Dolgozó Nő, 1961 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1961-04-05 / 7. szám
Otthon, munkában egyaránt jó szolgálatot tesz ez a tűzéssel díszített bő kötényruha. A terhesség elején övvel foghatjuk össze, később szabadon viseljük. ^ Rendkívüli fiatalos és friss ez a fehérrel szegett kék kismama-ruha, elől végig gombolva. A bőségét a külön szabott vállrész alatti húzás adja meg. Zsebekkel is készíttethetjük. Semmi okuk, hogy elhanyagolt külsővel, szűk, alaktalan ruhában várják a család nagy eseményét. A tavaszi meleg idővel felmerül a kimenő és munkaruha kérdése, s ebben szeretnénk tanáccsal szolgálni. Amint kedves olvasóink látják, legtöbbje kétrészes vagy blúzzal viselhető, melynek nagy előnye a könnyű tisztántartás és a változatosság — hisz egy új blúz, pulóver egész más jelleget ad öltözékünknek, amely a terhesség idején sem kell, hogy egyhangú, legyen. • Blúzokkal, szvetterekkel viselve színes kombinációra ad lehetőséget ez a kiskosztüm. A szoknya alakunkhoz arányítva szűk marad, a hosszú kabátka alatt szabályozható, ami a bőségét illeti. ^ Fehér vagy csíkos gallér, kis bross, megfelelő kesztyű és táska — s a kismama teljes eleganciában jelenhet meg színházban, koncerten, társaságban egyaránt. A két behajtást elől idővel mind mélyebben felfejtjük. Hátul végig gombolás ez az elegáns, kétrészes alkalmi kismama ruha. Egy kis módosítással a terhesség letelte után is jól kihasználhatiuk. sítjük az idősebbeket, a nőket, a gyermekes anyákat, a betegeket és rokkantakat. Fiatalabb, egészséges nőnek mindig csak az őt kísérő férfi segédkezik, aki kiszállásnál előbb száll le, hogy szükség esetén ismét segédkezzék neki. Gyermekes anyáknak, idősebbeknek, de nőknek általában felszólítás nélkül átadjuk helyünket. Villamosban, autóbuszban mindenki maga fizeti a jegyét. Ha a férfi megfizeti a vele utazó nő jegyét és a nő meg akarja azt téríteni, a férfi azt habozás nélkül fogadja el. Ismerőseinkkel nem kell hangosan beszélgetni, ne kiabáljuk a nevét a megszólítottnak, ne beszéljünk magánügyeinkről. Városi közlekedési eszközökben nem illik enni. Vonatba ne vigyünk erős szagú ételeket, a hulladékot ne dobáljuk az ülés alá. Ha módunkban van, együnk inkább az étkező kocsiban. Egyes hosszútávú gyorsvonatokon hálókocsik is vannak. Helyes, ha lefekvés előtt a többi utasnak bemutatkozunk. Az alváshoz egyenként készülünk el, a többiek addig a folyosón várnak. Hosszantartó utazáskor nem illetlenség valamelyik útitárssal beszélgetést kezdeni, még akkor sem, ha nő az illető. Nem kell azonban bemutatkoznunk, hacsak ezt az idősebb személy nem kívánja. A fülke elhagyásakor a többi utast köszöntjük még akkor is, ha nem is ismerjük őket. A hajón való hosszabb tartózkodás és maga a hajózás udvariasságra, fegyelmezettségre kötelez bennünket mind az alkalmazottakkal, mind az útitársakkal szemben. Tartsuk be az utasításokat a beszálláskor, valamint kikötés idején a kiszálláskor is. A nagy, vagy nagyobb hajón úgy kell viselkednünk, mint a szállodában. Ez különösen az öltözködésre vonatkozik. Nagy távolságok leküzdésére ma már inkább repülőgépeket használunk. Itt még fokozottabb mértékben érvényesek az illem és udvariasság szabályai. A repülőgép térfogata ugyanis aránylag kicsi, minden túlzott megnyilvánulásunknak tanúi útitársaink. Ha dohányozni akarunk, kérjük ki közvetlen szomszédunk beleegyezését. Az üdülés nem más, mint szervezett pihenés, a természetbe való kirándulás. Ennek is megvannak tehát a maga szabályai. Az üdülésre nem kell ugyan frakkot vagy szmokingot vinni, azonban gondoljunk arra, hogy az esti program megkívánja a megfelelő öltözéket. Parketten megvasalt cipőben, papucsban vagy melegítőben nem illik meg-Ugyancsak kétrészes, célszerű mindennapi viselet ez az ügyes megoldású kismama-ruha. Készülhet aprókockás vagy csikós könnyű szövetből, ebben az esetben egyszínű blúzokkal viseljük. jelenni. Mivel az üdülés az ember felfrissülését, pihenését szolgálja, tudatosan nem is ragaszkodnak üdülőhelyeinken a szigorú illemszabályokhoz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megfeledkezzünk a jó modor és udvariasság szabályairól. Ami a gyógykezelést illeti, legyünk itt mindig tekintettel nemcsak legközelebbi lakótársainkra és szomszédainkra, hanem mindenkire, hisz itt a legkülönbözőbb betegségben szenvedőkkel találkozunk. Természetes, hogy intézeti gyógykezelés alkalmával nem kell úgy öltözködnünk, mint az utcán. Itt is vannak azonban bizonyos kötelezettségeink, amikor ajó modor megköveteli, hogy felöltözzünk. Ez különösen az étteremben vagy más közös társasági helyiségben való megjelenésre vonatkozik. Ha új páciens először jön az étterembe, megkéri a felszolgálót, hogy vezesse asztalhoz. Mivel ezen a helyen fog ülni intézeti gyógykezelésének egész ideje alatt, szükséges, hogy az asztalnál ülőknek bemutatkozzon. Ha gyógykezelésünk időszaka letelt, búcsúzzunk el asztaltársainktól, ismerőseinktől, természetesen szobatársunktól és az intézeti alkalmazottaktól is. (Folytatjuk.) 17
