Dolgozó Nő, 1962 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1962-04-18 / 8. szám
elofángyár.. . celofán. Ugyan melyik háziasszonynak nem volt már dolga ezzel a vékonyka, áttetsző, ropogós cellu____ lóze-lemezzel? A legtöbbször befőttes üvegeket kötnek le vele, de sokszor használják csomagoló papírként is. Természetesen nyáron fogy a legtöbb, s bizony gyakran előfordul, hogy amikor a legjobban kellett: nem lehetett kapni! Az édesanyák hiába küldték kis csemetéiket egyik boltból a másikba .. . nem volt. És miért nem? Mert egyedüli készítője: a sviti Chemosvit üzem is csak melléktermékként gyártotta ... Nos, napjainkban megváltozott a helyzet! A celofángyártás rohamos fejlődésnek indult. A sviti vegyiüzem főfeladatul kapta e hasznos és tetszetős csomagolóanyag mind fokozottabb termelését s csakhamar eljön annak az ideje, hogy ez az aránylag nagy gyár kizárólag celofánt fog készíteni. (Most még műfonalat is gyártanak.) Am nehogy azt higgyük, hogy a celofánt csak befőttes üvegek lekötésére lehet használni. Mindenekelőtt zacskókat készítenek belőle, cukorkafélék, textiltermékek, játékszerek és élelmiszeranyagok csomagolására. Ezenkívül az iparban is felhasználják s nem utolsósorban igen jelentős exportcikkünk, mert csak kevés helyütt gyártják a világon. Azzal, hogy az üzemben feltalálták a lakkozott celofán gyártásának módszerét, a celofóngyártás jelentősége megnövekedett, ugyanis a lakkozott celofán sokkal használhatóbb, pl. nem ereszti át a1 nedvességet, a zsiradékot. Ha már eleget fogunk belőle gyártani, akkor az önkiszolgáló boltokban ebbe csomagolják majd a húst, zsírt s talán még a vajat is. Hagyjunk fel azonban a dicsérő és jövőbelátó szavakkal! Nézzük meg a jelent, a gyárat, annak dolgozóit, akik kivétel nélkül versenyeznek a CSKP XII. kongresszusának üzeme címért. Nagy feladatok előtt állnak. A harmadik ötéves terv folyamán két és félszeresére kell növelniök a celofán termelését. Ezért a nagy igyekezet, a rendkívül szorgalmas munka, mellyel a munkahelyeken találkozunk. Ezért volt szükség az új szocialista munkaversen у-form óra, melyből a gyár minden dolgozója becsülettel kiveszi a részét. Az asszonyok is! Sőt, ők kezdeményezték ezt az új versenyformát I A celofán gyártása nem is olyan egyszerű, mint azt sokan elképzelik. Azzal kezdődik, hogy a kartonformóban érkező cellulózét a gyárban különféle vegyianyagok segítségével feloldják, s így keletkezik a nyers celofán. Ez a folyékony anyag csőhálózaton ér. kezik az ún. „celofánpofába", amely 0,19 mm vastagságú lemezt sajtol belőle. A vékony lemez műanyaghengerek segítségével a kénsavas tisztító-fürdőbe kerül, majd egymást váltják a szóda- és vízfürdők. A celofánt gyártó gépnek több mint 200 hengere van. Az utolsó szakaszban már szárítják a lemezt, ami azután a hengersor végén levő hengerre tekeredik. Ez az első, az úgynevezett alaprészleg munkája. Az 50 méter hosszúságiban, különféle fürdőkádakban elhelyezett rengeteg henger pontos kezelése bizony sok munkát ad az itt dolgozóknak. Am Kysel mester érti о dolgát és irányítása alatt olyan csoport dolgozik, amely nem ismeri a lemaradást. — Nincs itt baj sehol - mondogatják a részlegen, — csak el ne szakadjon a celofán, mert az valóságos katasztrófa. Igaz, ez nagyon ritkán fordul elő, egy évben, legfeljebb kétszer, háromszor. A hatalmas celofántekercsek innét a feldarabo-lóba kerülnek, ahol kisebb tekercseket, úgynevezett dobokat készítenek belőlük. Ezeket a dobokat a mintázó részlegben dolgozzák fel. Azt mondják, nemrég még ez a részleg is csak a férfiak „birodalma" volt, ám az elmúlt év végén Anna Mladejová és két társnője „betörtek" e „birodalomba".- Nem volt könnyű — mondja' Mladejová — nem azért, mintha a férfiaknak nem tetszett volna a mi kezdeményezésünk, hiszen kellett itt a munkaerő, hanem mert a mintakészítés már megköveteli a mintázógép műszaki ismeretét, s ezek a gépek elég bonyolult szerkezetűek.- Ma már versenyt dolgozunk a férfiakkal s a normákat általában 104-105 százalékra teljesítjük. S erre ugyancsak szükség van, hiszen a részleg a CSKP XII. kongresszusának részlege címért versenyez, s e versenyben helyt akarnak állni, de nemcsak a munkában, hanem a tanulásban, a magánéletben — mindenütt. Anna ezért határozta el, hogy elvégzi a 3 éves műszaki iskolát. Már egy éve tanul. Amíg Annával beszélgettünk, egy csinos, kedves lányra lettünk figyelmesek, aki sorrajárta a mintázó gépeket, s a dobokat figyelte. Bednár művezető elvtárs elárulta, hogy ez a lány a részleg diszpécsere. Munkája: az anyagellátás biztosítása. — Szereti ezt a felelősségteljes munkát? — kérdezzük. Tréfával válaszol. L
