Dolgozó Nő, 1963 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1963-03-20 / 6. szám
KI A HIBÁS? A házasság nem társasjáték Ha én volnék Éva helyében, ha torozotton nemet mondanék az anyakönyvvezető kérdésére. Igaz, a fiatal lányoknak támasz kell és Évát elhagyták a társnői; a falu vezetői sem segítettek, de ez nem mentség. Eva a mi társadalmunk neveltje, s olyan légkörben serdült nagylánnyá, amelyben minden embernek megvan a személyi szabadsága. Nem gyenge jellemű fiatalokat nevelünk, akik egy pofon hatására beletörődnek a szülői határozatba, ha azok annyira maradiak, hogy nem tudják túltenni magukat azon, hogy az esetleges YŐjelölt szülei kanászok voltak, ők meg középparasztok. A szüléinkkel szemben nagyon hálásnak kell lennünk, hogy felneveltek, de az életünk a miénk és a gyermekeinké, akiket olyan nő, aki nem tud kiállni a saját boldogságáért, nem tud gerinces, egyenes jelleművé nevelni. Kedves Éva! A házasság nem társasjáték, amit akkor hagyunk abba, amikor megunjuk. Azt hiszem, о falubelijei is rájönnek nemsokára, hogy a határozott, egyenes embereké a jövő. Húsz éves házasság után Írtam magának ezt a levelet, 18 éves fám és IS éves kislányom van. Megvan a kellő tapasztalatom. HURTOS ERZSÉBET. Oroszka Évától függ. ... vajon képes lesz-e egy életen át visszafojtott érzelmekkel a házasság erkölcsi követelményeinek eleget tenni? Ilyen alapokon épült családi otthonban gyermekeket nevelni a jövő társadalmának? Véleményem szerint össze kell szednie minden lelkierejét, hogy helyesen tudjon határozni. Be kell vallania az egész násznép előtt kényszerhelyzetét, becsülettel kell nyilatkoznia, hogy nem képes igennel felelni. Hiszen szocialista társadalmunk megkívánja, hogy értelmileg és erkölcsileg fejlett ifjúságunk őszinte, becsületes szívvel-lélekkel szolgálja a szocialista együttélés, illetve házasság szabályait. A CSISZ-tagok pedig igyekezzenek meggyőzni Mihályt és a maradi gondolkodású szülőket. Éva meg tanuljon, hogy szellemi képességét választottja műveltségi színvonalára emelje! SIMON1CS GYULÁNÉ, Okoliíná n O. Joga van hozzá Elszorul az ember szíve az újabb áldozat láttán, akit a csökönyösség, a maradiság ejtett foglyul. — Ki a felelős? — tesszük fel a kérdést és nem jogtalanul Nagy Éva esetében. A legnagyobb vád a szülőket sújtja, akik a múlt szokásait magukba szívva megmételyezik társadalmunk boldog jövőt érdemlő tagját, a gyermeküket. Szinte drámába illő helyzet ez, s nem véletlenül fakodnak ebből korunk tragédiái. De vajon csak a szülők a felelősek azért, hogy Éva esküvőjén nem örül a násznép? Mindenkit ér a vád, aki hivatásánál fogva felelős az emberért. Az ÉFSZ elnöke, a nemzeti bizottság tagjai, a nőbizottság elnöknője, a CSISZ- tagok. Vajon nyugodt lesz-e a nőbizottság elnöknője. hogy átnyújtotta Évának a nők egyenjogúságáról szóló könyvet? Nem lett volna helyesebb, ha előbb felvilágosítja a könyvben található igazságok felől? Nem értek egyet Kovács Pálné véleményével, aki Évát hibáztatja azért, mert szülei akarata ellenére akart cselekedni. S azzal sem, hogy Éva legyen a ,,tűrő és szenvedő” fél. Hiszen akkor sárba tipornánk társadalmunk ajándékát, a női egyenjogúságot! Érről a drága kincsről ne mondjon le senki! DUNAJSZKY GÉZA, Nitra Pl Három ember élete Hogy ki a felelős? Szerintem először is Éva apja, aki így morfondíroz az esküvőn: — Én sem azt vettem el, akit akartam. És megvígasztalódik azzal a gondolattal, hogy ma már más világot élünk, tehát az ő lánya bizonyára nem fojtja magát a vízbe. Azt mondja a lányának: — Mert ha mi csak középgazdák voltunk is, módosaknak számítottunk... így választottuk össze a csoport tagjait is, mert mi ott sem vegyülünk. Milyen elszomorító, hogy még ma is vannak olyan emberek, akik a tekintélyt nem az elvégzett munka mércéjével mérik. És ha már ilyen jól össze tudták választani a csoportot maguk közül, én azt kérdeném, mit csinál abban a községben a pártszervezet? És a tanácstagok talán csukott szemmel járnak? Éva anyja ezt mondja: — Ha neked lennék, én addig férjhez mennék, megmutatnám, hogy nem búsulok utána. Legyen benned egy kis lányos büszkeség. Ó, te szerencsétlen anya! Hát nem érezted saját bőrödön, mit jelent szerelem nélkül élni? Neked abban a boldogító érzésben aligha volt részed, mikor két ember egymást őszinte szerelemmel szereti. Gondolkoztál már azon, hogy milyen nagy árat fizettél azért, mert a középparasztok soraiban lehettél? És ha ezt tudod, képes vagy egyetlen lányod boldogságát összetörni? Miért?! Lányod könnyeit látva nem szólal meg benned a lelkiismeret? Te pedig Éva, ha most, esküvőd napján nem érzel semmit Mihály iránt, mi lesz pór év múlva? Gondolataid Ernőnél kalandoznak, az arcodon nem öröm, de a bánat könnyei peregnek, hogy képzeled el így az életedet Mihállyal? Nem szabad egy hazug igennel rombadöntened három ember életét! PRIHRADSZKY LAJOSNÉ, Gömörhorka Nehéz probléma Szeretnék én is tanácsot adni Évának. Véleményem szerint Éva szülei a történtek után nem méltóak arra, hogy Ernő esetleg megkérje tőlük Éva kezét. Éva is sok mindenben hibás volt, de ha már így történt, én azt ajánlanám — esküdjön meg Mihállyal. Mert ha Éva esetleg Ernővel köt házasságot., nem lennének boldogok és Ernőnek sok megaláztatástan lenne része Éva szülei és rokonai részéről. Ők sohasem tudnák értékelni Ernő emberi méltóságát, ők mindig csak azt néznék, hogy Ernő szegény családból származik Ez aztán még ha akárhogy is szeretik egymást, ellentéteket támasztana köztük, s nem élhetnének kiegyensúlyozott családi életet. Ha Éva okosan cselekszik, megoldhatja a nehéz problémát. Mihály mellett nyugodtan élhet, míg Ernő gyakran gondolna az előzményekre, melyek űrt támasztanának lelkében és mind nagyobb lenne köztük a szakadék. Saját tapasztalatom alapján tanácsolom ezt. H. F.-né Lassan Refrén, Nem állhat közénk Nem Am mulfi' áll-hat áll-hat kö-zénk kö-zénk 4» Am Szőveg: DÉNES Zene: BÁGYA ANDRÁS fm C| é-gi, fölső-na más- di eró, i-degen, Gís° sem a e csodás sze- re-lem kö-szö-nöm kö-szo-nöm Am6 két. So-ká-ig se-jö- - v<3. a mi— érik. Em bd-na-tom, а-mi volt ö-romom, a-mi jön, Ii-Am D? ' hét-köznq-pqk boldog о-rak 3 Cm* F7 fé- nyét.Nem nül szép, zás! Most szí-vünk fö - lé AsW.. be-tő-veT^ mert ez a sze-re-lem a be-tel-jé-sült ál-mo-domára sors ö-rök- ké, csupa nem válunk so-hasem, s már őj szenvedély sem Vers szi-várvány-hld az e-letünkben, Em C Am áll-hat, nem álhhat kö-zénk. Csak ka-land,ha két röpke ár-vá'n^ e-gye- dűl Épp ezért szép, Mb S2eb ben, fu-tó sze-re4em semmit se ér, nekünk D.S.al Fine: Kö-szö-nöm, Kö-szö-nöm, tqiy rén&foewö' AoMafüoMé&öt' Még ma is örömmel gondolok vissza arra a napra, amikor lakásomon megszólalt a telefon, és a rádió munkatársa közölte velem, hogy Bágya András, budapesti zeneszerző Bratislavában van és szeretne velem találkozni. Pár órán belül már ott ült a zongorámnál s játszotta szebbnél szebb szerzeményeit. Ki ne ismerné a híres „Nekünk találkozni kellett”, „Megáll az idő”, „A csókod mindig jólesik” és az „Éjfélkor”-című film slágerét a „Van ez így ”-et, stb. Valóban, ezek a dallamok mindnyájunknak szívébe férkőztek. Kottafüzetemből maa„Nem állhat közénk” című szerzeményét vettem elő, melyet a budapesti rádióból Hollós Ilona tökéletes tolmácsolásából ismerünk. OLLÁRY MELÁNIA
