Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1959-05-01 / 9. szám
\í assivnyvk sitt кftnek Porral keverve hozza a harangszót a szél. A gyerekek táskával a kezükben ballagnak hazafelé az iskolából. Az út olyan gödrös, hogy el-eltűnik benne egy egy emberke, csak a feje látszik. Az állomás felől hatalmas teherautók hordják a követ, kavicsot az útépítéshez, porból vert ezüst uszályt húzva maguk után. A falu közepén a vashíd betonlapját öntik. A faluban itt is, ott is új házak, kerítések virítanak, azonban az alvég földből kibújt házai elárulják, hogy itt születtek a volt nagygazdák béresei. Tíz évvel ezelőtt alakult meg a Szinai Egységes Földművesszövetkezet. Tíz éve gazdálkodnak közösen a múlt rendszer lealázott kisgazdái, cselédei. Igaz, hogy a szövetkezet nem dicsekedhetik kiváló eredményekkel, de tagságának életszínvonala egyre emelkedik. Ha valaki megismerkedik a szinai szövetkezet életével, mindjárt észreveheti, hogy a szövetkezetben a női egyenjogúság kérdése még nincs teljesen tisztázva. A szövetkezetben közel száz asszony dolgozik. Azonban egyetlen egy asszony sincs képviselve a szövetkezet vezetőségében vagy az ellenőrző bizottságban. Egyetlenegy női csoportvezető sincs, összesen két özvegyasszonyt alkalmaztak az állattenyésztésben, hogy családjuk megélhetése biztosítva legyen. Hogy a szinai szövetkezet mennyire „férfi" szövetkezet, azt abból is láthatjuk, hogy még a tyúkok és kacsák gondozását is férfiakra bízták. A szinai szövetkezetben nem engedik szóhoz jutni az asszonyokat, hiszen géppel vetni — férfimunka. Kapálni asszonymunka. Aratógépen ülni — férfimunka. Kévét hordani, keresztbe rakni — asszonymunka. Ennek a nők számára előnytelen munkamegosztásnak gyökerét a falu régi életében találhatjuk. Ha a nagygazda cselédet fogadott, a férfivel alkudott. — Adjon még rá egy mázsát gazduram — kérte a szolga —, kenyérre sem lesz elegendő. — Jól van — egyezett bele a gazda —, de ha kell valamit segíteni, majd elküldöd az asszonyt. A cselédember beleegyezett, mert mit is tehetett volna egyebet. Az asszony pedig dolgozott napról napra semmiért, mert, a gazdáéknak mindig kellett valamit segíteni. Ha fáért ment a gazda az erdőbe, a fuvarért négy napot kapált érte az asszony. Két napot a két lóért, egy napot a szekérért, egy napot a kocsisért. Az asszonyok helyzete a szövetkezetben lényegesen megváltozott. A ledolgozott munkaegységek szerint kapják a bért, csak a vezetőhelyeket féltik tőlük. — Elpletykázzák, miről volt szó a gyűlésen. Azért nem választjuk be őket a vezetőségbe — mondták az irodán. — Vajon micsoda titkokat takargat a szinai EFSZ vezetősége, amit tilos tudni a tagoknak? Ha valaki ezután azt gondolja, hogy a szinai asszonyok beletörődve a változtathatatlanba, nem törődnek a közügyekkel, vagy szakképzettségük bővítésével - csak pletykáznak -, nagyot téved I ! ! — Nagyon sokra becsülöm az asszonyok munkáját. Nélkülük el sem tudnám képzelni a szervezést és a kultúrpolitikai munkát, — jelentette ki a HNB titkára. — Nevelik fiatalságunkat, szépítik falunkat. Félre a gazzal, nőjön a friss zöld fű. (Munkában a szinai nőbizottság.) Szívesen jártam a mezőgazdasági munkaiskolába, sokat tanultam ott, mondotta Szepesi Regina néni, aki éppen lakodalmi tortát díszített. Amit a szövetkezeti munkaiskolában tanultak, most a gyakorlatban is bemutatják a szinai asszonyok, hiszen Szinán azelőtt nem termeltek szőlőt. (Előtérben Szepesi Margit.) A falu közepén áll az új egészségháza. Ma már itt látnak napvilágot a falu újszülött polgárai is. A nagy kertben vagy 20—30 asszony dolgozik. Égetik a száraz burjánt, hogy szabadon nőjön a friss zöld fű. — A nőbizottság tagjai és aktivistái vagyunk, — mutatkozott be Lobanc Anna, a nőbizottság elnöknője. — Kötelezettséget vállaltunk, hogy a falu szépítésénél teljes számban részt veszünk. Ezenkívül ötszáz brigádórát ledolgozunk a kultúrház építésénél. 10 hektár területen már megtisztítottuk a szövetkezet legelőjét. A nöbizottság nemcsak brigádmunkákat szervez, hanem a falu kulturális életének is egyik tengelye. Télen át többször teaestét rendeztek az ifjúsággal karöltve. Az esztrádműsort a fiatalok szervezték, a többit a nőbizottság. A nemzetközi nőnapon nemcsak a szép manifesztációban volt részük az asszonyoknak, hanem a nőbizottság kedélyes délutánt szervezett, ahol saját készítményű süteményt és teát szolgáltak föl. A pionírszervezet megalakulása 10.' évfordulójának tiszteletére a nőbizottság megajándékozta a legjobb pionírokat. Tíz asszony végezte el ez évben a kétéves szövetkezeti munkaiskolát. Közülük Harbulyák Ilona, Szepesi Margit és Regina voltak a legszorgalmasabbak. Mindenki láthatja, hogy a szinai asszonyok dolgoznak, tanulnak és mindenütt segítenek, ahol arra szükség A szövetkezet vezetősége azonban nem akarja, hogy az asszonyok segítsenek. Pedig nagyon elkellene a segítség. A szövetkezet új elnöke részt vett a szövetkezetek IV. kongresszusán, s bizonyára észrevette, hogy egyre több asszony emeli föl szavát mezőgazdaságunk fejlődésének érdekében. Ezt a kérdést bizonyára megbeszélte már a tagsággal is, hiszen nemcsak a munkában, a vezetésben is elkél a segítő asszonyi kéz. Harbulyák Ilona a szövetkezeti munkaiskolában megtanulta, milyennek kell lennie • Já vetőmagnak. Nos, itt a vetés lde|e és a vetőmag mehet a gépbe. Lévay Erzsébet Fényképezte: Gerda J.
