Dolgozó Nő, 1962 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1962-04-18 / 8. szám

— Mint az életemet! Bednár mester veti közbe: — Ne mosolyogjon, igaz amit mond, valóban szereti a munká­ját és jól is végzi. Pedig nem könnyű munka ezl — Nem bizony — szól ismét a diszpécser - a celofánból nincs hiány, de a festékkel sokszor baj van. Viszont mi találékony em­berek vagyunk. Kivirés-kavarás és kész az új festék. A gépek nem állhatnak le, különösen most. Értem a célzást. Igaz itt valamennyien szívügyüknek tekintik a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások teljesítését. - Helena Martinková is elhatározta, hogy tanulni fog. Az esti ipariskolára jelentkezett. Kevesli a városka kulturális lehetőségeit. Az üzemi klubot csak az év végén adják át a közhasználatnak. Egyébként nagyon szereti a könyveket. Most Peter Jilemnicky műveit olvassa, ugyanis a részleg minden dolgozója meg akarja szerezni a Fucík jelvényt. — Mama és lánya - mutatja be Bednár mester az egyik zacs­­kógyártó gép kezelőjét; Anna Marhevkovát és Katarina Blazen­­kát. Mindketten a mintegy 36 km-re fekvő Polonec községből jár­nak be naponta a sviti Celofángyárba. Az út 4 órát vesz igénybe. S ez sokl És mégis, még hallani sem akarnak arról, hogy elhagyják a gyárat. Percenként több mint 100 db celofánzacskót készítenek. Boldog egyetértésben dolgoznak a gépen, de — a mama szavait idézve - mindnyájan úgy élnek itt, mint a testvérek. Amióta a címért versenyeznek, senkitől senkire egy rossz szót sem hallani. Ha kell segítenek egymásnak, ha valaki megbetegszik, elvégzik a munkáját, mert nem akarnak lemaradni a tervteljesítésben. Meglepő, de kimondottan jól eső érzés ezeket a szavakat az idős asszony ajkáról hallani. Lám az új élet őt Is magával ragad­ta. Lelkesedik és mindent megtesz a felajánlások teljesítéséért. Nagy elismeréssel szólhatunk a Celofángyár dolgozóiról. Illene, hogy még sokukról beszéljek, mert csaknem mindnyájan megérde­melnék. Alzbeta Luciováról, - aki a turisztika és a komoly zene szerelmese —, is el kellene mondanom, hogy februárban kitüntet­ték, a szakma legjobb dolgozója lett. S folytathatnám ... Mert ez a részleg a kongresszus tiszteletére tett felajánlásokban nemcsak azt vállalta, hogy másfél millió korona értékű árut ter­mel az év folyamán terven felül, hanem hogy szakképzettségüket is gyarapítják és a kulturális tevékenységben Is új életet kezde­nek. S amint láttuk, ezt az új életet máris élik. Élik, mégpedig valamennyien. És tulajdonképpen ez a legszebb ajándék, amit csak adhatnak a XII. kongresszus tiszteletére. 1 2 3 4 5 6 Szabó Géza 1. A csinos és kedves lány ... a diszpécser a dobok rengetegében. 2. Ez egyszer elszakadt , . . Kubiia és Balta elvtársak a celofángyártás leg­öregebb szakemberei csak Üggyel-bajjal vonják ismét a hengerekre a hártyavékony és csúszás celofánt. 3. Ha a celofán elszakad, hát jaj nekem I Anna Madejová azonban vigyáz... 4. Mama és lánya. Néha vidám tere-fere folyik köztük, de munkájuk mindig kifogástalan. 5. Ezek a zacskók talán a Szovjetunióba, talán Lengyelországba, vagy ki tudja hová utaznak. Allbeta Luciová mindenképpen gondosan becsoma­golja Őket. 6. A legszebb, de egyben a legigényesebb munka. Helena Suchá a szebb­nél szebb mintákat késziti. Foto: UHRIK PAVOL Chebenová Anna brigádvezető, kollektívája körében (első sorban bal­ról a második). NAPJAINK ASSZONYA Ha gondosan szemléled mélytüzű szemét, úgy látod vissza­tükrözi egész életét. Látod fiatalon, mint az uraság gyermekeinek megalázott cselédjét, aki az iskolatáska helyett vízzel teli és fával megrakott vödröket cipel, vagy a nagyságos asszonyt szolgálja ki. Apró keze idő előtt megkérgesedett a munkától és fiatal teste sokat sínylődött az ütlegeléstől, amikor ereje fogytán nem bírta elvégezni az előírt munkát. Sokszor ökölbe szorult a keze, meg­keményedett a szíve és szeméből megeredt a sós-keserű könny. Ilyenkor a jövőre gondolt és gyakran mondogatta magában; „egyszer majd én is valaki leszek...“ Az időt nem lehet megállítani, az álmok valóra válnak. Régi vágya, hogy saját háztartása, férje, gyermekei legyenek — beteljesedett. A háztartás, négy gyermek nevelése még a meg­értő férj mellett is sok gonddal jár. Anna szeret dolgozni. Nemcsak háztartását látja el kifo­gástalanul, de munkahelyén, az üzemben is helyt áll. A rybár­­polei textilgyárban dolgozik. Szorgalmas és kitartó munkásnő. Ha elnézed, amint a gép mellett serénykedik, szinte nem tudod szemmel követni keze mozgását. Szocialista munkabrigádjuk, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresz­­szusa tiszteletére alakítottak, osztályukon a legjobb eredménye­ket éri el. Anna a brigád vezetője. A tervet 117 százalékra telje­síti 100 százalékos minőségi áru előállítása mellett. De munkája eredménye nemcsak a jó teljesítményen múlik. Anna rend­szeresen eljár az anyagfestőbe érdeklődni, elégedettek-e brigád­juk munkájával és ha véletlenül valami kifogásolni valót talál­nak, azonnal megbeszéli csoportjával, hogyan kellene a hibát kiküszöbölni. Minőségi munkával és anyagtakarékoskodással az első negyedévben 11 049 kg fonalat takarítanak meg. Chebefiová elvtársnő érdekes asszony — apró, törékeny te­remtés, de mindenre képes. A faliújságon, az üzemi lap leg­szorgalmasabb levelezői között az ő fényképét is megtaláljuk és otthon számos értékes díjat őriz, amit tevékeny levelezői mun­kájáért kapott jutalmul. Semmi nem kei üli el a figyelmét, kri­tikus, de igazságos szemével mindent meglát. Az üzemi lap minden számában megjelenik egy-egy cikke. De mikor van ideje írni ? Vasárnap, amikor a konyhát és a lakást rendbe tette, amikor a férje és a gyermekek sétálni mennek leül, gondolkodik — alkot, ír. A rybárpolei textilüzem védnöksége alatt álló alap­fokú kilencéves iskolába is gyakran ellátogat, ahol elbeszélget a gyermekekkel, munkájáról, életéről. Műhelyük termelési értekezletein is aktívan bekapcsolódik a termelési problémák megvitatásába. Az üzemi pártcsoport gyűlésein tolmácsolja munkatársai problémáit és javaslatait. Mindenütt jelen van és mindenütt helyt áll — az üzemben és otthon egyaránt. Az egyen­jogúság elve alapján igazi szocialista háztartást vezet. Az egyik héten ő, a másik héten férje a szakács és a gyerekek is sokat segítenek, különösen a nagyobbak. így aztán jut ideje min­denre, megjelenik minden gyűlésen és nem utasít el egyetlen funkciót sem. Chebefiová elvtársnő jó példát mutat nemcsak csoportja tagjainak, de a többi asszonynak is. A. M. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom