Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1959-03-15 / 6. szám

Aszooífllístd ' jg| ■ BB В flR r-ijí Hozzászólások a mezőgazdasági ankéthez AMIKOR A DOLGOZÓ Nö hasábjain meg­pillantottam a felhívást: „Irt-e már hozzászó­lást ankétünkhöz?" - hozzáfogtam írni. Beval­lom, még sohasem szóltam hozzá ilyen nyíl­tan közérdekű dolgokhoz, kevés időm van az ilyesmire, most azonban megpróbálom. 1949 tavaszán kezdték meghonosítani Le­­leszen a szövetkezet megalakításának gon­dolatát. Nem akarom a kezdeti nehézségeket részletezni. Annyit azonban meg kell jegyez­nem, hogy ehhez át kellett formálni az em­berek gondolkodásmódját és lelkivilágát. Most, amikor visszatekintek a mögöttünk levő évti­zedre, látom csak, milyen óriási különbség van az okkori és a mai Lelesz között. Maga a nép is más volt akkor. Régen az örökség, a ba­rázda volt az úr. A szövetkezettel kapcsolat­ban voltak ellenvetések, mert az emberek féltek az újtól, azonban minden évben job­bon megszerették a közös gazdálkodást. Ma már mindenki megvan győződve a közös gaz­dálkodás előnyeiről. Mi hozta ezt a megnyugvást? A munkájuk eredménye, a jó jövedelem. A szövetkezetnek hatalmas gazdasági udvara van, korszerű magtárakkal,, istállókkal, gépekkel. Tíz évvel ezelőtt ezen a helyen mocsár terült el. A szövetkezet udvarának előterében van a tágas szövetkezeti kultúrház, ahol a fiata­lok színdarabot játszanak, ahol lezajlanak az asztaltenisz mérkőzések. A szövetkezet klubja gondoskodik о szövetkezeti tagok kultúrszom­­jának kielégítéséről. Nemrég adták elő a „Dodi" című színművet. A szövetkezet 10 éves évfordulójának alkalmából esztrádműsort adott elő a szövetkezet ifjúsága. A faluban 10 évvel ezelőtt földes szobában laktak az emberek. Ma már csaknem min­denki lakását átépítette és a háromszobós lakásokból nem hiányzik a fürdőszoba és a vízvezeték sem. Az asszonyok háztartása már minden téren gépesítve Van. Mosógép, hű­tőszekrény, porszívó, villanyköpülő, stb. A lakáskultúra is nagyban emelkedett. Az asszonyok már nem csak a rekaméknak hó­dolnak, hanem a szobákban szép festménye­ket, tájképeket láthatunk, amelyeket valamikor a faluban nem tudtak megvenni, sem pedig értékelni. Sohasem tudom elfelejteni azt a képet, amikor 10 évvel ezelőtt meglátogattam a Hosszúmajort egymás hegyén-hótón lakó cse­lédeivel, maszatos gyerekeivel. Napközi otthont akartunk létesíteni és megkönnyíteni a dolgozó asszonyok munkáját. Hallani sem akartok róla az asszonyok. Ma már tudják, kinek a részére épült fel a község legszebb helyén a napközi otthon. Nincsen már hosz­­szúmajori ínség, nincsenek maszatos gyerme­kek. 1949-1959 nevezetes évforduló. A lelesziek is visszatekintenek a megtett útra. A mérleg serpenyője a szocialista gazdálkodás javára billen. Továbbra is megvan az alapja annak, hogy a leleszi Május 1 termelőszövetkezet vi­rágozni rog. Dobos Jánosné AZ ELSŐ KÉRDÉSRE KŐVETKEZŐ a vála­szom : Tíz éve lesz az ősszel, hogy megalakult Dvory n/2itavoun az EFSZ. Azóta raktárakat, istállókat, üvegházakat és három dohányszá­rítót építettünk több millió korona értékben. Nagyobb az állatállomány, mint 10 évvel ezelőtt és így több о tej- és hústermelés is. Hogy miként változott meg a falu arculata, azt leírni nem lehet. Aki látta február 19-én a bratislavai televízióban a Dvory n/2ita­­vouról készült műsort, az majd felel helyettem. Feleletem a második kérdésre: Lehetőséget adott nekem a szövetkezet, hogy dolgozhas­sam. 366 munkaegységet értem el hét hónap alatt, mert az asszonyokat egész éven át, sajnos, még nem tudják foglalkoztatni. A harmadik kérdésre feleletem talán ennyi: Egyenjogú vagyok bármelyik szövetkezeti tag­gal. Mert úgy a férfiakkal, mint az irodá­ban dolgozókkal egyenlő bért kapok. Mindent megbeszélnek velem, ami a szövetkezetre tar­tozik, a nehézségeket, tervezéseket egyaránt. Az én hozzászólásomat is értékelik. A negyedik kérdésre is felelek: Megjaví­tottuk a kultúrházat, berendeztük szépen, Íz­lésesen. Itt táncolhat az ifjúság és szép kul­túrműsorokban gyönyörködhet. Azóta alakult meg a CSISZ helyi szervezete is. Az ifjúságot iskoláztatjuk, hogy a szövetkezet jó vezetőivé váljanak. Az elmúlt nyáron kirándulást szer­veztünk a Magas Tátrába, melyen csak fiata­lok vettek rész. Futballpályát építtettünk fia­tal sportolóinknak. Van olvasótermünk sok ifjúsági könyvvel. A CSISZ szervezetnek van televízió« ' szüléké is, melyet ajándékba ka­pott a Helybeli pártszervezettől. Mi, asszonyok, pedig építjük, szépítjük fa­lunkat, hogy mielőbb egyenlő legyen a vá­rossal, s így elérjük, hogy ifjúságunk szívesen marad itthon és a szövetkezetben végzett munkájával hozzájárul a szocializmus épí­téséhez. Ezek a fiatalok már szívesen veszik föl a munkát és folytatják ott, ahol az öre­gek abbahagyták, mert öntudatossakká vál­tak. Németh Izabella, Dvory n/2itavou KÖZSÉGÜNK FEJLŐDÉSE az 1948-as feb­ruári győzelem után indult meg. Községünk első lépése az EFSZ megalakulása volt. Szö­vetkezetünk sok hasznos és előrelátó tervet valósított meg annak érdekében, hogyan vál­toztassa meg községünk életét. A terv nem maradt csak terv. Megváltozott községünk egész arculata. Eltűntek a rozoga nádas és zsindelyes házak. A villamosítással minden lakásba rádió kerül, annak ellenére, hogy községünk 2700 lakosú. Már nagyon sok házban van mosógép. A házakat szép vaskerítések veszik körül. A faluszépitésben sem maradtunk utolsók. Községünk lakossága sok ezer órát dolgozott le, hogy megváltoz­tassuk és szépítsük falunk arculatát. Két par­kot létesítettünk. Ott, ahol ma rizstermelés folyik, valamikor báró Vecsei földesúr parancsolt és a sze­gény paraszt keserves munkával kereste meg kenyerét. Ma virágzik az élet! A szövetkezeti tagok az évvégi zárszámadáskor szép része­sedést kapnak. Családunk megélhetésének alapja a szö­vetkezet. Kucik Pál né, Bodrogszerdahely A motógazdaságban dolgozó ifjúságunk munkaszere­tet* ós igyekezet* a jövóben nagyban alórelenditl állattenyésztésünket. 1. KÖZSÉGÜNK ARCULATA és a lakosság élete nagyon sokat változott, amióta egysé­ges földműves szövetkezetünk van. Az elmúlt tíz év alatt többet változott, mint a kapita­lista időben egy évszázad alatt. Bizonyítja ezt a már teljesen felépült 30 új és számos épülőfélben levő ház. Ezeket majdnem mind kisemberek építették, akik tagjai az EFSZ-nek, s annak köszönhetik jelenlegi jó anyagi hely­zetüket. 2. A szövetkezet nekem és családomnak biztos, nyugodt életet biztosított. Mindnyá­junk munkáját megkönnyíti a gépi erők fel­­használásával. Majdnem minden szövetkezet­ben dolgozó családnak van mosógépe. 3. A szövetkezeti tagok, legyen az nő vagy férfi, egyforma egyenjogúságot élveznek a szö­vetkezetben. A szövetkezeti funkciókat sok esetben nők töltik be. A szövetkezetben nem azt nézik, hogy ki mennyi földdel lépett be, hanem, hogy ki mennyit dolgozik. A részese­dést mindenki a becsületesen elvégzett mun­kája után kapja. 4. Hogy az ifjúság falunkat otthonának tekintse, kulturális és szakmai téren mindent elkövetünk. Színház, mozi és sportszórakozást nyújtunk az ifjúságnak, amit a szövetkezet kulturális alapjából fedezünk. Tervbe vettük egy televíziós készülék vásárlását. Mindezen törekvésünk azt a célt szolgálja, hogy az ifjúsággal megszerettessük a falut, hogy ne vágyódjék a városba. K. Gy. Alsó Szecs A lontoi nöbizottság felelete 1952-ben községünk földműveseinek mint­egy 30%-a tömörült az EFSZ-ben. Ma már ölömmel jelenthetjük, hogy lakosságunk mind nagyobb számmal gyarapítja a közösen gaz­dálkodók táborát. Falunkban az állami bir­tokon dolgozók a falu lakosságának 50 %-át alkotják. Falunk a szocialista gazdálkodás be­vezetése óta sokat változott. Kigyúlt a villany, amely nem csak fényt hozott, hanem sok em­beri erőt is pótol. Nálunk is, mint más falu­ban, új utca épült, azonban a házak előtt még nagy a sár. Az emberek túlságosan rá­szoktak, hogy mindent készen kapjanak, pedig közös munkával segíthetnénk rajta. Rajtunk, J5 »— Ш Z < t— Ш Z

Next

/
Oldalképek
Tartalom