Dolgozó Nő, 1954 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1954-05-01 / 5. szám
Házunkban egy képviselő Lakik, épp felettünk. Egy röplapot arcképével Emlékbe eltettünk. Eddig rendben volna minden, Csak egy a bánatunk: Oly lassan telnek az évek, Még nem szavazhatunk. Alla Kirillova: Щ Ló ózcLőazimk A kishugom ötéves rnult. Én hatéves vagyok, De szeretnék választani, Csakúgy, mint a nagyok. Szereztünk egy borítékot, Fehér lapot bele, Elmentünk képviselőnkhöz Fel az emeletre. Jókor jöttünk, épp otthon volt. Maga nyitott nekünk ajtót S kezébe adtuk át Kettőnk szavazatát. Tóth Tibor fordítása Milyen érett szavak ezek. Mintha csak egy szövetkezeti agronómus beszélne. Vájjon milyen volt Dasa félévi bizonyítványa ? — Tiszta egyesem volt — mondja a jól végzett munka büszkeségével. — És melyik tárgyat szereted a legjobban? — kérdezzük. — A természetrajzot. Már egészen kicsi koromban nagyon érdekelt, és elcsodálkoztam azon, hogyan lehetséges az, hogy a virág kihajt, megnő, kivirágzik, majd elhervad és mag lesz a virág helyén. Akkor még nem értettem, hogyan lehet ez. Ma már értem. Tudom, hogy a természetben minden törvényszerűen megy végbe és azt is megtanultam Micsurintól, hogy a természet kényekedvére nem bízhatjuk magunkat, hanem ki kell tőle kényszeríteni a lehető legtöbbet. A 12 éves kislány ilyen okosan beszél. Nem is állhatjuk meg szó nélkül. — Ügyes kislány vagy te, s ha szorgalmasan fogsz tanulni, sokat használhatsz társadalmunknak. Dasa kissé elpirul. Titokzatosan mosolyog. Látszik rajta, hogy valamit még mondani akar. Nem is várakozik soká: — Tessék azt is feljegyezni, hogy az én anyukám a napközi otthonban dolgozik és mint élenjáró dolgozó nő, a Nemzetközi Nő napon kitüntetést kapott... Feljegyezzük Dásenka. Még szerettük volna megmondani a kis Dásának, hogy ő is váljon olyan derék dolgozó nővé, mint édesanyja, de közben félbeszakít bennünket Pálenyicska Éva. Csinos, kékszemű kislány Mit is akar mondani ? — Hát, az én anyukám is becsületes dolgozó nő. Ezt is tessék feljegyezni, mert az én anyukámat a nemzeti bizottságba is jelölték. Én is olyan leszek mint édesanyám . Ha megnövök, szeretnék Moszkvába menni tanulni. Aztán pedig agronómus leszek. Falura szeretnék menni, egy nagy-nagy szövetkezetbe. Kísérletezni fogok és sok hasznos növényt termesztek. Ahhoz szeretném hozzásegíteni földműveseinket, hogy a nagy táblákon minél nagyobb termést érjenek el, úgy mint a Szovjetunióban. Mi pionírok is a szovjet pionírok példáját követjük. Sokat tanulunk tőlük. Hát azt hiszem, hogy a szovjet embertől mindenki sokat tanulhat... Az óra délelőtt 11-et mutat. A pionírok hazasietnek, hogy ebéd után beüljenek az iskola padjaiba és tovább folytassák a munkát. Amint búcsút veszünk ettől a kis birodalomtól, világosan kirajzolódik előttünk az, hogy ilyen boldog gyermekkort, ilyen messzemenő gondosságot az ifjúságról csakis népi demokratikus hazánk nyújthat. Somogyi Jolán. A Micsurinisták — Dasa Madunická, Leu Oravcová és Éva Mudrochová -— о melegházban. A vegyészeti szakkör munka közben. 13
