Dolgozó Nő, 1957 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1957-10-01 / 19. szám

2 0No Dr. Bitvai Gábor Mit kap a család, ha a családfőnek nincsen igénye táppénzre? A táppénz megvonása vagy leszállí­tása, esetleg a megvonás tartama vagy a leszállítás foka a nemzetbiztosítási bizottság belátásától és természetesen az elkövetett kihágás súlyosságától függ. Aligha akad valaki, aki ne értene egyet azzal, hogy a bűnöst megbünte­tik. Azonban itt is, ugyanúgy, mint a másfajta büntetéseknél, fölmerül az a kérdés, mi legyen az ártatlan család­tagokkal, akiket a táppénz megvonása ugyanúgy érint, mint a vétkes dolgozó családfőt? Hiszen a feleség és a gyer­mekek nem tehetnek arról, hogy a családfőt kocsmai iddogálás közben megszúrták, hogy ittas fejjel lábát törte, vagy hogy nem tartja be az orvos utasításait. Ilyen esetekben az új betegbiztosí­tási törvény a legmesszebbmenő gon­doskodást tanúsítja az érdemtelen dolgozó ártatlan családtagjaival szem­ben. öt ugyan megfosztja a táppénz­től, de egyben kimondja, hogy ha az ilyen alkalmazottnak családtagjai van­nak, akkor ki lehet fizetni a táppénzt azoknak, azonban legfeljebb a táp­pénz háromnegyedéig terjedő összeg­ben. Ezt a csökkentett táppénzt nem szabad tehát a dolgozó kezébe adni, mert az a családtagokat illeti meg, ezért a táppénzt a család t agoknak kell közvetlenül kiutalni. Abban az esetben, ha az orvosi utasítások megszegéséről van szó, a családtagokat a törvény úgy védi, hogy a táppénzt teljesen megvonni csak akkor szabad, ha a dolgozónak nincsenek családtagjai. Ellenkező eset­ben a büntetés csak a táppénz leszál­lítása lehet, s ez szintén nem tehet ki többet a táppénz egynegyedénél. Olyan esetben tehát, amikor a nem­zetbiztosítási bizottság az előbb emlí­tett okok miatt megtagadta a táppénz kiutalását, orvoslásért ehhez a bizott­sághoz kell fordulni. A bizottság előtt igazolni kell, hogy a vétkes dolgozónak a biztosítási törvény értelmében csa­ládtagjai vannak, s kérni kell, hogy újból döntsön a családtagoknak fize­tendő táppénz felöl. Jogi igény azon­ban erre nincsen. A nemzetbiztosítási bizottság ilyen esetben legjobb belátá­sa szerint dönt. A dolgozó családtag munkaképtelenségét a kezelőorvos ál­tal kiállított táppénzutalványokkal még akkor is igazolni kell, ha táppénz­­fizetésre nem kerül sor. Az anyák védelmi Ideje Amikor a dolgozó a munkaviszony tartama alatt betegszik meg, termé­szetesnek találjuk, hogy az üzem ki­adja a beteglapot, hogy a Nemzetbiz­­tosítási Bizottság táppénzt vagy más pénzbeli segélyt nyújt. Nézeteltérések­re akkor szokott sor kerülni, ha ilyen­­féle igényt az üzemmel szemben olyasvalaki támaszt, aki már nem dol­gozik az üzemben, vagyis a volt al­kalmazott. (Folytatjuk) Betegápolás a családban A beteg táplálása Az orvos a betegnek vagy általános ,,könnyű ételeket“ ír elő, vagy különle­ges diétát. A diéta célja, hogy a beteg szervet kímélje, a beteg erőit fenntartsa és a gyógyulást elősegítse. Minden házi­asszonynak és minden anyának köteles­sége, hogy valamennyire értsen a diétás főzéshez. Lapunk ebben elég útmutatást ad, azért itt csak az ételek felszolgálására tőrünk ki. Nem is gondolnánk, hogy éppen a fel­szolgálás mennyire lényeges része a beteg táplálásának. Fontos, hogy a beteg tisz­tán, kényelmes helyzetben és jó hangu­latban várja az ételt. Az ízléses tálalás növeli a beteg étvágyát és tökéletesebbé teszi az emésztést. Kisebb adaghoz szíve­sebben fog hozzá, ha ízlik neki, inkább kérjen mégegyszer. 'Fontos, hogy az ételt megfelelő hőfokon kapja. Az orvos rendelkezésétől ne térjünk el, hanem az előírt diétát tegyük egy kis ötlettel minél változatosabbá A beteg lelkiállapota Is fontos A nagy szovjet élettantudós, I. P. Pav­lov megtanított rá, mennyire alá van vetve minden szervünk az agykéreg mű­ködésének. A gyógyulás mindig nagy­mértékben függ a beteg gyógyulni-akará­sától, kedélyéllapotától. Ezen a téren pedig senki sem segíthet rajta annyit, mint aki éjjel-nappal mellette van, aki ápolja. Ha a részvét és aggodalom össze is szo­rítja az ápoló szívét , a beteg csak biztató, derűs mosolyát lássa. Ha panaszkodni szeretne, akkor is csak vidáman, kedve­sen szóljon. Ha a beteg ingerült, az ápoló türelme kifogyhatatlan legyen. Minden szavával éreztesse, hogy megérti a beteg nehéz helyzetét, nem kicsinyli le pana­szait, de mégsem lát okot a kétségbeesés­re. A beteg félelmét , aggodalmait ne alap­talan ígérgetésekkel oszlassa el, hanem tárgyilagos, megnyugtató szóval. Segít­sen megoldani a problémákat, amelyek a beteget bántják. Ehhez sokszor igénybe kell vennie a többi családtagot , néha még a beteg munkatársait is. Legfontosabb, hogy a beteg gyógyulásba vetett hitét állandóan fenntartsa. Kórházainkban igyekszünk minél előbb l>evezetni a makarovi rendszert. A Szov­jetunióban a makarovi kórházban való­sították meg először, hogy a betegeket nemcsak gyógyítják, hanem védik is a káros hatásoktól, a félelemtől, fájda­lomtól, zajtól, s a gyógyulás érdekében kellemessé, széppé teszik környezetüket. Ezt a törekvést a házi betegápolásban is be kell vezetnünk. Minden beteg tudja, hogy a csend gyó­gyít. Tudja ezt az ápoló is. s amennyire csak tőle telik, őrzi a csendet. Ajtó csi­­kordul, az udvaron veszekszenek vagy hangosan nevetnek, az utcán élesen tül­köl az autó — s ő a beteggel együtt rez­zen össze. Szeretne mindenkit megkérni: Vigyázzatok, csendben legyetek, a beteg­nek kell a nyugalom! A beteg is vágyik a szórakozásra, amennyire állapota megengedi, arról is gondoskodnunk kell. Sokat jelent ilyen­kor a jól megválasztott , könnyű és vidám olvasmány. A rádióból szűrődő halk zene megnyugtat és megtelíti a lelket az élet szépségével. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az élet és egészség győzzön a beteg­ség felett. R. Egy pedagógus naplójából ( Válófélben levő szülőkhöz) 1 negyedik osztályban magyar irodai­/1 mai tanítottam, egy harctéren levő /I kartársamat helyettesítettem. Iskolai feladatra készültünk. Petőfi egyik szabadsátg költeményének elemzése mellett döntöttem. Bár a feladat nehéz volt, diák­jaim meglepő mélységgel elemezték a kije­lölt költeményt. A legszebb feladatat J. Ferike írta. Sze­líd, szőkehajú, kékszemű, törékeny testtar­­tású fiúcska volt. Ferike örömtelin, »patikus tekintettel vette tudomásul, hogy feladatát nemcsak én, de az egész tanári kar megdicsérte. Csönge­tés után elhagyta az osztályt és a folyosó vé­gébe bújt társai előtt. Nem tetszett nekem a viselkedése, és szünetben visszatartottam tanulótársait és megkérdeztem, hogy mi az oka, hogy társaitól félrehúzódik. — Mindig ilyen magányos, — felelték osztálytársai, — sohasem örül. senkivel nem beszél, nem panaszkodik, társait kerüli. Megkértem őket. küldjék szüleit az isko­lába, szerettem volna beszélni velük. Я araiad nap isniét irodalmi órám volt a negyedik osztályban. Pontosan nyolckor beléptem a tanterembe. Ha­lálos csöndben fogadtak. Miután kö­szöntöttük egymást, intettem,, hogy leülhet­nek. Az osztály némán állva maradt. — Mi történt? — kérdeztem gyanakvó hangon. — Tanárnő kérem —, szólalt meg egy fiúcska, — Ferike unokatestvérem volt. A Osztálytársaim engem kértek meg, küldjem el édesanyját a tanárnőhöz. Fel is kerestem estefelé, de nem jöhetett az iskolába. Ferko az éjjeli gyors elé vetette magát, mindkét lábát tőből tépte le a gyorsvonat. Reggelre Ferkó elvérzett . . . zokogó szülőktől tudtam meg, hogy különválva, éltek. Hogy jobban bosz­­szantsák egymást, az apa. az anyával szemben bérelt garzonlakást. Ferkó egyik napot az anyjánál, másik napot az apjánál töltötte. A szülők, kik egykor szeret­ték egymást, egymás ellen halálos szitkokkal és gyűlölettel mérgezték egyetlen fiúcskájuk lelkét. A gyermek szégyellte magát osztály­társai előtt és ezért kerülte őket. Bánatával egyedül maradt és az öngyil­kosság terve lassan megérett lelkében. A gyermek temetésén a szülők kibékültek, de gyermeküket többé fel nem támaszthatták. Húsz éves pedagógiai gyakorlatom alatt nem egy szomorú történetnek voltam tanúja, sokat írhatnék jeldúlt családi életről és an­nak keserves következményeiről.-ж- -r-ét ember, aki egyszer szerette egymást. IS nem tudott egymás nélkül élni, örök­jük re megsebzi gyermeke életét. Pedig minden hibát jóvá lehet tenni amíg élünk. Ne mérgezzük meg gyermekeink lel­két, éppen mi, szülők, akik világra hoztuk őket. Igyekezzünk házaséletünkben a hibá­kat megtalálni, mellőzni és jóvátenni, amíg nem késő. Dr. Hrozienéik Lívia

Next

/
Oldalképek
Tartalom