Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-25 / 2. szám
Mi tulajdonképpen az ún. lelkibetegségek okozója? Valamikor örökölt és gyógyíthatatlan bajnak minősítették. Intézetekben elkülönítve lassú, sokszor évtizedeken át tartó elmúlásra ítélve, a társadalomból száműzve, ki tombolva, ki megadással várta kemény életmód közepette a „megváltást". Sok lelki megbetegedés okozója még ma is ismeretlen, a betegségek azonban a legtöbb esetben gyógyíthatók. A kitűnő gyógymódok, gyógyszerek, az emberséges bánásmód nyugtatóan hatnak és a beteg hamarosan ismét a társadalom hasznos, egészséges tagjává lesz. Vannak örökölt hajlamok is, de a betegség kitörése, ha az illető idejében bizalommal fordul orvoshoz, megelőzhető, levezethető. Viszont egészséges ember, ha évtizedeken át helytelenül, rendetlenül él, vagy gyakori és nehéz lelki megrázkódtatásokon megy át, vagy ha szervezete valamilyen más betegség folytán nagyon legyengült, idegbajba eshet, A lelki zavarok nagy részét az ún. neurózisok képezik. A beteg látszólog egészséges ember benyomását kelti. Sajnos, sokszor szimulánsnak, képzelt betegnek tartják, aki panaszait csak „kigondolja". Pedig a valóságban tényleges nehézségei vannak, melyek elkeserítik életét, megfosztják nyugalmától, kihozzák egyensúlyából, s gyakran munkaképtelenné teszik. Ezen megbetegedések a legkülönbözőbb körülményekből, kellemetlen élményekből adódhatnak és szerfölött megterhelik az idegrendszert. Igen elterjedt az a téves nézet, hogy a munkamegterhelés, „túldolgozottság" idegkimerüléshez, idegbajhoz vezet. A fáradtság érzése még nem megbetegedés, de már jelzi a szervezet az idegrendszer kimerülését. Több a férfi vagy a női páciens?- A felénél valamivel több a női beteg. Nem ismerjük valamennyi lelki zavar okát, de azon okokon kívül, amelyek a férfiaknál idézik elő a lelki megbetegedést, a nők életében még bizonyos sajátos körülmények is előfordulnak, mint pl. a változás korában. Más körülmények is vannak, amelyek a lelki egyensúlyuk megingásához vezethetnek, mint pl. ha a nő nem tudja családi és hivatásából eredő feladatait összhangba hozni, jól megszervezni. Egyéb családi gondok, pl. a beteg gyermekért, távollevő családtagért való aggódás, hozzátartozók vagy munkatársak között uralkodó állandó nézeteltérések sem hatnak jótékonyan az idegrendszerre. Az orvos nem küzdhet egyedül- Mielőtt válaszolok kérdéseire, engedje, meg, hogy én kérdezzek valamit. Nem volt kellemetlen vagy rossz érzése, amikor munkahelyemen, ahol a lelki betegeket gyógyítják, felkeresett? Ui. elég gyakori, hogy az embereknek téves elképzelésük van a pszichiátriáról. Vannak betegek, akik nem mernek eljönni kezelésre, mert félnek, hogy hazatértük után ismerőseik „bolondnak" minősítik őket Sajnos igaz, hogy a volt pácienseket gyógykezelésük befejezése és munkaképsségük elérése után eredeti környezetük gyakran bizonyos bizalmatlansággal, gyanakvással, sőt gúnyolódással fogadja. Ilyen helytelen viselkedéssel sokat árthatunk, a volt betegek visszaeshetnek oda, ahonnan az orvostudomány kisegítette őket. Ezekkel a szavakkal fogad dr. Olga Tesaiová adjunktus, a Szlovák Orvosi Továbbképző pszichiátriai katedra előadója és a betegek női osztályának szakorvosa. Mi tagadás, bevallom, én is körülnéztem, mielőtt becsengettem a bratislovai klinika pszichiátriai osztályára. Nehéz volt megkezdeni a beszélgetést a váróteremben. Mintha az a szép, sápadt fiatal asszonyka restellné, hogy itt látják. Az őszülő hajú, idősebb nő, - arcán zavart mosollyal - az óráját nézegette, mintha az időt sürgetné. Távolabb az a sovány, értelmiségi típus könyvben lapozgatott, de nem olvasott. Csak az örömkönnyeit törülgető, pirospozsgás falusi néni volt társalgó kedvében. Unokáját ma egészségesen viszi haza. A világos nappaliban sok a virág. Déliszaki növények, akvárium a közös ebédlőben. Ferér ágy, jól szellőzött betegszobák. Érezni a tisztaságot, a páciensek ápoltságát. Semmiben sem különbözik ez az osztály a klinika más osztályaitól. Jóttevő csend, nyugalom honol mindenütt. A nőknél a neurózis okozója legtöbb esetben a családi, a házastársak és általában a két nem kapcsolataiból eredő konfliktusok. Megelőzhetők-e a lelki betegségek? Ma bizakodóbbak lehetünk, mert az utóbbi években a pszichiátriában nagy változás és fejlődés állt be. Egész sor lelki zavar eredményesen gyógyítható. Legnagyobb igyekezetünk és feladatunk a megbetegedések megelőzése. Kutatásaink oda irányulnak, hogy megállapíthassuk a többi okozót is és megtaláljuk a módot azok kiküszöbölésére. Az egészség fenntartásához rendszeres és józan testi és lelki életmód szükséges. Elég időt kell szentelni az alvásnak, a pihenésnek és törődni kell a ránk eső munka rendes megszervezésével. Az emberek közötti kapcsolatok helyes irányításával, az elavult nézetek megváltoztatásával sok neurotikus zavar megakadályozható. Bürokrácia, helytelen viselkedés, a mások munkájának lebecsülése, érzéstelenség már sok esetben juttattak érzékeny embereket az ideggyógyintézetbe. Az udvarias, illedelmes és türelmes hang valamennyiünk életét szebbé, kellemesebbé és örömtelibbé teheti. Itt fontos szerepet játszik az önnevelés, főleg abban az irányban is, hogy megtanuljuk nem túlértékelni a mindennapi élet nehézségeit, amelyek elkerülhetetlenek, hanem tudjunk megbirkózni velük, beteges visszahatás nélkül is. A lelki megbetegedések ellen azonban nem küzdhet az orvos egyedül. A küzdelem eredménye valamennyiünktől, az egész társadalomtól függ. A mi társadalmunk sorozatos intézkedésekkel támogatja ezt a küzdelmet és elősegíti a lelki betegségek eredményes gyógyítását és azok okainak kiküszöbölését. 8 L. Z. Foto: Kedro
