Dolgozó Nő, 1955 (4. évfolyam, 13-23. szám)

1955-10-15 / 20. szám

A handlovai nemzeti bizottság mellett működő nőbizottság már másodízben rendezett beszélgetést a handlovai asszonyokkal, akik szintén érdekelve vannak a terv sikeres teljesítésében. Feszült figyelemmel hallgatták Murin mérnök elvtárs, bányaigazgató szavait, aki kifejtette a nők munkájának jelentőségét a szocializmusban.

„A férj ha hazajön, gyakran hangoztatja, — mondotta Murin elvtárs, hogy üzemzavarok miatt nem tudtak dolgozni. Helyes volna, ha az asszonyok ilyenkor megkérdeznék, hogy milyen zavarok miatt állt meg a munka. Akkor hallanák, hogy például nem tudnak a fúrógépekkel bánni. Ilyenkor kérdezzék meg, hogy ápolják-e ezeket a fúrókat. Mit szólnának a háziasszonyok ahhoz, ha vasalójukat a fehérnemű kivasalása után odalöknék a sarokba! így van ez a fúrógépekkel is. Az ilyen hanyagságokból beálló üzemzavarok fékezik a terv teljesítését és utána kell nézni, hogy ki okozza ezeket a zavarokat. Ha egyszer lejönnének a bányába és megnéznék, milyen rendetlenséget hagynak férjeik a munkahelyeken, megrendülnének:: Ugyanakkor a férjek otthon felemelik hangjukat, ha a konyhában nem találnak valamit a helyén. Ajánlanám, hogy jöjjenek le a bányába és ott saját szemükkel győződjenek meg róla, hogy milyen állapotban hagyják ott a munkahelyeket. Nem helyes az az általános elképzelés, hogy az asszonyok nem tudnak hozzájárulni a terv teljesítéséhez. Ellenkezőleg, nagyon sokat tudnak tenni ebben a tekintetben. Elsősorban meg tudják nyugtatni a férjet, ha ez bosszúsan jön haza. Ha a férj kevés pénzt hoz haza a kifizitéskor, az közvetlenül összefüggésben van a széntermelési terv teljesítésével.

És ez az ö bűne. Nem véletlen az, hogy egyiknek magasabb a fizetése és a másiknak alacsonyabb. Ennek okát meg kell keresni. A férjnek őszintén meg kell mondani, hogy az a másik, aki többet hozott haza, biztosan többet végzett. Meg kell kérdezni, hogyan teljesítette a normáját. Elgondokodott-e azon, hogyan dolgozott a másik. Tehát, igenis, az asszonyoknak segíteni kell a tervteljesítésben. Az asszonyok ismerik a bányászmunkát és ezért biztosan megtalálják a módját, hogyan lehet férjeikre hatni, sőt bárdijaikra és szomszédjaikra is.\Még nagyon sokat segíthetnek nekünk a mulasztás elleni harcban. Érdeklődjenek a bánya iránt, hogy a férjeik munkája javuljon a munkahelyeken. Ezzel segítenek a legjobban a Nagy bányának, pártunknak és kormányunknak a szocializmus építésében, a világbéke megszilárdításában, amely oly szükséges a mi és gyermekeink nyugalma és boldogsága érdekében“.

A handlovai asszonyok Murin élvtárs szavait szívügyüknek tekintik és javaslatait meg fogják valósítani. Hálásak vagyunk, hogy lehetővé teszi nekünk megismerkedni a bányával, hogy saját szemünkkel megismerhetjük a munkafrontot, ahol férjeink harcolnak a terv teljesítéséért és a hiányosságok kiküszöböléséért, hogy a mi fekete aranyunk termelésében akadályok ne legyenek.

Murin élvtárs beszámolója után Katarina Lázárová, államdíjas írónő, beszélt az asszonyokhoz.

„Arról akarok beszélni, hogy milyen módon járulnak hozzá és járulhatnak hozzá az asszonyok az emberi boldogsághoz. A handlovai asszonyokra én nagyon büszke vagyok, — gyakran dicsekszem

14

Beszélgetés a handlovai asszonyokkal

velük. A handlovai nőbizottság egy különösen haladó, munkaszerető, kitűnő asszonyok közössége. És úgy vélem, hogy ennek a kollektívának joga van, sőt kötelessége az olyan égető kérdésekkel foglalkozni mint a tervteljesítés a handlovai bányában. Amikor utoljára voltam Handlován és a nőbizottsag tagjaival jártam Handlova utcáit, az egyik asszony mondta nekem: „az én részemre Handlova minden! Porával, sarával, úgy ahogy van, az én Handlovám!“ Ez volt a legszebb, amit akkor hallottam. De nemcsak a város, de a bánya is kell, hogy a maguké legyen, ugyanúgy mint a nemrégen felépült — mondhatom mesebeli tér. Én úgy gondolom, hogy ha fel tudtak építeni egy ilyen szép teret, akkor sokat tudnának tenni a széntermelési terv teljesítéséért is. Tudjuk, hogy vannak olyan férfiak, akik nem szeretik, ha az asszonyok belebeszélnek munkájukba. A handlovai asszonyoknak azonban teljes joguk van beszélni. A handlovai asszonyok magasan túlteljesítették kötelezettségvállalásaikat, amelyeket az állami birtokok és az EFSz munkájának megsegítésére tettek. Az ilyen asszonyoknak joguk és kötelességük belenézni a bánya tervteljesítésébe, ha nem is dolgoznak ott.

— Már régen figyelemmel kísérek minden mozzanatot — folytatja Lázárová elvtársnő, — amely a bánya életét illeti és talán ezért is áll Handlova oly közel hozzám. Mindennek ellenére sokszor más értelemben is gondolok Handlovára. Például olyankor, amikor kikapcsolják a vilanyt, amikor hideg a szobában, amikor a hideg vonaton utazom és akkor felteszem a kérdést, miért nem teljesítik Handlován a tervet? Tudatosítani kell magunkban, hogy az ország valamennyi dolgozója munkájával hozzájárul a maga módján az emberi boldogság megteremtéséhez és egy jól fűtött szoba szintén az emberi boldogsághoz tartozik. Ezentúl, amikor kikapcsolják a villanyt, amikor fázunk a szobánkban munka közben, amikor egyes gyár kénytelen lesz leállni a handlovai szén hiányában, akkor azt fogom gondolni, hogy a handlovai bányászok látogatóba mentek és nem szeretettel, hanem szatírával fogok visszagondolni rájuk.

Tavaly sokszor esett szó arról, hogy a brigádmunkások azok, akik a mulasztást okozták. Ma megdöbbenve halljuk, hogy a törzsalkalmazottak is ugyanazt csinálják. A múltban az asszonyok meg tudták akadályozni az alkoholizmus terjedését, miért ne tudnák azt megtenni ma ? Ne szigetelőd jenek el a férjeik életétől. Őszinte érdeklődéssel kövessék munkájukat és életüket. Egyet kívánok magamnak: amilyen büszke vagyok kerületemre, amely az első helyen áll a felvásárlásban, olyan büszke akarok lenni a handlovai bánya tervteljesítésére is, mert úgy érzem, hogy én is hozzá tartozom.

Stanéková Emília, a handlovai nőbizottság tagja