Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-08-23 / 17. szám
KÖSZÖNTJÜK AZ ELSŐOSZTÁLYOSOKAT Évről évre több új iskola nyitja meg kapuit gyermekeink előtt. Államunk hatalmas össieget áldoz nemcsak a tankönyvekre és tanszerekre, hanem arra törekszik - hogy rövid időn belül - egyetlen egy szűk, régi, célszerűtlen iskola se maradjon. Helyettük minden faluban és városban modern felszerelésű egészséges iskolák fognak épülni, ahol testben és lélekben ép fiatalok nőnek fel. A felső kép az új blatnái iskolát mutatja, amely szeptemberben nyitja meg kapuit. Alsó képünkön az Orechová Potón-i gyermekek nézegetik, hová járnak majd iskolába. 18 Miért van csak egy nyelvünk Katyának két szeme, két füle, két keze, két lába van, de nyelve meg orra bizony csak egy. Nagyanyókám — kérdi a kislány —, miért van két szemem, két fülem, két kezem, két lábam, s csak egy nyelvem, meg egy orrom? — Azért, kicsikém — feleli nagyanyó —, hogy minél többet láss, hallj és dolgozz, de annál kevesebbet fecsegj, és szimatoló, pisze orraidat minél kevesebb dologba üsd bele! KányádI Sándor: Bandukol az őszi nap Bandukol az őszi nap s megáll minden fánál. Bandukol és elidőz minden iskolánál. Meg-megáll és elidőz mire is kíváncsi vajon ez a szelíd, ősz Nap-tanltó bácsi? Meg akarja tudni, hogy rendesek-é, jók-é. akik nála nyaraltak, nincs-e köztük kópé. Nem bujt-é a pad alá, az a virgonc Pista, s vajon az a Bandikó. mosti is olyan lusta? S följegyzi, ha rosszat lát, föl bizony barátom, — s megégeti orrukat majd a jövő nyáron. '^Permjak meséiből: ^AWäSÄRKÄNY Vidqpi'szejlő fújdogál. Ilyenkor jó papírsárkányt eregetni! Szorosa*/fogjuk a spárg^tTOf 4Éiárkány mess^^<&&yl. tj/J Keljli nekilátott, ho^yi^órkcm^-fresAtséjT^ Előszedett egy ív pbpíros’t, kifg.ragott két" pálcát. Csak a farokhozfziHrSeges\ faháncs hiányzott, no meg spárgája sem vöH.—s—— Szerjózsának nagy gombolyag spárgája volt. De nem volt papirosa. Potyának volt faháncsa, de hiányzott a spárga. Durcásan ül a három kislegény. Kolja szívéhez szorítja az ív papirost. Szerjózsa markában szorongatja a gombolyag spárgát. Pátya a faháncsra vigyáz. Fúj, fújdogál a vidám szellő. A szom szédban énekszóval eregetik a gyerekek a sárkányt. Csak a három kisfiúnak nincsen sárkánya, pedig ők is tudják, hogyan kell készíteni. De nem tudják, hogyan kell összefogni, s egymáson segítve, maguknak is örömet szerezni. Fordította К. E.
