Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1957-10-01 / 19. szám
hqty (MqwÁknálunk —= a wU/itáÁAáfy -A dobrohosti nőbizottság munkájáról szeretnék beszámolni. Választás óta előre kidolgozott munkaterv szerint ülésezünk és dolgozunk. A falu szépítési akciójának keretében a szövetkezet irodája előtt levő teret kitisztítottuk, bevetettük pázsitfűvel és a Vöröskereszt tagjaival karöltve, beültettük virággal. A kis „Béke Park“ gondozását az iskolásgyermekek vállalták magukra. A nőbizottság tagjai a néphigiénikusokkal együtt kijelölték a jó kutakat és meggyőzték a lakosságot, hogy fertőtlenítsék házuk táját. A nőbizottság tagjai a cséplési munkákban is sokat segítettek. Megszervezték az éjszakai cséplési műszakot és így egy éjszaka alatt 10(1 q búzát csépeltek. A kultúrműsorral egybekötött aratóünnepélyt is a nőbizottság szervezte. Az ünnepélyen a falu lakossága megérdemelten, jól szórakozott. Kranczinger Margit, a nőbizottság tagja Újra munkában Az oroszkai helyi nemzeti bizottság mellett működő nőbizottság a múltban is jól dolgozott, azonban a választás előtt úgy gondolta a lakosság, jó lesz még több asszonyt megválasztani, tanulják meg a vezető munkát. Így történt azután, hogy körzetek szerint választották a nőbizottság tagjait is. Most 18 tagú nőbizottság dolgozik Oroszkán, melynek elnöknője Slachta Vilma. Ez éven az oroszkai EFSZ tagsága és földje megszaporodott, 114 ha föld helyett ősszel már 328 ha-t szánt fel. Ebben a munkában is segített a nőbizottság, sőt a nőbizottság két tagja, Holop Mária és Csudái Erzsébet, szintén belépett a szövetkezetbe. A község szépítési akciójának keretében a kolónián járdát építettek, és a brigádmunkába az asszonyokat is beszervezték. A nőbizottság mindig segítségére van a helyi nemzeti bizottságnak. A tanács ülésén mindig jelen van a nőbizottság elnöknője, a teljes ülésen pedig a nőbizottság tagjai is. A község lakossága ismeri, szereti és várja a nőbizottság munkáját. Tavasszal mézeskalácssütő tanfolyamot rendeztek és ennek bevételéből a magyar iskola pionírjait zászlóval, a szlovák iskola legjobb tanulóit pedig jutalomkönyvvel aján dékozták meg. Az óvodát is széppé és otthonossá tették, mert függönyöket varrtak és csillárt vettek a kicsik otthonába. Munkájuk egy percre sem pihen. A nőbizottság a közel i napokban őszirózsabált rendez kultúrműsorral, hogy ennek bevételéből fedezhesse a téli varrótanfolyam költségeit. Az oroszkai asszonyok fáradhatatlan munkájukkal példát mutatnak mindnyájunknak. Mi is sok sikert kívánunk nekik. Sz. E. t Szomszédság Virág Zoltán szivére vette felesége kérését, hiszen alapjában véve nem rossz férj ö. Ha a szomszédokat kérdezzük meg, kifogástalan modorú, kedves embernek tartják. Igaz, ez is főként Márta érdeme, aki nagyon fontosnak tartja, hogy a körülötte levő emberekkel kellemes viszonyt tartson fenn. Nagy baj, ha a családban veszekedés mérgezi meg az életet, de nem sokkal kisebb a baj akkor sem, ha a viszálykodás forrása egy ajtóval vagy kapuval odább van. Mikor Virágók az új bórházba költöztek, igyekeztek a lakókhoz kedvesek lenni, és senki sem akadt, aki ezt ne viszonozta volna. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadj isten. A jó modor szabályai a szomszédokra is vonatkoznak. Zoltán szívesen köszön a házban lakóknak, még ha nem is ismeri őket személyesen. Palkó is megtanulta, hogy jobb három ismeretlent köszönteni, mint egy ismerőst kihagyni, és nem zavarja őt, ha a házba tévedt idegenek kissé Csodálkozva fogadják a köszönését. Márta nemcsak az idősebb asszonyoknak köszön előre, hanem azoknak is, akikről nem tudja biztosan, melyikük fiatalabb, mert nem szép dolog kihívóan várni a másik köszönését. Ez persze csak külsőség, az igazi udvariasság alapja, hogy egymásra őszintén tekintettel legyünk. Akkor nem is olyan nehéz pontosan megtartani a kapu alatt kifüggesztett házirendet. Virágék mindig vigyáznak, hogy a rádió ne hallatsszák át a szomszéd lakásokba, este pedig letompítják. Zoltán este nyolc óra után nem végez olyan házimunkát, amelyhez kalapács kell. Ez ugyan nincs a házirendben, de tudja, hogy a, kisgyermekek ilyenkor már alszanak. A tisztaság a lakók közös érdeke, és szerencsére Virágék szomszédainál nem hiányzik a tisztaság iránti érzék. Életüket keserítené meg a szemetes lépcső vagy kapualj, piszkos mellékhelyiség, elhanyagolt udvar. Kisebb kihágások persze napirenden vannak, nincs közös élet súrlódások nélkül. Egyik lakó nem hozta rendbe a mosókonyhát vagy elfelejtette átadni a padláskulcsot, másik vigyázatlanul rázta ki a portörlőt, éppen az alatta levő lakás ablakában szellőző ágyneműre. De Virág Márta tudja, hogy az ilyesmit szép szóval, humorral mindig el lehet intézni, míg az ingerült szemrehányás a veszekedés lavinájává nő, amely feltartóztathatatlanul magával sodorja a ház békéjét. A jól vezetett lakógyűlések is arra valók, hogy az ilyen kérdések közmegelégedésre megoldódj an ak. A félreértések egyik gyakoribb forrása a gyerekek. Ketten összeverekedtek és mindkét mama a saját csemetéjének ad igazat, vagy betörik egy ablak és nem akad gazdája. Márta megtanulta, hogy a ház gyermekeire bizonyos elnézéssel, anyai szemmel tekintsen. Nem könnyű dolog, de néha már sikerül a többi szülővel együtt megbeszélni, hogyan tereljék őket jó irányba egy kis szervezéssel, foglalkoztatással, hogyan biztosítsanak nekik a lehetőség szerint játszóhelyet. Mártát szeretik a szomszédok, mert nem pletykál, nem érdekli öt a többiek magánélete. Nem alacsonyítja le magát, hogy a folyosón megbeszélje, honnan jöhetett olyan későn haza a második emeleti lakó, vagy miből telt a földszintieknek akkora szőnyegre. Viszont ha valamelyik családban baj van, mindig kész segíteni, ha nem is a legközelebbi barátaikról van szó. Most is bevásárol egyetmást Bogdánné számára, aki még gyengélkedik, és mikor kórházba vitték! magához vette a kislányát, amíg érte jöttek a rokonok. Hadd érezze a házban minden - ki, hogy emberek között él, nincs egyedül. Hiszen a lakók többnyire kevés időt töltenek otthon, bűn volna azt egymásnak megkeseríteni. A sok kis udvariatlanság, kíméletlenség, figyelmetlenség felhalmozódik és könnyen kialakul az ellenséges hangulat. Jobb idejében száműzni környezetünkből a kicsinyességet, rosszindulatot és betartani a jó modor szabályait, mert ezek az emberi együttélést kellemessé teszik. Erre igyekeznek Virágék, azért közkedveltek a*házban. M. M aj or óvá után N. I. 13
