Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1957-10-15 / 20. szám

Az igazság útján Október hónapban, minden faluban és városban népbírókat választanak. Választás előtt gondoljuk meg, kit válasz­­szunk meg népbírónak. A népbíró legyen fedhetetlen életű, be­csületes, osztály öntudatos dolgozó. Vá­lasszunk népbírókat igazságszerető, pél­daadó asszonyaink közül. Meglátogattuk a Dunaszerdahtly-i já­rási népbíróságot és érdeklődtünk, ho­gyan dolgoznak a népbírók. Példaképül állíthatjuk az új nép­­bírók elé Magyarics Franciska nép­bírót. Síkabonyban lakik, háziasszony. 1953 óta népbíró, de még egyszer sem hiányzott a népbírók iskolázásáról, vagy a tárgyalásról. Rendkívül éleslátó, igaz­ságszerető. osztályon tudatos dicsérték Magyarics nénit. Egy kicsi, de tükörtiszta lakásban lakik férjével Magyaricsné. A kert és ablaka tele van szebbnél-szebb virággal. Bárkit megkérdezhetnek a faluban, min­denki ismeri és szereti. —• Mi annak a titka, hogy mindenki dicséri Magyarics nénit? Mosolyogva válaszol. — Nincsen abban semmi különös, csak annyi, hogy együttérzek az emberek­kel. Részt veszek örömükben, bánatuk­ban. Szeretem, nagyon szeretem a mun­kámat. Tanácsot adok az embereknek bajaikban, így aztán kevesebb kihágás történik. Legnagyobb gondunk az ifjú­ság nevelése. Mert be kell vallanom, hogy fáj nekem, amikor kiskorúak állnak a bíróság előtt. Mert ha a körülményeket mérlegeljük, rájövünk, hogy legtöbbször a szülő, a rossz társaság volt az oka, hogy a gyerek törvénysértést követelt 'el. Nem restellem a faluban vagy bárhol másutt megszólítani azokat, okik nem nevelik tisztességre gyermekeiket. Pél­dákkal rámutatok, milyen sors vár arra a szülőre, aki mindent megenged gyér me,kének. Aztán milyen élete, lesz azok­nak a gyermekeknek, akiket szüleik el­kért gaztettek. Szabad időmben tanulmányozom a büntető törvénykönyvet. A tárgyaláson aztán mindig aszerint a törvénycikk sze­rint ajánlom a büntetés kiszabását, amely az emberiességnek és a szocialista nevelés törvényének legjobban megfelel. Elbúcsúztunk Magyarics nénitől, az­zal a gondolattal, hogy sok ilyen nép­­bíróra vart szükségünk, hogy a jövőben megelőzzük a büntettek elkövetését és ke­vesebb legyen a népbíróság munkája. Szarka Istvánná 12 Néhány szó egy BÖLCSÖDÉRŐL Külföldi delegátusokkal való beszélgetés közbeni gyakran esik szó a nálunk levő szo­ciális intézményekről. Ilyenkor sok küldött azt jeleli, hogy ez náluk is éppen úgy van, mint minálunk. Egyszóval náluk is vannak bölcsődék, óvodák, sőt napközi otthonok (náluk ezt természetesen másképp nevezik), szülőotthonok és otthonok az aggok számára. Ebben azonban nincsen semmi különös, mert az óvodát és a bölcsődét nem mi talál­tuk fel. Tudjuk jól, hogy némely kapitalista ország fővárosában vannak nagyon kor­szerűen berendezett bölcsődék isi ezek azon ­ban olyan drágák, hogy a kisebb jövedelmű dolgozók szántára hozzáférhetetlenek. Azért, ha tüzetesebben utánanézünk, hogy egy-egy nagyvárosban hány vart belőlük, mennyibe kerül bennük az ellátás, kik azok, akik eze­ket az intézményeket igénybe vehetik, milyen sűrűn vannak az egész állam területén el­helyezve, igen meglepő eredményre jutunk. Megtudjuk, hogy pl. Szíriában szülőotthont hönyörad-ományokból, igen csekély állami hozzájárulással egy jótékonysági nőegyesü­let épített fel, továbbá, hogy bölcsődék csak Mexikó fővároséiban vannak stb. A Párizsban 'megjelenő „Batir“ techni­kai újság hasábjain találunk egy részletes cikket, melyben a Renault autógyár építette új bölcsödéről van szó. A cikkből azt is meg­tudjuk. hogy ez már állítólag a negyedik bölcsőde, melyet az említett gyár épített (képünkön az egész épület látható). A cikk­ben a bölcsőde egész korszerű berendezése részletesen le van írva, Megváltjuk, célszerű lenne, ha ezt a cikket építészeink is elolvas­nák, és az ott található korszerű megoldáso­kat nálunk is alkalmaznák. Pl. a gyerme­kek öltözőjében központi fűtéssel fűtött asz­talok vannak, ezeken öltöztetik, ill, vetkőz­­telik a gyermekeket, A különböző fertőző betegségek elkerülésére a gyermekek mindig a saját asztalukhoz ülnek, és ezért minden asztal más színűre van festve. A mosdóban minden gyermeknek külön kis kocsija van, erre rakják törülközőjüket és mosdókesztyű­jüket, A hálószobák 8 gyermek számára készültek. Az említett ú jság cikke alapján bizonyára jól felszerelt bölcsődéről van szó. Ebben azonban nincsen semmi különös, mivel 'a hatalmas Renault gyár naponta kb. 1300 autót gyárt, s ezért a gyár részvényesei, bizo­nyára szép hasznot vágnak zsebre. Egy ilyen bölcsőde felépítése tehát igazán a leg­kevesebb, amit a részvényesek a 0000 8000 munkásnőnek nyújthatnak. Nézzük meg most, hogyan gondoskodnak a dolgozó anyákról Franciaország többi ré­szében. Franciaországban kb. 8 millió nő van alkalmazásban. A L'Húmanitéc. napi­lap április közepe Utján arról számolt be, hogy Franciaországban több a gyár, mint a bölcsőde, így pl. Párizs belvárosának 2,850 000 lakosára csak 82 köz, illetve ma­gán bölcsödé esik. Ez pedig azt jelenti, hogy 35 000 lakosra jut csak bölcsőde. .4 bölcső­dékben az ágyak száma olyan/'sekély. hogy csak 1000 lakosra jut egy ágy. Bölcsődék építésére ui. nincsen pénze az állaimnak. Párizs külvárosának — itt van ui. a leg­több i/pari vállalat — csak 99 bölcsődéje van 170 000 két érméi fiatalabb gyermek számá­ra. Ez azt jelenti, hogy kb. 1700 gyermekre jut. egy bölcsőde. További bölcsődék építését is tervezik ugyan, azonban a helyzet így sem lesz sokkal kedvezőbb. Számos 'párizsi külvárosi negyedben azonban egyetlen böl­csőde sincsen. Ezért a dolgozó anyák kény­telenek gyermekeiket a szomszédokra, kü­lönböző vallásos, jótékonysági egyesületekre hízni, gyakran azonban a. magánbölcsődék­re szorulnak. Ezeken természetesen az ügyes kereskedők vagy az ún. emberbaráti egyesü­letek hatalmas összegeket keresnek, Ez azonban csak egy szakasz, melyen összehasonlítjuk államunknak a gyerme­kekről való széleskörű gondoskodását. Néz­zünk csak szét jobban és lépten-nyomon lát­hatjuk, hogy ha új lakónegyedekben és vidé­ken egyaránt új bölcsődék, óvodák és nap­közi otthonok épülnek. Hazánkban 1200 bölcsőde, 0300 óvoda és 2000 napközi otthon működik, az aratási munkák tartamára fel­állított napközi otthonokon kívül. .Jogosan dicsekszünk tehát vendégeink előtt szociális intézményeinkkel, mert mindenről személye­sen is meggyőződhetnek, hogy aztán haza­térve beszámolhassanak a nálunk látottak­ról. Viera Mrázová

Next

/
Oldalképek
Tartalom