Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1958-01-15 / 2. szám
■■■К ár az egész világsajtó beszámolt MЦ arról, hogy a belgák fővárosuk - В ban 1958 áprilisától októberéig világkiállítást rendeznek. Az első világkiállítás 1851-ben Londonban volt. Azóta 29 ilyen nagyobbszabású rendezésnek volt a világ tanúja. Ezek között akadtak hatalmas méretű, joggal nevezett világkiállítások, de voltak olyanok is, amelyek inkább egy nagyobbszabású mintavásár elnevezését érdemel.4 kiállítás plakátja. ték csak ki. 1938-ban 35 nemzet Párizsban diplomáciai megállapodást kötött, amely azóta a „világkiállítások méreteit és terminusait szabályozza. Eszerint két világkiállítás között legalább hat évnek kell eltelnie. Az utolsó, 1939-ben New Yorkban megrendezett kiállítás után 1948-ban határozta el a belga kormány az 1958. évi világkiállítás megrendezését. A kiállítás tartalmát, egész lényegét szemléltető jelképpel Jaques Richez díjnyertes plakátja tolmácsolja. Egy a földgolyóban féltérden pihenő alak —- az emberiség — saját művét (ötágú csillaggal jelképezve) vizsgálja. Ez az alak csupa mozgékonyság, tele van dinamikával. Még pihen, de készenlétben vár, hogy felegyenesedve tovább folytassa művét. Richez ezzel a szimbólumával a kiállítás alapgondolatát magyarázza: Az egész emberiség alkotásaival teremtsünk magunknak egy emberibb világot. Miután áttanulmányoztuk a rendező bizottság által kiadott, gyönyörű kiállítású, sok nyelven írt színes propagandafüzeteket, nehezen tudunk egy rövid újságcikk kereteibe sűrítve beszámolni mindarról, amit majd a Brüsszelbe utazók végignéznek. Az óriási terület a belga főváros területe kb. egyharmadának felel meg. A házigazda Belgium és gyarmatainak kiállítása az egész kiállítási terület felét foglalja el. A terület másik felén 51 nemzet lesz képviselve. A vendégek közül a legnagyobb pavilonokat a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország és Hollandia építette (25.000 m2). Csehszlovákia 10.850 négyzetméteres épületével a Szovjetunió és Kanada szomszédságában előkelő helyet foglal el. Brüsszelben képviselve lesz az atomtudományoktól a divatig és a képzőművészetektől a sportokig minden, ami а XX. század emberét érdekelheti. Az egész világkiállítás legjellegzetesebb épülete a már elkészült „Atomium’’, korszakunk hatalmas jelképe. A 110 m magas építmény kilenc 18 méter átmérőjű fémgolyóból áll, melyek egymással acélcsövekkel vannak összekötve. A 9 golyó egy kristály 9 atomját jelképezi. A golyók KELEMEN ISTVÁNNÉ, nyitrai olvasónk a következő kérdéssel fordult hozzánk: Férje 1947-ben halt meg, azóta özvegyi járadékot és két gyermekére árvajáradékot élvez. 1954-ben állásba lépett, s azóta az üzemben családi pótlékot is kapott a gyermekeire, amelyet azonban ez év áprilisában beszüntettek, sőt felhívták, hogy a január—április havi családi pótlékot fizesse vissza. Kérdi, vajon tényleg nem jár-e neki a családi pótlék ez év január elsejétől, továbbá köteles-e visszafizetni az esetleg jogtalanul felvett január—április havi részleteket? Felelet: A régebbi jogszabályok szerint az 1948. október 1-e előtti elhalálozás esetén az özvegyi járadékhoz neveltetési pótlékot adtak. Egy másik rendelkezés szerint pedig családi pótlék csak az olyan gyermekre nem járt, amely neveltetési pótlékot kapott, míg az árvajáradék nem volt e tekintetben akadály. Így az egyik dolgozó özvegy kapott családi pótlékot, a másik nem. Az új törvény ezért kimondta, hogy az állam ugyanazon gyermekre csak egy jogcímen ad hozzájárulást, vagyis 1957. január 1-e óta nem jár családi pótlék az olyan gyermek után, akire árvajáradékot vagy neveltetési pótlékot fizetnek. Kelemen Istvánná családi pótlékának a beszüntetése tehát helyes volt. A jogtalanul felvett négy havi részletet azonban csak akkor köteles visszatéríteni, ha az üzemben eltitkolta, hogy gyermekei árvajáradékot élveznek. Amennyiben az üzemnek tudomása volt erről, a családi pótlék folyósítását 1957. január 1-vel be kellett szüntetniük. Ha ezt nem tették meg, a további folyósítás az üzem hibájából történt, s a keletkezett túlfizetésért Kelemen Istvánnét nem lehet felelőssé tenni. Dr. В» G. ,4z egyik vendégfogadó a sok közül. egymásközötti távolsága 29 méter. A gigantikus építmény szemléltetően tolmácsolja századunk legnagyobb vívmányát, az atomerőt. Hazánk részvételének alapgondolatát a kiállítás csehszlovákiai megbízottja, Frantiáek Adamek elvtárs, a Csehszlovák Kereskedelmi Kamara elnöke „Egy nap Csehszlovákiában“ jelszóval fejezi ki. Három épületben a következőkre kapnak választ a nézők: 1. Hogyan dolgozik Cseh - Szlovákia népe. 2. Miképpen szórakozunk. 3. Csehszlovákia kultúrélete. Belgium áprilistól októberig 30 millió látogatót vár, és erre a „népvándorlásra“ megfelelően be is rendezkedik. Hírek szerint még soha annyian egyszerre nem tanultak idegen nyelveket, mint napjainkban Belgiumban. Brüsszel naponta 175 ezer ember érkezésére készül, akiket óránként 425 legmodernebb autóbusz és minden belga városban felszálló helikopterek szállítanak majd a kiállítás területére. Moens de Fémig, a kiállítás kormánybiztosa a következő szavakkal magyarázza a kiállítás céljait: „Legyen e kiállítás ne csak századunk vívmányairól szóló részletes beszámoló, hanem hatalmas védőbeszéd az emberért is.“ S. M. ,,Atomium”, a kiállítás legjellegzetesebb épülete. 13
