Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1959-03-15 / 6. szám
Aszooífllístd ' jg| ■ BB В flR r-ijí Hozzászólások a mezőgazdasági ankéthez AMIKOR A DOLGOZÓ Nö hasábjain megpillantottam a felhívást: „Irt-e már hozzászólást ankétünkhöz?" - hozzáfogtam írni. Bevallom, még sohasem szóltam hozzá ilyen nyíltan közérdekű dolgokhoz, kevés időm van az ilyesmire, most azonban megpróbálom. 1949 tavaszán kezdték meghonosítani Leleszen a szövetkezet megalakításának gondolatát. Nem akarom a kezdeti nehézségeket részletezni. Annyit azonban meg kell jegyeznem, hogy ehhez át kellett formálni az emberek gondolkodásmódját és lelkivilágát. Most, amikor visszatekintek a mögöttünk levő évtizedre, látom csak, milyen óriási különbség van az okkori és a mai Lelesz között. Maga a nép is más volt akkor. Régen az örökség, a barázda volt az úr. A szövetkezettel kapcsolatban voltak ellenvetések, mert az emberek féltek az újtól, azonban minden évben jobbon megszerették a közös gazdálkodást. Ma már mindenki megvan győződve a közös gazdálkodás előnyeiről. Mi hozta ezt a megnyugvást? A munkájuk eredménye, a jó jövedelem. A szövetkezetnek hatalmas gazdasági udvara van, korszerű magtárakkal,, istállókkal, gépekkel. Tíz évvel ezelőtt ezen a helyen mocsár terült el. A szövetkezet udvarának előterében van a tágas szövetkezeti kultúrház, ahol a fiatalok színdarabot játszanak, ahol lezajlanak az asztaltenisz mérkőzések. A szövetkezet klubja gondoskodik о szövetkezeti tagok kultúrszomjának kielégítéséről. Nemrég adták elő a „Dodi" című színművet. A szövetkezet 10 éves évfordulójának alkalmából esztrádműsort adott elő a szövetkezet ifjúsága. A faluban 10 évvel ezelőtt földes szobában laktak az emberek. Ma már csaknem mindenki lakását átépítette és a háromszobós lakásokból nem hiányzik a fürdőszoba és a vízvezeték sem. Az asszonyok háztartása már minden téren gépesítve Van. Mosógép, hűtőszekrény, porszívó, villanyköpülő, stb. A lakáskultúra is nagyban emelkedett. Az asszonyok már nem csak a rekaméknak hódolnak, hanem a szobákban szép festményeket, tájképeket láthatunk, amelyeket valamikor a faluban nem tudtak megvenni, sem pedig értékelni. Sohasem tudom elfelejteni azt a képet, amikor 10 évvel ezelőtt meglátogattam a Hosszúmajort egymás hegyén-hótón lakó cselédeivel, maszatos gyerekeivel. Napközi otthont akartunk létesíteni és megkönnyíteni a dolgozó asszonyok munkáját. Hallani sem akartok róla az asszonyok. Ma már tudják, kinek a részére épült fel a község legszebb helyén a napközi otthon. Nincsen már hoszszúmajori ínség, nincsenek maszatos gyermekek. 1949-1959 nevezetes évforduló. A lelesziek is visszatekintenek a megtett útra. A mérleg serpenyője a szocialista gazdálkodás javára billen. Továbbra is megvan az alapja annak, hogy a leleszi Május 1 termelőszövetkezet virágozni rog. Dobos Jánosné AZ ELSŐ KÉRDÉSRE KŐVETKEZŐ a válaszom : Tíz éve lesz az ősszel, hogy megalakult Dvory n/2itavoun az EFSZ. Azóta raktárakat, istállókat, üvegházakat és három dohányszárítót építettünk több millió korona értékben. Nagyobb az állatállomány, mint 10 évvel ezelőtt és így több о tej- és hústermelés is. Hogy miként változott meg a falu arculata, azt leírni nem lehet. Aki látta február 19-én a bratislavai televízióban a Dvory n/2itavouról készült műsort, az majd felel helyettem. Feleletem a második kérdésre: Lehetőséget adott nekem a szövetkezet, hogy dolgozhassam. 366 munkaegységet értem el hét hónap alatt, mert az asszonyokat egész éven át, sajnos, még nem tudják foglalkoztatni. A harmadik kérdésre feleletem talán ennyi: Egyenjogú vagyok bármelyik szövetkezeti taggal. Mert úgy a férfiakkal, mint az irodában dolgozókkal egyenlő bért kapok. Mindent megbeszélnek velem, ami a szövetkezetre tartozik, a nehézségeket, tervezéseket egyaránt. Az én hozzászólásomat is értékelik. A negyedik kérdésre is felelek: Megjavítottuk a kultúrházat, berendeztük szépen, Ízlésesen. Itt táncolhat az ifjúság és szép kultúrműsorokban gyönyörködhet. Azóta alakult meg a CSISZ helyi szervezete is. Az ifjúságot iskoláztatjuk, hogy a szövetkezet jó vezetőivé váljanak. Az elmúlt nyáron kirándulást szerveztünk a Magas Tátrába, melyen csak fiatalok vettek rész. Futballpályát építtettünk fiatal sportolóinknak. Van olvasótermünk sok ifjúsági könyvvel. A CSISZ szervezetnek van televízió« ' szüléké is, melyet ajándékba kapott a Helybeli pártszervezettől. Mi, asszonyok, pedig építjük, szépítjük falunkat, hogy mielőbb egyenlő legyen a várossal, s így elérjük, hogy ifjúságunk szívesen marad itthon és a szövetkezetben végzett munkájával hozzájárul a szocializmus építéséhez. Ezek a fiatalok már szívesen veszik föl a munkát és folytatják ott, ahol az öregek abbahagyták, mert öntudatossakká váltak. Németh Izabella, Dvory n/2itavou KÖZSÉGÜNK FEJLŐDÉSE az 1948-as februári győzelem után indult meg. Községünk első lépése az EFSZ megalakulása volt. Szövetkezetünk sok hasznos és előrelátó tervet valósított meg annak érdekében, hogyan változtassa meg községünk életét. A terv nem maradt csak terv. Megváltozott községünk egész arculata. Eltűntek a rozoga nádas és zsindelyes házak. A villamosítással minden lakásba rádió kerül, annak ellenére, hogy községünk 2700 lakosú. Már nagyon sok házban van mosógép. A házakat szép vaskerítések veszik körül. A faluszépitésben sem maradtunk utolsók. Községünk lakossága sok ezer órát dolgozott le, hogy megváltoztassuk és szépítsük falunk arculatát. Két parkot létesítettünk. Ott, ahol ma rizstermelés folyik, valamikor báró Vecsei földesúr parancsolt és a szegény paraszt keserves munkával kereste meg kenyerét. Ma virágzik az élet! A szövetkezeti tagok az évvégi zárszámadáskor szép részesedést kapnak. Családunk megélhetésének alapja a szövetkezet. Kucik Pál né, Bodrogszerdahely A motógazdaságban dolgozó ifjúságunk munkaszeretet* ós igyekezet* a jövóben nagyban alórelenditl állattenyésztésünket. 1. KÖZSÉGÜNK ARCULATA és a lakosság élete nagyon sokat változott, amióta egységes földműves szövetkezetünk van. Az elmúlt tíz év alatt többet változott, mint a kapitalista időben egy évszázad alatt. Bizonyítja ezt a már teljesen felépült 30 új és számos épülőfélben levő ház. Ezeket majdnem mind kisemberek építették, akik tagjai az EFSZ-nek, s annak köszönhetik jelenlegi jó anyagi helyzetüket. 2. A szövetkezet nekem és családomnak biztos, nyugodt életet biztosított. Mindnyájunk munkáját megkönnyíti a gépi erők felhasználásával. Majdnem minden szövetkezetben dolgozó családnak van mosógépe. 3. A szövetkezeti tagok, legyen az nő vagy férfi, egyforma egyenjogúságot élveznek a szövetkezetben. A szövetkezeti funkciókat sok esetben nők töltik be. A szövetkezetben nem azt nézik, hogy ki mennyi földdel lépett be, hanem, hogy ki mennyit dolgozik. A részesedést mindenki a becsületesen elvégzett munkája után kapja. 4. Hogy az ifjúság falunkat otthonának tekintse, kulturális és szakmai téren mindent elkövetünk. Színház, mozi és sportszórakozást nyújtunk az ifjúságnak, amit a szövetkezet kulturális alapjából fedezünk. Tervbe vettük egy televíziós készülék vásárlását. Mindezen törekvésünk azt a célt szolgálja, hogy az ifjúsággal megszerettessük a falut, hogy ne vágyódjék a városba. K. Gy. Alsó Szecs A lontoi nöbizottság felelete 1952-ben községünk földműveseinek mintegy 30%-a tömörült az EFSZ-ben. Ma már ölömmel jelenthetjük, hogy lakosságunk mind nagyobb számmal gyarapítja a közösen gazdálkodók táborát. Falunkban az állami birtokon dolgozók a falu lakosságának 50 %-át alkotják. Falunk a szocialista gazdálkodás bevezetése óta sokat változott. Kigyúlt a villany, amely nem csak fényt hozott, hanem sok emberi erőt is pótol. Nálunk is, mint más faluban, új utca épült, azonban a házak előtt még nagy a sár. Az emberek túlságosan rászoktak, hogy mindent készen kapjanak, pedig közös munkával segíthetnénk rajta. Rajtunk, J5 »— Ш Z < t— Ш Z
