Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1961-05-03 / 9. szám

MINDKÉT^»*8

LÁBBAL A FÖLDÖN

Martonvósár híres helység Magyarországon, de most nem azért látogattuk meg, hogy a gyönyörű kastély parkjának szigetén Beethoven-muzsikót hallgassunk. — Ugyanis ott a fák lombjai alatt vallott szerelmet a halhatatlan zeneköltő a Brunswick grófkisasszonynak. Beethoven ittlétének emlékére a kastély egyik szobácskájábán egy kis múzeumot rendeztek be és nyáron át a meseszép kis szigeten hangversenyeket adnak a zenekedvelő közönségnek. — Hanem azért, hogy az itt szorgalmasan dolgozó kutatók munkájával megismerkedjünk. Ezeknek az embereknek az a hírük — annak dacára, hogy kutatásuk eredményei magasan szárnyalnak - mégis mindkét lábukkal a földön állnak. Ök valóban betartják Micsurin hagyományát, miszerint nem lehet a természettől várni, hogy gyümölcsét ölünkbe hullassa, el kell venni tőle, amire szükségünk van.

EGYETLEN ÉV ALATT ÖTSZÁZMILLIÓ

A kutatóintézet igazgatója, dr. Rajki Sándor, a biológiai tudományok kandidátusa világosít fel bennünket az intézet munkájáról:

|£ИЕЮШТЕГТ TÖRZSEK:

EWÍZUES

KERESZTEZÉSEK:

KETTŐS KERESZTEZÉS:

C

Km]

шшш

E*F

(A*B *C»D*E*F)

Kísérleti parcellán búzakeresztezés közben.- Eddigi kutatási eredményeink közül - népgazdasági szempontból — a legnagyobb sikere a kukoricának van. Intézetünk mór beltenyésztéses hibridekkel rendelkezik. S mint ahogy azt a nemzetközi hibridkísérletek eredményei mutatják, a kukorica nemesítésében Martonvásár világviszonylatban is az élvonalhoz tartozik. Nemrégen Amerikában jártam s meggyőződtem róla, hogy az amerikaiak 25 év alatt értek el aránylag olyan eredményt a hibridkukoricával, mint mi az utolsó öt év alatt. A martonvásárí hibridek jobbak a híres amerikai Garx és az ausztriai hibrideknél és 20-25 0/r,-ka! felülmúlják száraz szemestermésbén az azonos tenyészidejű nemesített fajtákat. Ha holdanként 12,5 kg-ot vetünk, 2,5—3 q-s szemeskukorica többlettermést takarítunk be róla, ami kát. holdanként 5—600 forint többletbevételt jelent. Magyarország tavaly a hibridek alkalmazása révén 500 millió forint többletbevételhez jutott. A többlettermés kukoricából legalább egymilliókétszázezer sertést lehet meghízlalni, s így ez a kukoricakísérlet szerény millíárdot jelent. — Míg beszél ez a vidám, hatalmas ember, szeme csillog, majd sokat sejtetően megjegyzi: - Ez évben Magyarország teljes kukoricavetés területét már martonvásári hibridkukoricával vetik be, s az évi várható többletbevétel 1200—1500 millió forint lesz.

HOGY NE KELLJEN GÖRNYEDNI

— Nagyon sokat jelent a jó hibrid, de a martonvásáriak nem elégszenek meg ennyivel. A kukoricgtermelést olcsóbbá akarják tenni, s az embert pedig végleg megszabadítani a kapanyéltől — mondja Szalay Dezsőné kutatómunkatárs. Ez neki is szívügye, mert gyermekkorában sokat szorongatta a kapanyelet, később pedig, amikor agionómus lett a termelőszövetkezetben, ugyancsak sok gondot okozott neki, hogy agrotechnikai határidőre biztosítsa a kapálást. — Növényápolási kísérleteink 4 éven át azt bizonyítják, hogy viszonyaink között Martonvásáron a kapálás célja csak a gyomirtás. Az eddig a kapálásnak tulajdonított egyéb kedvező hatások (a talajnedvesség megőrzése, szellőzés, a talajélet hasznos fokozása stb.) a termésnövekedésben nem mutatkoznak. Nemcsak itt az intézetben, de az állami gazdasági kísérletekben is hasonló az eredmény. A simazin és atrazin gyomirlószerek alkalmazása jó eredménnyel járt. Ez pedig azzal biztat, hogy a kapálás nélküli kukoricatermesztés — a módszereknek a termesztés körülményeire való kidolgozása után — a közeljövőben megvalósulhat.

A SZÁNTÓFÖLD ARANYÁÉRT

A korszerűen berendezett intézet egyik szobájában lányok és asszonyok apró kis metszőkésekkel ketté szelik a magyar búzaszemet és az olasz búza csíráját ültetik belé, majd folyékony viaszba mártva egy búzaszem lesz belőle. Ez a kísérlet egyik fajtája.

Dávay Márta tudományos kutató világosít fel, mi. újság a magyar búzanemesítés terén. — Annak ellenére, hogy Cicer Ernával a tojásgyümölcsön vegetatív hibrideket állítottak elő — nem okoz neki nehézséget a búzaprobléma sem. Elárulta, most készülő munkájával el akarja nyerni a természettudományok doktora címet s diplomamunkája a búza jarovizálása.

— A búza termésátlagának növelésére igen nagyok a lehetőségek. Jó talajelőkészítéssel és trágyázással szövetkezeteink és állami gazdaságunk kát. holdanként 15—18 q-s hozamokat értek el. Azonban a jelenlegi köztermesztésben levő búzáink már nem bírják a nagyobb mennyiségű műtrágyaadagokat s így termésátlagukat sem tudjuk növelni. Ezek a búzafajták hajlamosak a megdűlésre és azért a géppel való betakarításra alkalmatlanok. A legnagyobb baj az, hogy éppen a jól gazdálkodó üzemek takarítanak be kisebb termést. Mindaddig, amíg intézeteink újabb nagy termőképességű és a gépi betakarításra is alkalmas hazai búzafajtákat nem adnak a gazdaságoknak, szükséges, hogy az elmúlt évek kísérletei alapján jó! bevált külföldi búzafajtákat vessenek, mert Martonvásáron az egyes olasz fajták kát. holdanként 30—40 q szemterméssel fizettek megdőlés nélkül.

Intézetünkben azonban már elkezdtük olyan új, intenzív búzafajták termesztését, amelyek rendelkeznek jelenlegi búzáink jó tulajdonságaival (minőség, télállóság, aszálytűrés), de az eddigiekkel ellentétben szalmájuk szilárd és rövid, nem dőlnek meg, korán érők és a bőséges trágyázást nagy terméshozamokkal hálálják meg. Azonban megnövekedett igényeinknek megfelelő fajták kitermeléséhez nem elegendő 3—4 év. Addig külföldi búzákat próbálunk ki. Szép eredményeket értünk el a szovjet búzavetőmagfajtákból.

Amint kíváncsiságunkat kielégítette Dévay Márta tudós, a gyönyörű szép parkba hívott és elárulta, melyik helyen lehet a iegtöbb gyöngyvirágot szedni. Az itt élő leányok most éppen úgy, mint Beethoven idejében, szeretik a virágot, a zenét, a szépet. Nekik ugyan ne n Beethoven, hanem Magyarország susogó kukoricatáblái s a zizegő kalászok muzsikálnak.

S van-e ennél szebb zene?

Lévay Erzsébet