Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1959-01-01 / 1. szám
Az EFSZ-ek IV. kongresszusa elé JAVASOLTAK Karván és Kicsinden is megtárgyalták az EFSZ-ek IV. kongresszusának vitaanyagát. A jelenlevő szövetkezeti tagok javasolták, hogyan lehetne szövetkezetükben jobben és olcsóbban termelni. A karvaiak 100 ha területen bevezetik az öntözéses gazdálkodást. A parlagon heverő földön gyümölcsfákat, egy hektáron pedig szőlőt ültetnek. A kicsindiek 3 ha megműveletlen területet befásítanak és az EFSZ-ek IV. kongreszszusának tiszteletére 80 q sertéshúst és 10 000 liter tejet adnak be terven felül. SZARAZ MÁRIA, Nana VÉGRE RÁJÖTTEK A bolyi szövetkezetben kezdetben mindenről gondoskodtak, csak a baromfitenyésztésről nem. Annyira elhanyagolták ezt a dolgot, hogy - szégyen-gyqjázat - faluról falura jártak, sőt még mps járásba is tojást vásárolni, hogy az előirt mennyiséget be tudják adni. Ez évben már két baromfiistállót építettek. Jelenleg 1568 szárnyasuk van. Természetesen még fiatalok s csak 188 tojik. Az EFSZ-ek IV. kongresszusát megelőző vitaanyag megtárgyalása alkalmával a tagság rámutatott a múlt hibáira. Javaslatok hangzottak el a szövetkezet intenzív gazdálkodásával kapcsolatban. Hogya Istvánná baromfigondozó a határozat értelmében nagy gondot fordít a tyúkok etetésére és az ólak tisztántartására, hogy elérhessék a vitaanyagban kitűzött irányszámokat. MOLNÁR JÁNOS, Boly OTTHONRA TALÁLTAK Az EFSZ-ek IV.'lrongresszusának vitájában sok fiatal is részt vett, akiknek lelkes munkájától függ nagyban, hogyan teljesítjük a mezőgazdaságban kitűzött távlati terveket. - Gyakori jelenség manapság, hogy a fiatalok rossz szemmel néznek a mezőgazdasági munkákra és a falusi életre. Mint ahogyan egyesek mondani szokták - „unalmas a falusi élet". Hogy ez nem így van, a következőkkel akarom bizonyítani. A hanvai szövetkezetben vagy 30 fiatal dolgozik. Lányok és fiúk egyaránt. A faluból alig jár 3-4 máshová dolgozni. A szövetkezeti kertészetben is tisztán fiatalok dolgoznak. A legtöbb a fiatal lány, akik alig egy pár évvel ezelőtt kerültek ki az iskolák padjából. Hogy munkájukat becsületesen végezték, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a tervezett bevételt 20 ezer koronával szárnyalták túl. A hanvai fiatalok nemcsak dolgozni, de szórakozni is tudnak. Mihelyt beköszöntenek az őszi esték, hangos lesz a hanvai kultúrház. Hisz nincs egyetlen év sem, hogy 3-4 színdarabot be ne tanulnának, s legalább 15-20 községet meg ne látogatnának. A tavasz beálltával sem szűnik meg kulturális munkájuk. Kultúrbrigádot szerveznek, sorba járják a környező falvakat, hogy kellemes órákat szerezzenek a munkában elfáradt dolgozóknak. Maguk mondják: Csakis rajtunk múlik, hdgy milyen lesz községünkben a kulturális élet." - Ennek tudatában végzik szorgalmasan hasznos munkájukat, melyben igen nagy részük van a hanvai lányoknak is. NÉMET JÁNOS NAGYMAMADÉLUTAN Várkonyban az idén még a tavalyinál is szebb nagymamadélutánt tartottak. A község tanítói nagy odaadással állították össze a műsort és díszítették a termet. Minden egyes szavalat után régi szép népdalokat játszott a zenekar. Az ünnepély után minden nagymama ajándékot kapott az unokáitól. A részvevők tiltakozásukat fejezték ki a háborús uszítok rosszindulatú igyekezetei és a népek békeakaratának semmibevevése miatt. A százhetvenöt várkonyi nagymama, anya és lány tiltakozását azzal a kéréssel továbbítottuk a Csehszlovákiai Nők Szlovákiai Bizottságához, hogy Várkony asszonyainak ezt a forró kívánságát juttassa el az illetékes fórumhoz. BEKÖ MÁRIA A JÁNOKI ASSZONYOK Amióta Jánokon megalakult az EFSZ, megváltozott az asszonyok élete. Dolgoznak a közösben, mégpedig egyforma bérért az elvégzett munka után. A nőbizottság a falu valamennyi asszonyával megtárgyalta az ШЩЯ EFSZ-ek IV. kongresszusának vitaanyagát. Az asszonyok megfogadták, minden erejükkel azon fognak dolgozni, hogy pártunk XI. kongresszusának a mezőgazdaságra vonatkozó határozatait megvalósítsák. Ugyanis az állattenyésztési és növénytermesztési munkák 60 %-át asszonyok végzik, tehát ilyen arányban oszlik meg a felelősség is a határozatok teljesítésében. Az asszonyok a kulturális felemelkedést úgy érvényesítik a gyakorlatban, hogy önmagukat képezik és sűrűn látogatják a népkönyvtárat. Továbbá, hogy politikai téren és az ideológiai fejlődésben se maradjanak el, minden héten részt vesznek a pártiskolázáson, mert csak 'művelt családanya tud a szocialista rendszerhez hű polgárokat nevelni. NOVAK ERZSÉBET, Jánok TANÍTÓNŐ példás nőbizottsági elnök Rozmus Anna fiatal tanítónő szemét nem egyszer Öntötték el a könnyek, amikor Bystranyba került. Nagyon barátságtalan volt itt akkor az élet. A fiatal tanítónő munkásságát főleg azok az asszonyok követték bizalmatlanul, akik rossz szemmel nézték, hogy új módszerrel tanít. Fölöslegesnek tartották például az átöltözést és a cipőváltást az iskolában. Nyelveltek a taneszközökre is, amelyeket az iskolások számára meg kellett venniök. És amikor a fiatal tanítónő a „gazdák" gyermekei közé ültette a cigánygyerekeket, nyíltan ellene keltek az asszonyok. Kellemetlenek voltak ezek a napok. Rozmus Anna azonban nem léphetett vissza. Tudta, hogy helyesen cselekszik és azt is tudta, hogy meggyőzi diákjainak szüleit. Megkezdte a családok látogatását. Elbeszélgetett a szülőkkel és meghívta őket a szülők és iskolabarátok szövetségébe. A jól választott előadások és a szeretetteljes szavak leolvasztották az ellenséges jégkérget a mamák szívéről, hiszen látták, hogy tanítónőjük csők a kicsinyek javát akarja. A nemzeti bizottság tagjai is felfigyeltek a fiatal tanítónő példás munkájára. Amikor 1957-ben országszerte választások folytak a nőbizottságok újjászervezésére, helyesnek találták, hogy Rozmus Anna tanítónőt is megválasszák nőbizottsági tagnak. Amikor később a nőbizottság új tagjai az elnöki funkció betöltéséről tanakodtak, választásuk az akkor már közkedvelt tanítónőre esett. Az iskoláról való gondoskodáshoz most újabb gondok csatlakoztak, mert a nőbizottsági elnök tisztségét a tanítónő nemcsak kitüntetésnek, de kötelességnek is tartotta. A bystranyi nőbizottság első közös fellépése egy tánccal egybekötött műsoros est megszervezése volt. Nagyszerűen sikerült. Később főzőtanfolyamot rendeztek a falubeli asszonyok és lányok számára, amelyet igen sokan látogattak. Utána következtek a közös brigádmunkák. Kifestették a helyi nemzeti bizottság egész épületét, rendbehozták a helyiségeket és az épület egész környékét kitisztították. Amikor elkészültek ezekkel a munkákkal, sor került az egészség házára is. Az iskola mellett egy hasznavehetetlen raktár állt. Helyére néhány hét közös szorgalmas munkája folytán új, gyönyörű pionírotthon került. A kőműves- és asztalosmunkákat a férfiak segítették elvégezni, de a többi munkát az asszonyok és a fiatalok végezték el. Ezekért a közös munkákért a nőbizottság elnyerte a Spisská Nová Vési Járási Nemzeti Bizottság vándorzászlaját. Az úi pionírotthont mindnyájan szeretik. Esténként sokan járnak ide. Kézimunkáznak, kötnek, foltoznak. Hogy jobban teljen az idő, tanítónőjük újságokat, hetilapokat és szakirodalmat olvas fel nekik. Tavaly télen a Szepesség történelmével ismerkedtek meg. Olvastak a várakról, azok urairól és a jobbágyok nehéz életéről. Ezek az érdekes történetek mind több hallgatót csaltak az otthonba. Tavasszal, amikor idejük engedte, g bystranyi asszonyok meglátogatták a könyvekből már ismert helyeket. Elmentek Krászna-Horkára, Betlérre, megnézték a Dobsina-i jégbarlangot, de elmentek közösen Kósicére is. Ezek a kirándulások felejthetetlen emlékeket hagytak az asszonyokban. Ismereteik bővültek és így tudatosabbá vált szeretetük hazánk iránt, melynek oly gazdag a történelme és sok a természeti szépsége. így készítette elő Rozmus Anna tanítónő a bystranyi asszonyokat a további munkára. Ide tartozott a cigányok életmódjának megváltoztatása. Közös erővel tanfolyamot rendeztek számukra. A helyes öltözködésről, a tisztaságról, az egészséges táplálkozásról, a gyermekápolásról beszéltek nekik. Később a gyermekek iskolalátogatásának fontosságát tárgyalták meg. A cigányok élete szemlátomást változni kezdett. Az asszonyok és lányok megtanultak foltozni, varrni. Később olyan ügyességre tettek szert, hogy az általuk készített munkákból Spisská Nová Vesén kiállítást rendeztek. A járásban ez volt az első ilyenfajta kiállítás. Segítettek a helyi egységes földművesszövetkezetnek. Az építkezéseknél 100 órát, a len kiszaggatásánál 200' órát dolgoztak, elültettek több mint 200 gyümölcsfát és ki tudná megszámlálni azt a sok órát, amikor segítettek a mezőgazdasági munkákban. Munkájukkal örömteliesebbé akarják változtatni faluiuk életét. Sirokay Ruzena
