hunyok Jánosné, Blahota Jánosné, Ronyec Györgyné, id. Czakó Sándorné és a többiek, úgy igyekeztek, hogy már nov. 20-ig 1260 köbméter silókészlettel rendelkezett a szövetkezet. A tehénistállóban mint egy nagy család, úgy dolgozik a kilenc fejőnő. Bakó Jánosné és Vajda Béláné már 10 éve működik a szövetkezetben. A többiekkel, Szabarinéval, Gürtli Annával, Berecznével a két Barnánéval, Ötvösnével és Csupori Matilddal együtt már nov. 7-én teljesítették egész évi tejfelvásárlási tervüket. A XII. pártkongresszus tiszteletére 10 000 I. tej beadását vállalták. Tehenenként 6,2 l-es fejési átlagukat az új évben is szeretnék megtartani, sőt ha tudják, növelni. — írja Prihradsky Lajos né. A GYNOVI EFSZ-пек példás tagja Palencsár Ferenc. Ha valahol hiba van a szövetkezetben, őt küldik oda és ő kommunista és parasztbecsülettel rendet teremt. Tavaly az anyakocák haszonhozamával volt baj, nagy méretű volt a malacelhullás. Feri bácsi vállalta, hogy javít a helyzeten. Feleségét és lányát, Ilonkát is beszervezte. Volt mit tenniük a 70 anyakoca körül. Kongresszusi vállalásukat végül is sikerült túlteljesíteniük. 14 malacnál többet választanak el kocánként. Az alma nem esett messze a fájától. Ilonka is szorgalmasan kiveszi a részét a munkából. Ha majd szülei megöregszenek, a helyükbe akar lépni. — írja Iván Sándor. A MOLDAVAI nőbizottság munkájáról ír elnöknőjük,Stark Mária. A nőbizottság tagjai az 1962-es év folyamán 48 házasságkötés megrendezésében működtek közre. Havonként névadó ünnepélyt rendeznek, ahol 15—20 kismama jelenik meg csecsemőjével. Fáradságot nem kímélve teszik felejthetetlenné ezeket a nevezetes eseményeket. Szorosan együttműködnek a polgári ügyeket intéző bizottsággal. Járási viszonylatban legszebb házasságkötő termükben számtalan arany- és ezüstlakodalom és más ünnepély megrendezésében vettek tevékenyen részt. KÖRTVÉLYESEN aranylakodalmat ünnepeltek. A szövetkezet irdodáját ünnepélyesen feldíszítették és Fagula Ilona anyakönyvvezető ott fogadta kedves szavakkal a megjelenő Páll Istvánt és feleségét, 50. házasságkötésük évfordulója alkalmából. Utána a HNB elnöke. Pogány Árpád, majd Beize Piroska és Zsebík Albin úttörők köszöntötték az idős házaspárt. A szövetkezet elnöke, Zsebík Sándor elismerő szavakkal emlékezett meg Páll Istvánról, aki 78 éves kora ellenére még ma is a szövetkezet egyik legjobb dolgozója. 25 borjút gondoz és még hallani sem akar arról, hogy felhagyjon a munkával. Az idős házaspár meghatottan fogadta az ünneplést. írja Zsebík Sarolta ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY ELADÓ —. . .Azt hittem, hogy azért adott pénzt nekem Mackó kollega, mert magántanulót vizsgáztattam. — És mióta fogadnak el a tanítók extemistáktól pénzt? — kérdezi élesen a bírónő. — Nem úgy értettem — válaszol zavartan az egyik vádlott tanár — csak tetszik tudni, én nem szoktam az érettségi banketteken részt venni, hát úgy gondoltam, hogy... Gabriel Mackó is úgy gondolta valamikor 1957-ben, hogy nem történhet semmi baja, ha ismerőse, Ivan Varga mérnök kérésére levizsgáztatja Sarolta Tholtovát és érettségi bizonyítványt állít ki neki. Ennyi idő után igazán nehéz volna megállapítani, hogy az asszony tudott-e valamit s csak egy kis jóakaratot, — vagy ahogy mondani szokás — az egyik szem behunyását kívánta-e a tanári kartól, vagy pedig teljes elnézésükre számított. A tény az, hogy Tholtová borítékban 2000 koronát adott át Mackónak a sikeres vizsga után. — Nem maradt nekem a pénzből több, mint néhányszáz korona. Apró figyelmességekkel viszonoztam a vizsgáztatók jóindulatát... — mentegetődzik Mackó, viszont arról a hat kiló húsról, amit még a pénzen kívül kapott, ma is a legnagyobb megvetéssel beszél: — Mondtuk is a feleségemmel, hogy valószínűleg kényszervágásból eredt — emlékezik vissza. Csakhogy amit Mackó, a piest'anyi középfokú iskola ta-Íítója figyelmességnek nevez, annak a hivatalos megjelölése veszteetés. Szinte elámul az ember azon az anyai vakságon is, melynek Viera Kruspierová adta tanújelét. Hogy haszontalan fiacskája leérettségizzen, tanulásra való serkentés helyett 7000 koronát fizetett le fia tanítójának, Mackónak, aki ebből 1000 koronát Vargának adott és megvásárolta a többi vizsgáztató jóindulatát is. Múltak az évek, a Mackó-Varga kettős most már az érettségiztető bizottság megkerülésével „magánúton“ vizsgáztatott, még pedigúgy, hogy a Mackónál maradt üres érettségi blankettákat töltötték ki és adták el Oskar Berniknek, Marta Fucekovának, Helena Tkáíovának 1000 1500 koronákért. Ki tudja, meddig folytatták volna — hogy Mackó szavaival éljek— ezt az „emberszeretetből fakadó segélynyújtást“, ha hatóságaink nem lepleznek le egy valutacsempész és üzérkedő társaságot, amelynek élén Ruzovic hajóskapitány állt. Fiókjában Mackó által kiállított 2 hamis érettségi bizonyítványt találtak. Három-négy karóráért, két sálért, egy rádióért és néhány Tuzex koronáért mindjárt két darabot is „produkált“ a két jómadár. i Ezer és ezer pedagógusunk foglalkozik ma olyan diákok tanításával, akik munkájuk mellett akarják megszerezni a közép-és főiskolai műveltséget. Bizony nincs könnyű dolga egyiknek sem. Hiszen mind a tanító, mind tanítványa szabad idejét áldozza fel a tanításra és tanulásra. A mi társadalmunknak az a célja, hogy minél többen képezzék magukat. Viszont senki sem képzelheti ezt úgy el, hogy valakit pénzéért lássanak el hamis okirattal, hogy abból esetleg előnyöket kovácsolhasson magának. Mackó, Varga, mint maguk is vallották, keményen megdolgoztak, míg eljutottak a tanári, illetve a bratislavai Pedagógiai Kutató Intézet dolgozójának munkakörébe. Éppen ezért hamisan hangzik védekezésük — hogy másokon akartak segíteni ilyen módon — emberszeretetből. Senki sem hiszi el nekik, kivált sok-sok becsületes kollegájuk. (EAS) 18