Dolgozó Nő, 1960 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1960-12-15 / 24. szám
Az ablakon kívül nehéz decemberi köd követi a sötétséget. Bent a szobában barátságos meleg uralkodik. Késő este van már, de a ház asszonya ___ még most is az olvasólámpa mellett virraszt. Érdekes lehet az a regény - gondolja, aki bekukkant az ablakon —, ha az olvasó tekintete egy-egy szakasz után a sorokon túlra mereng. Pedig Marosiné most nem regényt olvas, hanem tanul. A fizika egyik tétele sehogy sem megy a fejébe, azon gondolkodik. Holnap konzultáció lesz és nem szeretne felsülni. Talán meg kellene kérdezni a férjét. Neki ez valahogy könnyebben megy. De nem - hessenti el magától a gondolatot erre önmagának is rá kell jönnie, elvégre ő maga határozta el, hogy tanulni fog. Már gyermekkorában nagy tisztelettel nézte a tanítónőket, a postás- és a patikuskisasszonyt, mert ezek egészen mások voltak, mint a többi asszonyok. Ő nem tanulhatott, korán férjhez ment. A háztartás és gyermeknevelés gondjai között már csak amolyan leányálomnak tűnt a tanulás. Kislánya nőtt. A Csallóközben friss szél kezdett lengedezni. Ez a szél a kövér föld illatát hozta magával és napról napra belopakodott a férje fényképész-laboratóriumába és be-be-libbent az asszonyka konyhájába is. Visszahívta őket a föld. A férje a dvorníkyi szövetkezetben kezdett dolgozni, s egyidejűleg beiratkozott a Mezőgazdasági Műszaki Iskolába is. Ekkor érlelődött meg benne is az elhatározás: — Új életet kezd! S ha már így határozott, miért ne kezdje mindjárt a szakképzettség elnyerésével. Férjének semmi kifogása sem volt terve ellen. Most már második éve együtt járnak az előadásokra. Miközben gondosan táskájába rakja könyveit, egyszerre csak eszébe jut a megoldás, fellapozza füzetét, gyorsan bejegyzi és most már megnyugodva eloltja a lámpát Hogy is van az a képlet? [gyre többen щуппк-A környező falvokbol vonaton, motorkerékpáron és autóbuszon érkeznek (fényképezte: Kedro) Elhangzott az első csengetés és az előbb még hangyabolyhoz hasonló épületben elcsitul a zaj. Ma „telt ház" van a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Műszaki Iskolában. Még az ebédlő is tele van „diákokkal". Igaz, ezek a tanulók mór kinőttek az iskola padjaiból, de a tudás vágya mégis arra készteti őket, hogy havonta kétszer vonaton, motorkerékpáron, autóbuszon az iskolába utazzanak, hogy meghallgassák az előadásokat, a hónap többi napján pedig esténként elővegyék a könyvet és tanulják az előírt anyagot. Az előadóknak nincs könnyű dolguk. A távhallgatók egy-egy osztályban nemcsak az évek számában különböznek, hanem a tudásban is. Egyesek különböző szak- és középfokú iskolát végeztek. Mások a termelőmunkában, az irányításban tették le az érettségit. Akadnak közöttük olyanok is, akik itt az iskolában tanulják meg a nagyüzemi gazdálkodás alapjait, de vannak olyanok is, akiknek mellét már „A szocialista gazdálkodás építésében elért érdemekért" kitüntetés díszíti. Ezeknek havi 26 óra alatt érdekesen, összesűrítve, úgy kell előadni az anyagot, hogy az jó alapul szolgáljon a magántanuláshoz. Minden egyes előadáson át kell nyújtani a tanárnak azt a csodakulcsot, amely segít megoldani a feladatokat. Minden találkozáskor kell ejteni egy-egy biztató szót, hogy a közös gondokban őszülő fejek még kitartóbban hajoljanak a könyv fölé. Nagy erőpróba ez mindkét részről. De, hogy ez a munka sikerrel jár, azt abból is látni, hogy ez évben az Ötéves Mezőgazdasági Műszaki Iskola tantárgyaiból kilenc távtanuló vizsgázik és ez évben az első osztályba csaknem 50-en jelentkeztek. Közös kötelezettségvállalás ez a tanárok és a tanulók részéről egyaránt. A munkát ózonban megkönnyíti az a tudat, hogy közös cél érdekében cselekszenek. Céljuk: minél több szakképzett munkaerőt adni a mezőgazdaságnak, hogy tanulmányaik megkönnyítsék munkájukat és ezáltal fellendítsék a mezőgazdasági termelést. Egyre több nő tanul a Mezőgazdasági Műszaki Iskolán. A rendes tanulók között 72 leány van. A távtanulók között pedig 13 nő. Poda Gabika 18 éves, ő a legfiatalabb. Hepnerné pedig már a negyvenediket tapossa és a harmadik osztályba jár. Van közöttük növénytermelő csoporttag, könyvelő, hivatalnok, háziasszony. Dolgoznak, tanulnak és a háztartás gondja, valamint a gyermeknevelés is vállukon nyugszik. Azonban tudják azt, hogy milyen távlatok vannak mezőgazdaságunk előtt és erre a jövőre készülnek szorgalmasan ezek a minden tiszteletet megérdemlő asszonyok. Fényképezte: R. Kedro Lévay Erzsébet 9