Dolgozó Nő, 1959 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1959-03-15 / 6. szám
^atÓAliáAÓl Еву zimankós téli napon összejöttek a galántai EFSZ tagjai, hogy mint az elsők a bratislavoí kerületben, beszámoljanak munkájuk eredményéről és a járás kevésbé eredményesen gazdálkodó EFSZ tagjainak elmondják, miként gazdálkodtak az elmúlt évben. Az 1959. II. 7-i galántai járási konferenciát ,,A termelés, a gazdálkodás és a kultúrtevékenység további fejlesztéséért az EFSZ-ben" központi jelszónak a jegyében tartották meg. A konferencián az egész kerület képviselve volt. A fő beszámolót dr. Balusik, a Galántai Járási Nemzeti Biozttság mezőgazdasági osztályának vezetője tartotta, örömmel állapította meg, hogy a galántai járásban már nincsen egyéni gazdálkodás. A szocialista szektor a szántóföldek 96,8 %-ával rendelkezik, s a galántai járás szövetkezeti vagyonának értéke 144 000 000 korona. Ebből az óriási összegből csupán a felsószeli EFSZ 14 000 000 korona értékű vagyonnal rendelkezik. A szomszédos alsószeli EFSZ 1949-ben alakult meg, s ez évben ünnepli fennállásának 10 éves évfordulóját. Ma, mint IV. típusú EFSZ működik. 2 609 hektár szántóföldjük és 541 tagúk van. Ennek az EFSZ-nek csak növénytermelésből 5 678 000 korona jövedelme volt. Elnökük, Puskás János elvtárs kíváncsi kérdéseinkre készségesen és pontosan felel. Szinte csodálatba ejt bennünket gazdasági áttekintésével. Bizony sok mindenre kíváncsiak vagyunk. Talán mindjárt a növénytermeléssel kezdhetnénk, mely az alsószeli szövetkezetnek 6 millió koronát jövedelmezett az elmúlt évben. — Árulják el, hogyan érték el ezt a nagy jövedelmet?- íme, a mi boszorkányságunk titka: Cukorrépából hektáronként 350 q-t, búzából 26 q-t, kukoricából 31,78 q-t, kenderből 63 q-t, dohányból 13,5 q-t termeltünk. így tudtuk megtölteni szövetkezetünk pénztárát. Meg kell említenünk szövetkezetünk baromfiállományát is. 3224 db tojónk van és egy elektromos keltetőgépünk 9 000 db kiscsirkére. A kacsák keltetésénél 88 %-ot értünk el, s így a múlt évben 87 000 koronát kaptunk csak a kacsákért. Ebben az évben 4 200 baromfi részére modern tojóhelyiség építését tervezzük 480 000 koronás beruházással. Az épület készítését és szerelését a csehországi Agroprojekt végzi. Jólesik hallani Hanzlícek elvtárs szavait a szövetkezet eredményeiről és az alsószeli szövetkezeti tagok örömteli életéről. A múlt év4 К ben munkaegységenként 15,50 koronát, öszszesen 2 478 000 koronát, zárszámadáskor 1 362 000 koronát és 62 000 korona prémiumot, a tagok által behozott gazdasági felszerelésekre pedig 94 000 koronát fizettek ki. Az alsószeli szövetkezeti tagok nem feledkeznek meg a betétkönyveikről sem. A múlt évi zárszámadáskor 982 000 koronát tettek bankba. A falu kulturális élete is fejlődik. A HN6 kezelésében szépen rendben tartott könyvtáruk van, melyet a szövetkezet kulturális alapjából folyton gyarapítónak mezőgazdasági könyvekkel. VÉKE SUTKOVA E. napi súlygyarapodást, ami nagyon szép eredmény. Amellett munkahelyüket is mindig tisztán és rendben tartották. KI is vfvták a tagság teljes elismerését. Az évzárágyűlésen meg is dicsérték éket. BORSI A borsi szövetkezetben nemrég tartották meg az évzáró gyűlést. Ez alkalomból a jól dolgozó tagokat megdicsérték. Többek közt két nőt is: Kázsmér Józsefnél és Székely Erzsébetet, akik a sertéstenyésztésben dolgoztak. A hízósertéseknél elérték az átlagos napi 40 dkg-os súlygyarapodást. PALAGYI LAJOS A vékei szövetkezetnek virágzó állattenyésztése van. Ez a tagság jó munkája mellett szól, amelynek jelentős többsége nő. Meg is van ám az eredménye, hisz 9 koronát fizettek ki munkaegységenként. Az 1 korona hiány is csak a rossz időjárásnak tudható be. A marhahizlalást két nő végzi, ami figyelemre méltó dolog, mert a hizlaláshoz ügyesség és tapasztalat szükséges, amit a férfiak elvből maguknak szoknak tulajdonítani. Оxv. Szedlák Jánosné és özv. Szabó Istvánná azonban nem hagyják magukat befolyásolni az ilyen előítéletekkel. Az elmúlt éven elérték az 1 kg átlagos ELRETTENTŐ PÉLDA A bolyi szövetkezet a királyhelmeci járás legjobb szövetkezetei közé sorolható. Azonban nézzünk csak a dolgok mélyére. Nincs minden rendjén. Látogassunk csak ei a szövetkezet telepére, s tekintsünk be a szorgoskodó fejő asszonyokhoz, hogyan végzik munkájukat. A xootechnikusnak sikerült a dolgok végére járnia. Ugyanis az asszonyok nem végzik a munkájukat a legjobban. Illés Lajos, a szövetkezet zootechnikusa a tej vizsgálatánál rájött arra, hogy a tejbe bizony vizet öntöttek az ,, ügyesebbek", hogy több legyen számlájukra írva. Tudniillik liter szerint kapják a fizetést. Nem fzégyellik magukat az ilyen asszonyok a többi rendfsen dolgozó asszony előtt? Vagy talán nem tudják, hogy a tejet betegeknek, gyerekeknek és a városi dplgozóknak szállítják? Nem törődnek azok egészségért)? MOLNÁR J. Kissé késve, de rászántam magam oz írásra. Bocsássonak meg, de vártam, hogy a tervet a tagság elfogadja, vagyis megvitatja. A növénytermelésben így kívánjuk növelni a hektárhozomot: 1959 - 1965 Búza 7,8 q 35,6 q Kukorica 33,5 q 53,3 q Cukorrépa 69 q 01 q Here 60,6 q / 91,4 q Ezeket a hektárhozamokat úgy fogjuk elérni, hogy 1959-ben be kell fejezni 100 ha föld egyenlővé tételét, ahol 1 300 ms földet keli megmozgatni. 1965-ig 2,5 km hosszú kanálist kell megcsinálni. 1965-ig évente 40—45 %-át trágyázzuk a földterületnek, 300 q istállótrágyával és 6-7 q műtrágyával hektáronként, és évente 50 ha-t zöldtrágyázunk, és évente 15 ha cukorrépát öntözünk trágyalével. Jelenleg van 4,5 ha szőlőnk. Ezt ki akarjuk bővíteni 1959-ben 2 ha-ra, 1963-ban újabb 2 ha-ral. Tisztelt Szerkesztőség, mielőtt leírnám állatállományunk tervét, meg kell jegyeznem, hogyha valaki állatot tart, annak előbb takarmányalapot kell biztosítania, tehát ne csodálkozzanak, ha a terv a többi szövetkezethez képest kissé magas, de ez reális és teljesíthető. Tudniillik a 70 darab máris megvan 100 ha földterületre. Az állotállomány terve: 1959 - 1965 Szarvasmarha 71 db 100 db Tehén 36 db 50 db Sertés 157 db 157 db Tyúk 200 db 500 db Tyúkállományunk feltöltése érdekében saját keltetőállomásunk lesz, amely már a tavaszszol megkezdi működését. Tyúkállományunk is tenyészállomóny és így a saját szükségletünket kívánjuk elsősorban is fedezni. Ami az állatállomány hasznosságát illeti, erre is tervet állítottunk fel. Termelés 1 ha-ra: 1959 - 1965 Tej 090 liter 1 430 liter Marhahús 87 q 90 q Sertéshús 145 q 145 q Baromfihús 7 q 32 q Tojás 470 db Ez sem elérhetetlen, mert az elmúlt években is 100%-on felül eleget tettünk beadási kötelezettségünknek. 1958-ban tejből 500 %-ot adtunk le. Az állatállomány szaporodásához férőhely is szükséges. 1959-ben egy istállót akarunk felépíteni 100 szarvasmarha részére. Azonkívül 1960-ban raktárhelyiséget, műtrágyaraktárt, borpincét, irodahelyiséget, kovácsműhelyt építünk. A régi istállókat fokozatosan építjük át, szóval korszerű berendezést fog kapni a régi istálló. Említésre méltó, hogy 1965-ig kulturotthont tervezett a szövetkezet. Hogy ez a terv valóra is váljék, a szövetkezet vezetősége politikailag is alátámasztja és a helyi pártszervezettel és a helyi nemzeti bizottsággal karöltve fog harcolni valóra váltásáért. Jó és becsületes munkánktól függ tervünk teljesítése és nagy célunk, a szocializmus építésének befejezése hazánkban. Ami a nők feladata a tervvel kapcsolatban, hát harcolni fogunk a hibák és hiányosságok eltávolításáért, ami gátolná a termelés gyors emelkedését. Ebben segítségünkre lesz a nőbizottság, ahol 15 tagból 7 a párttag és tagjelölt. NAGY JÚLIA, Tony.
