Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1959-03-15 / 6. szám

> z 7* гп* —i * > Z 7ч m-H * > Z m. —i Z m­-и lontoiakon áll, hogy meddig akarunk sárban járni. Ifjúságunk részére a volt HNB épületét átalakítottuk könyvtárrá és olvasóteremmé, hogy ifjúságunk szabad idejét hasznos és szórakoztató olvasással tölthesse. Az ifjúság színjátszó csoportja időnként szórakoztatja a falu lakosságát. A szakmai nevelést tan­folyamok látogatásával biztosítjuk, ahol a technika vívmányait és az egészséges életmód alapjait is ismertetjük a hallgatókkal. Remél­jük, hogy ifjúságunk még jobban megszereti faluját és munkahelyét. 1. HOGYAN JAVÍTANÁM MEG a szövetke­zeti gazdálkodást? Ha olyan szövetkezetről lenne szó, amely nem teljesíti kötelességét az állammal vagy népi demokratikus rendszerünkkel szemben — a vezetőket lecserélném és olyan dolgozókból választanék vezetőket, férfiakat, nőket, akik szorgalmas munkájukkal, szocialista meggyő­ződésükkel bebizonyították, hogy hasznos tag­jai rendszerünknek. Akik a múltban is fel merték emelni tiltakozó szavukat az akkori rendszer ellen. Akik jó szervezők és megbe­csülik a* közvagyont. Ilyen esetben össze kel­lene hívni a tömegszervezetek vezetőségét és a gyűlésen közösen meg kell beszélni az ügyet. Választani kell egy négy vagy öt sze­mélyből álló, ún. ellenőrző bizottságot, amely az illető elvtársat hanyagsága, nemtö­rődömsége miatt a nyilványosság előtt meg­rója. Meg kell jelölni a hibákból kivezető utat. A hibát elkövetett elvtársat fokozatosan annyira öntudatossá kell nevelni, hogy bírja a kritikát és állandóan fejlődjék. A vezetőség havonta tartson rendes gyűlést és hetenként vezetőségi gyűlést, ahol foglalkozni kell a falu kulturális fejlődésével is. A tagok ve­gyenek részt a tömegszervezetek gyűlésein is. Sürgős idénymunkák idején a szövetkezet vezetősége a nőbizottsággal közösen állítson fel ideiglenes konyhát, ahol a dolgozók ét­kezhetnek, hogy ne kelljen mindenkinek ha­zamennie. Ezzel sok időt lehet megtakarítani. Erre az időre állítsanak fel óvodát a kis­gyermekek részére. A csecsemők számára pe­dig egy orvosilag ellenőrzött bölcsődét, mely­nek kiadását a szövetkezet biztosítja. így a nők is dolgos tagjaivá válnak a szö­vetkezetnek és megbecsülik a pénzt, mert megdolgoznak érte. A községben olvasókört kell létesíteni és biztosítani a dolgozók szellemi és kulturális fejlődését. Végül a szövetkezet vezetősége tartsa ál­landóan szem előtt a szövetkezet alapsza­bályait s azok értelmében javadalmazza a tagságot. Bajcsi Jenőné. 6 Dolgozóink országszerte készülnek a IV. szakszervezeti kongresszusra. A kongresszus bizonyára foglalkozni fog ezzel a nagyon időszerű kérdéssel, ho­gyan kapcsolódnak be az üzemekben, kereskedelemben és egyéb munkasza­kaszokon dolgozó nők a szakszervezet életébe, s milyen funkciókat töltenek be gazdasági és szakszervezeti vonalon. Azt kérdi, mióta vagyok szakszervezeti ve­zető dolgozó? Már 1948 óta. Akkor ala­kultak a járási szakszervezeti tanácsok és én aktívan dolgoztam a járásban és az üzemben is." A szakszervezeti mozgalomban végzett 11 évi munka tovább buzdítja Keresztes Mária elvtársnőt. Nem volt könnyű éveken át le­gyűrni a sok akadályt és nehézséget, de ma, amikor az Élelmiszeripar Szbkszervezeti Szö­vetsége szlovákiai bizottságának tagja, szer­zett tapasztalataira épít. Főleg új, fiatal funkcionáriusokat, asszonyokat akar nevelni a piesovi Keletszlovákiai Konzervgyárakban. - Majd minket, öregeket fognak felváltani - mondja, amikor arról beszél, hogyan nevel egy fiatal, tehetséges lányt, CSISZ-tagot, aki vezető állást fog betölteni a szakszervezeti mozgalomban. Miért? Ismeretes, hogy minél több asszony van vezető állásban — főleg olyan munkahe­lyeken, ahol sok nő dolgozik —, annál köny­­nyebb az asszonyok munkája.. Azt, hogy ho­gyan javul a helyzet az üzemben, ha asszonyt választanak az üzemi bizottság elnökévé, leg­jobban a revúcai Fonó- -----------------------------------­üzem példája bizonyítja. Itt már hagyománnyá vált, hogy az üzemi bi­zottság elnökévé csak férfit választanak. Ami­kor tavaly az asszonyok Nezhybová mesternőt választották elnökké, nem hiányoztak a gú­nyos megjegyzések a férfiak részéről. De koraiaknak bizonyultak. Az üzemben nagyon megjavult a szakszervezeti munka. A szakszer­vezeti tagok száma 50 %-ról 90 %-ra emelke­dett. Nezhybová elvtársnő ugyanis mozgósítot­ta a fiatalságot, a gyűlések színvonalasabbak lettek és figyelembe vette a dolgozók felszó­lalásait. Mindez az új bérrendszer bevezetésé­ben és a jó munkaeredményekben jut kifeje­zésre. így lehetne beszélni Moleková elvtársnő munkájáról is a Banská Stiavnica-i Dohány­gyárban, Lauko elvtársnőről, aki az opatovai Pol’anában dolgozik, vagy a zilinai Slovenáról, ahol tíz év után újra asszonyt választottak az üzemi bizottság elnökévé. A prievidzai Kárpátiéban 57 szakszervezti funkcionárius közül 25 asszony. Az asszonyok iskoláztatása és kezdeményezése, melyet a funkciókat betöltő asszonyok is támogatnak, elősegíti a szakképzettség növelését és az asszonyok felelősebb helyeken való elhelyezé­sét. Borková és Karasková elvtársnők ma mű­­szakvezetők, Kleinová elvtársnő és Sestrinková mérnöknő az ecetüzem, Speváková elvtársnő a raktár vezetője stb. Az asszonyok érdeme is, hogy az üzem nem­régen véglegesen megkapta a vörös zászlót. A szakszervezeti funkcionárius nők érdeme, hogy a gyár példásan gondoskodik a jövendő anyákról, akiket könnyebb munkahelyekre he­lyeznek át. Viszont javítani kell még a szociá­c/pcúőuj-jn) a> v lis berendezéseken és a dolgozók nevelése és kultúrája iránti gon­doskodáson is. Az üzemek máris ér­zik a szakszervezeti állá­sokban dolgozó asszo­nyok hatékony segítsé­get es az sem ritkaság, hogy maguk a férfiak kívánják az asszonyok létszámának emelését az üzemi bizottságban. Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy már nem találkozunk az asszonyok munká­jának lenézése és aláértékelése jelenségével. Az is előfordul, hogy olyan üzemben is férfi áll az üzemi bizottság élén, ahol túlnyomó­­részt asszonyokat alkalmaznak. Azt sem jelenti, hogy már elég nő dolgozik a szakszervezeti állásokban. Emelkedett ugyan számuk az ener­getikában, a (közszükségleti iparban és néhány más szektorban is, de a helyzettel mégsem lehetünk megelégedve. Kérdezzük meg, mi ennek az oka. A legtöbb férfi így válaszol: ,,Az asszonyok egyszerűen nem akarnak felelősebb állásokat vállalni!" Igaz ez? Igaz, de csak ott, ahol az asszonyok nem találkoznak megértéssel, ahol nem igye­keznek tudásukat fokozni és ahol nem akar­nak áttekintést és tapasztalatokat nyerni, Itt tudásukat azután nem is tudják érvényesíteni, nem tudnak harcolni a saját és a többi asz­­szony érdekeiért. O. G. A fogyasztók és a saját érdekükben.,. üzleteinkben ma már az asszonyok vannak túlsúlyban - a kereskedelmi dolgozók több, mint 60 százaléka nő. Tehát a naponta és a hosszabb idő alatt elért sikereket (de a hibá­kat is) részben az ő javukra, illetőleg rová­­súkra is írhatjuk. A fogyasztók még gyakran és nem ok nélkül panaszkodnak az üzletek­ben előforduló csalásokra, a higiénia és tisz­taság szabályainak megsértésére, a kelletlen kiszolgálásra, az áru ügyetlen kínálására és az áru helytelen elosztására. Sokszor előfor­dul, hogy nem veszik figyelembe a fogyasztók szükségleteit. Jóllehet ebben nem mindig a ke­reskedelemben dolgozó asszonyok a hibásak, mégis sokkal határozottabban kellene harcol­­niok e hibák és fogyatékosságok ellen. Első­sorban saját példaadásukkal, de a szakszerve­zeti munkában való aktívabb részvételükkel is. Az is hiba, hogy az ,.<o. asszonyok mindmáig nem akarnak vezető állásokat betölteni. Em­lítsük például a brati­­slavai IV. számú Ven­déglátó-üzemet. Itt a képesítővizsgálatokon az asszonyok a férfiaknál jobb eredményeket ér­tek el, de vezető helyet egyikük sem akar vállalni Aránylag kevés kereskedelemben dolgozó asszony tölt be szakszervezeti állást az üzemi bizottságokban. Emellett kétségtelen, hoqy, közreműködésükkel sokkal gyorsabban javul­na a kereskedelemben fennálló helyzet és nemcsak azok a hibák lennének kiküszöbölve, amelyekre a fogyasztók panaszkodnak, hanem

Next

/
Oldalképek
Tartalom