Dolgozó Nő, 1962 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-07-25 / 15. szám

A műhelyben minden munkásnőt személyesen ismer. A legtöbb dolgozó faluról jár be és ismerik körülményeiket, azt is, mennyi odahaza be­adási kötelezettségük, mert szerintük a műhely csak úgy nyerheti el a XII kongresszusi műhely címet, ha dolgozói minden téren tel­jesítik kötelezettségüket. Nagy megelégedésre a HNB elismervénnyel bizonyította minden dolgozónak, hogy falujában egész évi tojás- és tejbeadásukat teljesítették. A doboz-készítő részlegen sok múlik. Sokszor megtörténik, hogy nem kap az üzem elegendő csomagoláshoz való anyagot. Dehát nem semmiért kapták meg a karton-műhely dolgozói a szocialista munkabrigád címet. Mindig ötletesen megoldják a dobozok kér­dését és úgyszólván itt nem létezik selejt. S így aztán minden időben szállíthatja a gyár a készárut. Ahogyan műhelyről műhelyre járunk, saját szemünkkel győződhetünk meg arról, hogy a XII. pártkongresszus üzeme címért folyta­tott verseny a trebisovi „Déva“ üzemben valóban a munka lendítő kerekévé vált. Az üzem már az első félévben 132,521 koronát takarított meg önköltség csökkentés címén és tervteljesítését már több mint egy­millió korona értékkel túlteljesítette. Az üzemben szervezett élet folyik. A Vö­röskereszt üzemi csoportja jó munkát fejt ki. Nemcsak az üzemen belül, hanem védnöki községében is, a trebisovi cigánytelepen. Rövid időn belül a nevelés és a tisztaság terén valóságos csodát műveltek. Az üzem vezetősége a dolgozók munkájá­ban, nehézségeiben segédkezet nyújt. A gyár női munkásainak száma csaknem ezer. Az üzem az óvodások számára korszerű napközi otthont rendezett be. Augusztusban pedig megnyílik a festői környezetben levő bölcsőde is. Persze a kitűnően dolgozó trebisovi üzem vezetőinek vannak nehézségei is. Harc a mun­kából való kimaradás ellen, ami még a ter­vezett 2 %-nál magasabb. Reméljük azonban, hogy a bölcsőde megnyitásával ez a szám is a tervezett alá süllyed. Lévay Erzsébet Д Stanislavová Mária a kartonműhely újitócsoport­­jával ^ Szebbnél szebb csomagolásban, jobbnál—jobb cukorkák kerülnek ki a Déva üzemből A trebisovi Cukorgyár üze­mi napközijének kis lakói Fényképezte Spácil sok vendégre és nem egy esetben veszi elejét számos kellemetlen helyzetnek, amit ideges, kevésbé jóindulatú vendégek idéznek elő. Bozsenka, Erna, Terka, a két Mária éz az italt hordó fiú együtt alig 100 évesek. Fegyelmezetten viselkednek, még soha nem merült fel ellenük panasz. Fizetni szeretnénk. Jó megjelenésű, sötét hajú fiatal­ember állt meg egy pillanat múlva az asztal mellett. Béres László, CSISZ-tag, brigádvezetö és fő­pincér egy személyben. Mivel szolgálhatok’’ ■ Fizetni szeretnénk. — Tessék parancsolni. Jól érez­ték magukat nálunk? — Úgy tette fel a kérdést, mintha a választól az egész csoport szerencséje füg­gene. Nem szép tulajdonság a bi­zalmatlanság, de sajnos a tapasz­talatok... Lehetetlen, hogy itt minden a legnagyobb rendben menjen. Ilyen udvarias, gyors fel­szolgálás. Most bizonyára a fő­­pincér összeszámol tücsköt-boga­­rat. Csakhogy ők már jó előre kiszámították, mennyit tesz ki a számla. Nem vezetheti félre őket... A számla egy fillérig egyezett az előre kiszámított összeggel. Elpi­rultak és fizettek. Ha dz ember egyszer itt, másszor amott étkezik, sok mindent tapasztal. Gyakori jelenség a piszkos, lyukas asztal­terítő. a hideg leves és a meleg sör, a pincér elutasító hangja: „...ez Пет az én körzetem, kérjen a másiktól”... nem beszélve a főpincérek kiismerhetetlen szám­láiról. — Nagyon meg vagyunk elé­gedve mindennel! Engedjen meg egy kérdést. Hogyan teremtették meg ezt a nagyszerű munkafegyel­met? „Raport“ ahogy a törvény előírja... Azt hiszem minden a helyes vezetéstől függ. Béres elvtárs nem nagy örömmel fogadta három évvel ezelőtt a tanonciskola végzett pincér-növen­dékeit. Faluról jöttek. Őanlkovcé­­ről. Maló Idáról, Sokolovról, Strop­­kovról. Nem tudta, mihez kezdjen velük. De a lányok ügyesek voltak, megmutatták, hogy jó szakember válik majd belőlük. És vezetőjük még ma is egy kicsit az apjuk is. Szigorúan ügyel külsejükre, jó modorukra és arra, hogy szorgal­masan látogassák a tanulmányi vitadélutánokat, ahol még alapos­abban elsajátítják az áruismeretet, a helyes kiszolgálást és viselkedést és megismerkednek az aktuális politikai kérdésekkel. Béres elvtárs ügyel arra, hogy d brigád tagjai udvdriasan viselkedjenek a vendé­gekkel szemben, de ha látja, hogy a vendég viselkedik helytelenül a lányokkal szemben, észrevétle­nül azonnal közbe lép. Az ilyen vendéglőben, ahol alkoholt is mér­nek, sok minden előfordulhat. Amióta a csoport szocialista versenyben áll, minden nap kezdés előtt ,,raportra” mennek a brigád tagjai. Átolvassák az étlapot, átnézik az asztalokat és végig­hallgatják a szocialista vendéglá­tás „tízparancsolatát.” És dz eredmény? Az egyetlen étterem az egész kerületben, ahol a „Kívánságok és panaszok” könyvében csak dicséretet olvashatunk. A tervet állandóan 100%-ra teljesítik. A vendégek megelégedettek, akár­csak a lányok szülei, akik eleinte nem helyeselték gyermekeik pálya­választását. Bizonyára kiváncsidk, kedves olvasóink, melyik étteremről Ir­tunk? Ha egyszer Kosicére utaz­nak, látogassák meg a Lőcsei Házban lévő Magyar éttermet. Lehet, hogy alkalmazottai azóta már a ,,Szocialista munkabrigád” cím büszke tulajdonosai lettek. R. K. Fényképezte: BÉRÉN HAUT 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom