Dolgozó Nő, 1962 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-07-25 / 15. szám
\ фТЬИ f . д, f= gj » Г; B éke, mier, расе, mir, Frieden, peace . . . egyformán szépen, egyformán kedvesen, egyformán szívhezszólóan hangzik a világ minden nyelvén. De a béke azt is jelenti, hogy ne kelljen félni a háborútól. S vajon mentes-e a mi életünk a félelem érzetétől? Ki merne erre a kérdésre igen-nel válaszolni ? Persze, normálisan élünk, terveket szövögetünk a jövőbe, örülünk a holnapnak, az élet fut a maga medrében. És mégis a mindennapi élet ezerrétű problémái között is néha belénk nyilai a gondolat: mi lenne, ha . . . És éppen erről van szó. Az emberiség e legnagyobb gondja késztette a világ valamennyi népének képviselőit, fajra, nemzetiségre, vallásra és politikai meggyőződésre való tekintet nélkül, hogy Moszkvában összejőve megtárgyalják, mit tegyen az emberiség, hogy a világnak békét s ezen túlmenőleg biztos létet teremtsen. Bízzunk saját erőnkben 1947 óta, miután Truman akkori amerikai elnök meghirdette a szocialista országoknak a „hideg háborút“, nem egyszer sodródott már a világ csaknem a szakadék szélére. És mégis sikerült megzabolázni a háborút, s ez nagy dolog. Az emberekben megerősítette a saját erejükbe vetett bizalmukat. A béke-mozgalom korunk jellegzetes vonásává vált. Soha a múltban nem volt annyira a háború és béke kérdése milliók ügye, mint most. S ahogy a békemozgalom döntően járult hozzá eddig is a háborús gyújtogatok megfékezéséhez, úgy e mozgalom fejlődése a moszkvai kongresszus után a legjobb előjel a jövőbe. Szemben az igazsággal Hruscsov elvtárs mondotta a moszkvai kongresszuson: „Az emberiség élhet háborúk nélkül, az emberiségnek háborúk nélkül kell élnie Korunkban a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen, de ugyanez vonatkozik a békére is . . . Szembe kell nézni az igazsággal, fennáll egy új világháború veszélye. Ha az emberiség nem tesz határozott lépéseket, belesodródhat a háborúba . . . A háború előkészítése sohasem öltött olyan óriási méretet, mint most. Tekintélyes nyugati szakértők szerint a „nukleáris halál ereje“ világszene eléri a 250 ezer megatonnát, azaz 250 milliárd tonna trinitrotoluolt. A föld minden lakójára tehát átlag több mint 80 tonna robbanó anyag jut.“ Milyen magyarázatot fűzzünk ehhez? Hisz mindennél szókimondóbban beszél ez a tény, hogy e mennyiség egy tized része is elég lenne ah^oz, hogy az egész emberiséget elpusztítsa. Egy kis hasznos számtan A hitleri Németországban Göring marsall volt az, aki népének cinikusan hirdette, hogy ágyúra van szükség vaj helyett. A vaj és az ágyú vaí ban nehezen férnek meg egymás mellett. A fegyverkezési hajsza könyörtelenül a dolgozók vállára nehezedik. Az Egyesült Államok fegyverkezésre 185-ször nagyobb összeget fordít, mint az egészségügyre. A gyakorlatban 30 Atlas típusú rakéta helyett 200 hatalmas méretű kórházat lehetne felépíteni, 255 000 ággyal. Ugyanezért az összegért felépíthetnének akár 100 villanyerőművet is. Hogy mit jelentene ez a befektetés például a gyarmati sorból nemrég szabadult fejletlen országokban, azt nem nehéz kitalálni. Leszerelésre van szükség, s akkor már soha sehol nem vonják majd meg a gyermekektől a vajat, hogy fegyvereket készíthessenek. Elmúlt az a korszak, amikor az államfők népük szavára mitsem adtak, s csak saját érdekeiknek megfelelően döntöttek. Hogy ennek mi volt az eredmé— Talon az új nemzedékeknek életet adó asszonyok a mai körülmények között nem fejthetnek ki rendkívüli, mondhatnánk sohasem tapasztalt aktivitást az atomháború kirobbantásával fenyegető erők elleni harcban? Hisz ez a háború árvák és nyomorékok világává változtatná a gyermekek naplugaras világát.............. mondotta Hruscsov elvtárs kongresszusi beszédében. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség az elmúlt években kiharcolta az emberiség tiszteletét és elismerését a béke érdekében végzett fáradhatatlan küzdelméért. Ez a tény jutott kifejezésre a moszkvai béke—világkongresszus első napján, amikor a küldöttek lelkes tapssal adták beleegyezésüket arra a javaslatra, hogy a megnyitó ülésen Eugenie Cotton asszony elnököljön. Cotton asszony megköszönte a szovjet nép vendégszeretetét és a szívélyes fogadtatást, majd átadta a szót John Bernald professzornak, a Béke Világtanács ügyvezető elnökének. Ezek voltak az emlékezetes raresslus első percei. (ОГ 10 „Mi, kommunisták, meg vagyunk győződve a szocializmus erejéről és előnyeiről, - mondotta Hruscsov elvtárs. - Ezt már a történelem is igazolta. A szocializmus rövid idő alatt megmutatta életerejét, fölényét, a gazdagság, a tudomány, a tanügy fejlesztésének ütemében, a néptömegek tényleges szabadságjogainak biztosításában. A Szovjetunió jelenlegi színvonala a legmeggyőzőbben igazolja a szocializmus előnyeit. Nem félünk a kapitalizmussal folytatott versenytől." Két generáció szovjet emberei, L. Koszmogyemjanszkaja, a hős Zoja édesanyja, Gagarin és Tyitov társaságában. nye, azt nemrégen bizonyos svájci tudósok ki is számitották. Ezek szerint a történelem legutóbbi 5000 esztendejéből mindössze 292 volt békés. A többi során 14 513 háborúban, 3 milliárd 640 millió ember vesztette életét, tehát több, mint földünk egész jelenlegi népessége. A háborús kiadások és károk értékéből 10 méter vastag és 161 kilométer széles aranygyűrűt vonhatnának az egyenlítő köré. A legjobb fegyver Nem is olyan régen, egy brit miniszter azt ajánlotta az angol polgároknak, hogy vásároljanak sok csomagoló papirost, és hagymát, mert azok jó védőeszközök a rádióaktivitás hatása ellen. Nem tudjuk, milyen elméletre építette „jó tanácsait“ a tisztelt miniszter. A mi meggyőződésünk azt diktálja, hogy a legjobb védekezés mégiscsak az egész világközvélemény összefogása mindazok ellen, akik nem akarnak lemondani a nukleáris fegyverek használatáról. Akciókra, tömegmegmozdulásokra van szükség, ma még inkább, mint a múltban, és ezt az egyszerű emberek megértették szerte a világon.- A 2 általános és teljes leszerelésért, a békéért I — hirdette a moszkvai Kreml Kongresszusi Palotában a hétnyelvű felirat a világ békeszerető embereinek vágyát. Ugyanakkor hazánk minden tájáról a Moszkvába küldött levelek, határozatok, üdvözlő táviratok azt az óhajt juttatták kifejezésre, mutassa meg a kongresszus a világnak, de különösen a reakciós politikusoknak, hogy a békevágy hatalmas erő, amellyel talán még sohasem kellett annyira számítaniuk, mint ma. A békéért folytatott harcban nagy sikereket értek el az utóbbi időben a különböző nőmozgalmak. Vitathatatlanul nagy érdeme ez a szocialista országok asszonyainak és leányainak, akik mind a munkahelyükön végzett becsületes munkájukkal, mind békeharcukkal kedvező irányban befolyásolták a nyugati országok nőszövetségeinek munkáját is. Az „Amerikai nők harcolnak a békéért“ szervezet tagsága is igen meggyarapodott. Munkájukról Ruth Colby asszony tájékoztatta a kongresszust, miután bevezetőjében elmondotta, hogy az amerikai küldötteket úgy fogadták Moszkvában, mint hősöket, holott az USA-ban a béke győzelme még távoli kérdés. Colby asszony forró szavakkal ecsetelte a szovjet és amerikai nők együttműködését, amely szerinte fontos előfeltétele a békéért és teljes leszerelésért folyó harcnak. A békevágy hatalmas erő A moszkvai kongresszus véget ért. A 118 ország küldötte azóta hazatért otthonába, de az egyhetes találkozás felejthetetlenül szívükbe, agyukba vésődött. Felszólalásaik az egész világ békeszerető embereit felvértezték a további harcra, tudatosítva Hruscsov elvtárs szavait t „Teljes felelősségem és a pillanat komolyságának tudatában erről az emelvényről — társadalmi helyzetüktől függetlenül — valamennyi férfihez és nőhöz, a háborús borzalmakat átélt nemzedékekhez, és a háborút csak az idősek elbeszéléséből ismerő ifjúsághoz fordulok: itt a cselekvés ideje! Az emberiség élete és boldogsága, jövője nevében szilárdan és erélyesen követelje az atomfegyverek betiltását, az egyetemes leszerelést.“- Soha többé HirosimátI — A japán küldöttség tagjai, a Hirosimái H. Hanabusa és M. Macubarová elmondották, hogy csak ebben az évben 12 471 személyt kezeltek az atomkisugárzás következményeképpen a hirosimai kórházban. Tizenhét évvel a szörnyű robbanás után még mindig emberáldozatokat követel a ledobott bomba. Foto: CTK