Dolgozó Nő, 1958 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1958-08-15 / 16. szám
Szolnocska A szolnocskai asszonyok a királyhelmeci járás többi asszonyaival együtt nagy lendülettel láttak hozzá a munkához a termelés minden ágában, hogy a CSKP XI. kongreszszusának határozataiba foglalt feladatokat a mezőgazdasági termelés fejlesztése terén minél hamarabb teljesítsék. Így történt, hogy a szolnocskai asszonyok elsők voltak a járásban a korai zöldség termesztésében. Pataki János vezetésével igen szép korai káposztát, karalábét, sárgarépát és uborkát vittek ki elsőként a piacra. A szorgalmas munkának meg is van az eredménye. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a tervezett jövedelmet nemcsak elérik, de túl is szárnyalják. Koszonyi István, Királyhelmec JNB Sárasfa A sárosfai Csemadok táncegyüttese a Csallóközi csárdással szerepelt a népi tánccsoportok zselízi versenyén. Ennek az alig 850 lakosú falunak a tánccsoportja nagy sikert aratott annak ellenére, hogy még saját zenekara sem volt. A komorjai népi zenekar segítette ki őket. A tizenhat-tagú tánccsoport sok estét töltött a kultúrházban, amíg idáig eljutott. Hiszen a bratíslavai kerületet csak három tánccsoport képviselte Zselízen, s ezek közé ők is bejutottak. Erre az alkalomra új ruhát kaptak. A Csemadoktól kaptak 3 000 koronát anyagra, s a ruhákat a sárosfai asszonyok varrták meg Végh Kálmán szabász felügyeletével. így a tánccsoport sikere a sárosfai asszonyok sikere is, akik sok estét töltöttek el a ruhák varrásával, jóllehet némelyiküknek 4—5 gyermeke is van. Fejes Jóska, a tánccsoport vezetője, nem ismert fáradtságot, hogy a tánccsoport tagjai — az állami gazdaságban dolgozó fiúk és leányok - minél tökéletesebben felújítsák a régi népi táncokpt és dalokat. T. Andrejkovicová, Sáros fa Praha Harminchárom évvel ezelőtt egy faág kiütötte egyik szemem világát és én félszemmel éltem át ifjúságom legszebb éveit. Megsirattam akkor szerencsétlenségemet, de segítséget senki $em nyújtott. S most, harminchárom évi félvakság után elfogódva állok a prágai szemklinikán, hogy az operáció után mint egészséges, teljesen látó ember térjek vissza családomhoz.- Nem kell félni, arany keze van a doktornőnek, - vigasztaltak egyszerre négyen is. - Én is teljesen vak voltam, és most normálisan látok, — kopogtatja meg az asztal szélét a 73 éves Zvierotská asszony.- Én is csak bottal tapogattam az utat, nem láttam egy fényvillanásnyit sem, — toldotta meg a beszélgetést a mellette ülő 79 éves anyóka. — Az egyik szemem már teljesen rendben van, a jövő héten megoperálják a másikat is s akkor már akár dolgozni is mehetek. Sok itt a klinikán a boldog ember, akinek a tudomány és a hazánkban mindenkinek segítséget nyújtó egészségügy visszaadta a szeme világát. Nem is tudom, sirassam-e a vakon átélt múltat, vagy örüljek annak, hogy hátralevő éveimet látó szemekkel, a természet szépségeiben gyönyörködve élhetem le. Kotocs Irén, Praha XIV., Budéjovická 54 7шт Jtleóttöincó, délótián étöbidét óul Letétéinek 7 5-lk éúLőidulÁjáia I. Mestrovics őserejű, hatalmas képzeletű művészegyéniség s mint annyian, ő is a népből ered, tehetségének forrása és első formálója a sziklás dalmát anyaföld. Szlavóniában, Vrpoljéban 1883-ban látja meg a napvilágot. Szüleivel rövidesen visszatér igazi hazájába, a Dinári Alpok Otavica nevű kicsi falujába. Atyja ezermester, ács, asztalos és kőfaragó. Ö tanítja kisfiát a betűvetésre s a fafaragás és kőbevésés fortélyaira, édesanyja meg mélabús és tüzes dalokra, színes regékre. A fonókban, ünnepi összejöveteleken ősi húros hangszerek, a guzla és hárfa pengése mellett zendülnek fel a történeti epikai énekekből a hősi múlt elevenen élő emlékei s idézik о 14. századbeli török ellen vívott rigómezei csata tragikumát: a szerb függetlenség elvesztését. — Az élénk eszű, rajongó lelkű Ivan, mialatt a hegyoldalakon juhait legelteti, maga elé képzeli a mesék és dalok hőseit. Még a felhők, sziklák különös alakjaiban is őket látja s ügyes kézzel fából, kőből kelti életre őket. Csodagyerek számba megy rövidesen s egy odavetődött nyugalmazott kapitány remek ösztönnel érzi meg a 15 éves fiúban a jövő művészét. Tanácsára Splitbe viszik egy kőfaragóhoz, hol nagyszerűen fejlődik tehetsége. Innét Bécsbe, az Akadémiára kerül. A múzeumok görög szobrai elragadják s későbbi alkotásainál döntően befolyásolják. Hamarosan elismerik tehetségét, műveit kiállítják s hazulról is kap megrendeléseket. - Eljut Itáliába, a reneszánsz, különösképp Michelangelo hat rá. - Párizsban a kor nagy alkotóinak: Rodinnak és Bourdellenek, Maillolnak mesteri műveiből okul. Mikor technikai tudását elég érettnek érzi, hozzálát régi álmának: a nagyszabású rigómezei emlékműnek tervéhez. A nemzetük szabadságáért elesett vitézeknek templomot akar emelni, melyet a harcosok, bilincseiket szaggató rabszolgák, gyászoló özvegyek szobraival szándékszik ékesíteni. Terve csak töredékekben valósul meg. — Közben számos főváros ismeri meg alkotásait. 1910-ben Párizsban nemzetközi kiállításon vesz részt. Nem az osztrák, hanem a szerb pavilonban állítja ki irányt mutató, politikát megelőző műveit a már európai színvonalon álló Mestrovics. Első díjat nyer s világsikert ér eh Ekkor alkotja anyja fenségesen egyszerű szobrát, — melyet nagyszerű összhangja, mélyérzésű kifejezése az anyaság emlékművévé avat. Eredeti művészetét, melyet a kifejezésnek a leggyöngédebb érzéstől a szenvedélyes erőig terjedő gazdag skálája jellemez, lelkesen méltányolják. - Életfelfogása nemes, emelkedett, de nem szakad el a földtől, a valóságtól. — Most keletkeznek bibliai tárgyú márvány- és bronzszobrai, meg fafaragású reliefjei. A Madonnák, Krisztus születése, a Piéták bensőséges szépsége, derűje az anyaság, a családi élet szeretetét, tiszteletét jelzik. A „Várakozás", „Merengés", Zenélő nő" csendes költői bájt sugároznak. A késői középkor s Bizánc művészete visszhangzanak belőlük, de az alaphang mindig a hazai szláv népművészeti hagyományokból fakad. — A világháború után hazájába siet, a zágrábi Képzőművészeti Akadémia rektora lesz. Most következik be a nagy érlelődés és szellemi elmélyülés ideje. Monumentális alkotásokban rögzíti meg hazai költők, festők, püspökök emlékét. Dubrovnik évszázados városkapuján pompás reliefje ünnepli a nemzeti felszabadulást. — Hódol о nagy elmék és alkotók előtt, mikor megformálja Michelangelo szenvedés és művészi szenvedélytől izzó alakját, Mózes látnoki erejű fejét, hódol a francia skulptura és Goethe lángelméje előtt. És mindenekelőtt a szabadság eszméjét hirdeti, — a hazafiság, a nemzetköziség gondolatát. Az elnyomottak, a megtiprottak szószólója. Két nagyszerű Indián lovasszobrán a támadásra lendülő meztelen test hangsúlyozott izmai, a dárdát vető, nyilat feszítő kéz életakaró 'elszántsága, a sasorrú arc halálmegvető bátorsága a szabadságszeretetet jelképezi. Mestrovics álma a tartós békéről nem valósult meg. A második világégés ismét kiszakítja a hazai talajból ezt a nagy szobrászt, akinek alkotásai a délszláv, - egyszersmind az európai művészetnek komoly, maradandó értékét jelentik. A fasizmus fogságba vetette Mestrovicsot Jugoszláviában. - Jelenleg Amerikában a Columbia Egyetem előadója. Alkotásainak modelljét hazaküldi és otthoni tanítványai mesterük tervei alaoján valósítanak meg nem egy emlékművet. Bárkány Jenöné 13
