Dolgozó Nő, 1962 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-09-05 / 18. szám
г * Stefonovií Erzsinek a munkája is jobban megy, ha ilyen felirat díszíti a műhely falát. Az alap már nemsokára készen lesz, —- ha így megy a munka, október elején beköltözhetnek a kis lakók az üzemi óvodába. Jó dolog ez a brigád! , tOO ' JOviádd^^' A m**. Észre sem veszik, hogy idegen téved a műhelybe. A munka ütemét a fényképezés sem szakíthatja meg — a kezek ügyesen dolgoznak tovább. Sietni kell. Az adott szó, meg eddig kiérdemelt elismerés is kötelez — hogy is festene, hogy a brigád éppen most, a kongresszusi időszakban maradna le. Amióta elolvasták és megtár-Óvoda vagy gyalták szocialista fejlődésünk további távlatait, még lelkesebbé, ha lehet, még jobbá vált ez a munka, amely remélik, meghozza számukra a XII. kongresszus műhelyének címét. A Nővé Zámky-i Elektrosvit legnagyobb szociafista munkabrigádja a Bednárik Sárika vezette’56 tagú szerelő műhely. Tagja a mester is, Béták elvtárs, hogy kissé megbontsa a női sort. » Ott ülnek a futószalagnál,.modern frizurás és egyszerűen hátrasímított hajú fejek hajolnak a bakelit lámpák fölé. Szojka, Decsi és Gulis nénit, a gyár régi dolgozóit is magával ragadja a fiatalos lendület, amely olyar; széppé teszi ezt a munkát, örömteljessé életüket. Hol van már azaz idő, amikor a régi lengyárban a földön fogysztották szegényes ebédjüket a rövid munkaszünetben! Itt pedig? Mielőtt nekilátnának a tízórainak, egészségügyi tornát végeznek. Valóban üdítő kicsit kinyújtózni, педр is olyan nehéz ez a testgyakorlat,ha azembermindennap ismétli! Ж — Jó dolog az a brigád! — szegődnek hozzánk kísérőül Bednárik Sárika szavai, amikor elbeszélgetünk az asszonyokkal, belelapozunk a brigád naplójába. Híven tükrözi problémáit, nem titkolja el az apróbb egyenetlenségeket sem, megmutatja örömét, áz emberhez való új viszonyt — több mint félszáz asszony életét. Milyen örömmel fogadta például Struhár Ilonka munkatársnőit, akik nem voltak restek és a komárnói kórházban is felkeresték, amikor szemkezelésen völt. Nem egy és nem is kettő jött el látogatóba, másnaponként hatan-hatan kopogtak szobája ajtaján. A kétgyermekes édesanya, Borosné, akinek férje a bányában van, komolyan megbetegedett. Kifizetési napon nemcsak a pénzt hozták el neki, de ennél sokkal többet. Szeretetüket. Rendbeszedték a lakást, fölsúrolták a szobát, bevásároltak, ellátták a gyerekeket. — Szolcsannénak kificamodott a keze, kedden kimegyünk hozzá, téglát kell tisztítani a.készülő házhoz — határozzák el és a szó tettet ölt. S ugyan ki állt a fiatal asszony, Nemcsok Marika mellett, amikor tragikus hirtelenséggel meghalt a férje? Legfájdalmasabb napjait munkatársnői enyhítették erkölcsi és anyagi támogatással. Ficzáné, a népbíró, sokat lát és hall a tárgyalásokon. Tapasztalatairól nemcsak munka közben beszél, de a sajtótízpercen is összefoglalja őket, nehogy valaki közülük a törvénnyel kerüljön összeütközésbe. összeszokott, jó család ez a közösség, ahol nem kell kétszer szólni, akár munkáról, akár segítségről van szó. Mint például az óvodai brigádnál is... Én vagyok Vacutová, a nőbizottság elnöknője. Zuzana Sadlonová fejőnőt is ide hívom a parkba, ő is beszélgessen velünk. L Azelmúlthéten nálunk, Hurbanová Ves-ben olyan kisebbfajta ünnepet ültünk. Azért mondjuk, hogy kisebbfajtát, mert nem jutott rá annyi idő, mint a téli összejövetelekre, például a zárszámadásra. Ez már nálunk így szokás, hogy az aratási ünnepély kisebbfajta, drága az időnk, hiszen sok a munka. De azért' szépen megünnepeltük. Hiszen akkor kaptuk az aratási és cséplési munkálatokban és a felvásárlás teljesítésében elért járási elsőségért a vörös zászlót. Járásunk, a galantai járás pedig az ünnepségünket megelőző napon teljesítette — harmadikként Csehszlovákiában — gabonafelvásárlási tervét. Tehát minden okunk meg volt rá, hogy jó kedvvel vigadjünk, ünnepeljünk. Mi asszonyok is fölkerekedtünk délután egy kis sétálásra. Hogy, hogy nem, a parkban mindannyian összetalálkoztunk, akik az állattenyésztési részlegben dolgozunk. — Ha már ilyen szépen összejöttünk, leülhetnénk. Ránkfér egy kis pihenés — javasolta valamelyikünk. Alighogy elhelyezkedtünk, látjuk, hogy a szövetkezet elnöke, meg a HNB elnöke veszi felénk az útját. Kezükben valamilyen fehér papírlapokat szorongattak. —> Éppen titeket keresünk — mondták. Gyűlésre úgyis nehéz összeszedni benneteket ilyenkor nyáron, hát most átnézzük, hogyan is álltok а XII. kongresszus tiszteletére tett vállalásaitok teljesítésével. — Azt nyugodtan ellenőrizhetitek — egyeztünk bele — nekünk nincs mit szégyenkeznünk miatta. A tehenektől átlagosan napi hét liter tejet fejünk, így az évi 2660 literes átlagos hozamot biztosan elérjük.
