Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1958-09-10 / 17. szám

N in Z Q Z N 1П z о z • N m Z О in Z Q Z • N m Z Q Z У Ы m z Q Z in Z a z » N (Л Z a z m Z a z I/» z a z • N to Z Ű z Marthe Ouandié, a Kameruni Nők Demokratikus Szö­vetségének küldötte az NDNSZ IV. kongresszusán Bécsben így számolt be a kameruni helyzetről A kameruni hazafiak országuk független­ségéért és újraegyesitéséért harcolnak. Ez a harc 1948 óta politikailag szervezett. Ka­merun lakosai, mint sok más gyarmati or­szág népe, nem mint másodrangú figurák vettek részt a második világháborúban, ha­nem mint olyan emberek, akik tudatában voltak jogaiknak és kötelességeiknek. Meg­kóstolták a szabadság izét és senki sem tudja őket arra kényszeríteni, hogy elfeled­jék. 1948. április 10-én mozgalmat indítot­tak, melyet Kamerun Népi Szövetségének (Union des Populations du Cameroun - UPC) neveztek el. Ebbe a mozgalomba, c nemzeti felszabadulás harcába termé­szetesen a nők is bekapcsolódtak. 1952-ben megszületett a Kameruni Nők Demokrati­kus Szövetsége. A nők gyorsan megértették, hogy a nemzeti érdekek mellett, amelyekért ez UPC harcol, nekik is vannak követelmé­nyeik: a nők jogainak megvédése, az ifjú­ság védelme és a békéért folyó harc. Egy országban, ahol a gyarmati rendszer a nő­ket a társadalom áldozati bárányaivá tet­te, az ilyen programmal és a gyarmatosítók elleni erős kiállással induló szervezet ter­mészetesen a francia gyarmatosítók gyűlö­letét váltotta ki. A gyarmatosítók teljes ön­kényuralommal és bebörtönözésekkel vála­szoltak. 1955 májusától kezdve a francia hatóságok intézkedései nyilt fegyveres ak­ciókká váltak. Sok ezer kameruni lakos vesz­tette életét a gyarmatosítók fegyvereitől. Számos nő, akiket a férfiakkal együtt be­börtönöztek, megismerkedett a gyarmati rendszer kínzásaival. Sok falut felégettek és kiraboltak. A francia kormány feloszlatta szerveze­tünket, ugyanúgy a Kameruni Demokrati­kus Ifjúsági Szövetséget is. 1957 júliusának egyik reggelén Dousle város Nkane negyedében az összes iskolá­ba igyekvő gyermeket letartóztatták és be­kísérték a rendőrségre. Csak három gyerek tért közülük haza. A többit mind meggyil­kolták és holttestüket a Wouri folyóba dob­ták. 1957 novemberében Dousle ow-Bell negyedben 300 embert tartóztattak le és a nckaki koncentrációs táborba vitték őket. Mindannyiuknak nyoma veszett. 1958 ja­nuárjában ugyancsak Dousleban, a Dinde negyedben francia katonák 30 nőn erősza­kot követtek el és ismeretlen helyre hurcol­ták őket. A francia katonák több mint 60 embert bezártak egy házba, melyet benzin­nel leöntöttek és felgyújtottak. A bennlevök mind elégtek. Új módszert találtak ki a fog­lyok kínzására: kényszerítik őket, hogy nagy T7 ő га n Az egész világ nemzetei tiltakoznak az amerikaiak és az angolok közép-keleti katonai agressziója ellen. 30 000 koreai dolgozó tiltakozó gyűlése Phjon­­gjangban A szlovákiai XIV. zenei nyár műsorán sok kül­földi és belföldi művész szerepelt. A képen bal­ról jobbra: Albin Berky, Tibor Gasparek, Djura Jak­­sií, a jugoszláv dirigens, Janine Andrade, a francia hegedűművésznő, Michal Karin és a szovjet Eduard Gracsa Globenmaster típusú amerikai repülőgépek a frank­furti repülőtéren menetkészen a Közép-Kelet felé mennyiségű sót nyeljenek és vizeletet igya­nak. Áprilisban a hatósági erők 249 embert tartóztattak le s ezeket a dechangi koncen­trációs táborban meggyilkolták. Jegyezzük meg végül, hogy a Bandekop­­börtönben 20 katona állapotos asszonyokat és egy 10 éves kislányt erőszakolt meg. Azóta még rosszabbodott a helyzet. Ez év elején katonai erősítések érkeztek Kame­runba. Ezek folytatják azok letartóztatását és gyilkolását, akik „gyanúsak“, mert szim­patizálnak a nemzeti felszabadító mozga­lommal. Közismert 10 olyan iábor, melyek kinzókamráiban a francia zsoldosok kame­runi hazafiakat akasztanak s tetemüket a közeli folyóba dobják. Természetes, hogy Kamerun népe a béke­harcosok oldalán áll, akik állhatatos harcot folytatnak a háborús gyújtogatok ellen. Hi­rosima után a Szaharát akarják az atom­kísérletek színhelyévé tenni. A harc, melyet a gyarmatosítás ellen és függetlenségünkért folytatunk, nagy hozzá­járulás a világbéke megőrzéséhez. Katika komoly izgalommal készíti táskáját Bonn цни Éberen őrködj, emberiség! Még másfél évtizede sincs, hogy végét­ért о második világháború és 'a győztes nagyhatalmak aláírták a potsdami dekla­rációt, amely mint a világ sokatszenvedetf nemzeteinek ünnepélyes esküje így ítélte el a fasizmust: „A német militarizmust és ná­cizmust kiirtjuk és a szövetségesek egyetér­tésben ma és holnap is megtesznek minden szükséges lépést, hogy Németország már soha többé ne veszélyeztesse szomszédait, vagyis hogy megőrizzék a világbékét.'' Az okmányt, amelyet a hős és ártatlan milliók vére pecsételt meg, egyedül a Szov­jetunió tartotta be következetesen. A nyu­gati hatalmak megszegték szent fogadal­mukat, Nyugat-Németországot újra felfegy­­verzik és szemet hunynak a fasizmus újjá­élesztése előtt, sőt támogatják azt. A Né­met Szövetségi Köztársaságban az állami apparátus kulcspozícióiban, a bíróságokon nácik ülnek, a Bundeswehr (a hadsereg) gerincét hétpróbás fasiszták képezik és ma már a náci szervezetek is teljesen szabadon működnek. így aztán nem csoda, hogy a kommunista pártot, amely a fasizálódás legnagyobb akadálya volt, illegalitásba kényszerítették és kegyetlen hajsza folyik minden demokratikus, haladó szervezet ellen A reakciós bonni kormánykörök és nyu­gati szövetségeseik kire támaszkodhatná­nak az ország militarizálásában, ha nem a revánsra éhes fasiszta elemekre, melyek nem rettennek vissza egy újabb világháború gondolatától sem. Az Északatlanti Tömb határozata értel­mében a nyugatnémet katonai masinériát atom- és rakétafegyverekkel is felszerelik (a nyugat-német Westdeutsche Allgemeine szerint Strauss bonni hadügyminiszter uta­sítására a térképén feltüntetett helyeken már megkezdődtek a rakétatámaszpontok építő munkálatai). Ez azt jelenti, hogy a legkorszerűbb tömegpusztító fegyvereket fa­sisztákra bízzák, a bosszúvágyó hitlerista generálisok kezébe adják. Az emberiséget, a világbékét súlyos veszély fenyegeti. Az NSZK dolgozói is látják ezt a veszélyt, amit a fasizálás és militarizálás rejt magában és óriási tiltakozó hullám söpör végig az or­szágon. Az atom támaszpontok ellen tilta­kozó tömegek követelik, hogy az NSZK fo­gadja el a közép-európai atomfegyvermen­tes övezet tervét, amely megóvná Német­országot egy szörnyű atomháború veszélyétől. A hidegháború bonni szitái azonban igye­keznek a legdurvább módon letörni minden ellenállást. Éberen őrködj, emberiség, a fa­sizmus Nyugat - Németországban emelgeti fejét. Figyelő. PAKÍTABÁZ'SQK , TIKRA ТА-5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom