Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1958-09-10 / 17. szám
Jane Saxby, a liverpooli nömozgalom vezetője, alsóházi tag Dora Russel, az Anyák Állandó Bizottságának elnöknője, a karaván vezetője elismeréssel nyilatkozott a népi demokratikus országokban részesült őszinte és szívélyes vendégszeretetről A 78 éves Jane Wyatt, mélyen hisz abban, hogy útjával fontos feladatot vállalt a békeharcban Kosallen és Paula, a két Popp testvér, valamint N. Warren állásukat veszítették Ez év április 20-án Szófiában az Anyák Állandó Bizottságának ülésén Dora Russel angol írónő azt javasolta, szervezzék meg az anyák békekaravánját, mely végigjárná Európát, hogy tudtára adja a világnak a nők akaratát: elmélyíteni a világ valamennyi asszonyával, leányával a baráti kapcsolatokat, elérni a nukleáris fegyverek gyártásának, felhalmozásának és a velük való kísérleteknek beszüntetését, megerősíteni a békét. Májusban megvalósult a békekaraván gondolata, s 12 különböző korú, foglalkozású, politikai meggyőződésű angol asszony és Jeány Dora Russel írónő vezetésével nekivágott Európának. Júliusban már körünkben üdvözölhettük az angol nők békekaravánját.- Megható volt, hogyan segítették ennek az akciónak megvalósítását asszonyaink, leányaink - beszéli a karaván vezetője. - Százával jelentkeztek, jöttek a bíztató levelek, különféle szervezetek felajánlották Julian James, a modern krónikás dokumentumfilmet készít a karaván háromhónapos vándorlásáról. Évek óta gyűjtött pénzét áldozta erre a célra. anyagi támogatásukat, elkezdődtek a gyűjtések, a tárgyalások a munkaadókkal. Kockán forogtak az állások. Pl. Rosallen Popp hivatalnoknő annak ellenére, hogy vállalata fölbontotta szerződését, mégis részt vesz a karaván útján. A cégek nem voltak hajlandók „ilyen" célokra még fizetetlen szabadságot sem adni. Folytak a komoly előkészületek, — Csak egy kis, 10-személyes autóbuszra tehettünk szert. Fontos volt jól kiválasztani a résztvevőket. így is tizenketten vagyunk. A legidősebb közülünk a 78 éves Jane Wyatt — az angol nőmozgalom veteránja, aki még a nők választójogáért harcolt fiatal korában, A legfiatalabb Paula Popp tervezőnő. — Ugyanolyan megindító volt, ahogyan bennünket az egyes országokban fogadtak. Szeretettel, figyelmességgel, megértéssel vettek körül. Néha védelemre is szorultunk. Erre Svájcban került sor, ahol legkevésbé számítottunk veszélyes tereppel. — Bázelben történt. Rendőrök vették körül autóbuszunkat. Leszaggatták a transzparenseket, melyeken ez volt olvasható: „Valamennyi ország minden asszonyához, leányához fordulunk — segítsétek megteremteni a békés világot!" Azután leráncigállak bennünket az autóbuszról és két órán át faggattak. A svájci asszonyok serege vett bennünket védelmébe, semmibe sem véve a karhatalmat, integettek és bátorító szavakat kiáltoztak felénk. A rendőrök azzal indokolták viselkedésüket, hogy Svájc békeszerető ország, ahol nem tűrik a propagandát. Közvetlenül megérkezésünk előtt tudtuk meg, hogy a semleges svájci kormány megszavazta hadseregének atomfegyverekkel. való felszerelését.. . Szép, humanisztikus gondolat volt. Jellemző, hogy az ötlet olyan helyen született, ahol a nép és a kormány nem egy húron pengeti a béke és a külpolitika kérdését. A karaván elviszi a népek békeüzenetét Nyugatról Keletre és Keletről Nyugatra, azon emberek elhatározását, akik megvédik a békét. R. K.