Dolgozó Nő, 1953 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1953-04-01 / 4. szám
isszonyaink Ц0 írják A párt andódi helyi szervezetének vezetősége fokozott figyelmet fordít a helyi Nemzeti Bizottság mellett működő nőbizottságra, amelyet irányít munkájában. így a nők is aktívan bekapcsolódnak a falu szocialista felépítésébe. A múlt évben sokat segítettek a nők a szövetkezet munkájának elvégzésében. Ebben az évben is felajánlást tettek, hogy aktívan fogják segíteni a szövetkezetét a szezónmunkában. A NŐBIZOTTSÁG gondoskodni fog arról, hogy a község asszonyait meggyőzze, hogy beadási kötelezettségüknek egyenletesen kell eleget tenniök. Meg fogják szervezni azt is, hogy a tejbeadási kötelezettséget is egyenletesen teljesítsék még akkor is, ha a fejőstehenek állománya nincs tervszerűen meghatározva. A szövetkezetben a fiatal dolgozók közül jól bekapcsolódnak a munkába Czuczor Rozália, aki 16 éves és 290 munkaegységet dolgozott le. Czuczor Gabriella szinten szorgalmasan dolgozik mint fiatal 17 éves munkás. Gyermekeink békés, boldog jövőjéért A szövetkezeti gazdálkodás minden kis- és középparasztnak, — köztük nekem is — örömteli életet adott. Az egységes földművee szövetkezet biztosította családomnak is a boldog megélhetést. Mint anya kiveszem részem a EFSz munkájából, hogy gyermekeimnek különb életet teremtsek, mint az enyém volt. öt fiam van, a legkisebb 9 éves. ő már csak az anya vagy az apa elbeszélése alapján ismerheti meg az elmúlt évtizedek küzdelmes életét. Neki már mindenre telik és nem kell rettegnie attól, hogyha az elemi iskolát elvégezte, útja a kulákok udvarába vezet. Idősebb fiaim 6 éves koruktól a falusi gazdagokat szolgálták. Istállóban aludtak és nagyon keservesen éltek. Népi demokratikus rendszerünk egészen máskép gondoskodik a munkásapák, anyák családjáról, öt fiam közül a legidősebb nem tanulhatott szakmát. De három fiam a mi rendszerünkben szakképzettségre tett szert. Kettő mint kőműves dolgozik s a harmadik ács. 1952-ben szövetkezetünkben 863 munkaegységet dolgoztam le s most is azon igyekszem, hogy munkaegységeim száma az elmúlt 1952-es évvel szemben egyre növekedjék. Мисака Mária, Szenckirályfa. Tisztelt Szerkesztőség A mi falunkban, Sallóba, eddig csak egy elvtársnőnek járt a Dolgozó nő című lap. Nagyon megtetszett nekem a lap, mikor alkalmam volt elolvasni, és menten elhatároztam, hogy nemcsak magamnak rendelem meg, hanem mint a Hallói nőbizottság elnöknője minél több előfizetőt iparkodom szerezni. Csatoltan küldök is már egy névsort az új előfizetőkről. Tőke Jánosné, Salló. Kedves Elvtársnő! Hálás köszönetét mondunk kedves elismerő soraiért, melyek újabb erőt kölcsönöznek nekünk, hogy lapunk színvonalát tovább emeljük. Külön köszönetét mondunk az előfizetők gyűjtéséért, mert az előfizetők és olvasók táborának növekedése adja meg lapunknak a lehetőséget, hogy eredményesen dolgozhassunk a szocializmus építéséért hazánkban. 14 A szerkesztőség. Kedves Elvtársnők 1 Köszönöm, hogy a Dolgozó nő februári számában foglalkoztak a mi üzemünkkel, a polanai textilüzemmel. Kiegészítés gyanánt még közlöm, hogy munkás elvtársnőim egyedül dolgoznak, lelkesedéssel, segítség nélkül mind a 14 kártoló gépen. Műhelyünkben nincsenek férfi munkások a gépeknél; csak a gépek tisztítását végzik férfiak. Átmeneliteg egy gépen dolgozom, mert több gépet általános javításba adtunk. Kedves Elvtársnők ! Tóth Oyuláné, Losonc. A Nemzetközi Nőnap tiszteletére mi, jókai nők, is szorgos munkát fejtünk ki. Agitkettőseink meglátogatják a falu asszonyait és iparkodnak őket megnyerni az EFSz részére és arra is, hogy az első negyedévi beszolgáltatást pontosan teljesítsék. Csatoltan küldöm több új előfizető névjegyzékét, mert nem feledkezünk meg arról, hogy a Dogozó nő a mi lapunk, melyből sok szépet tanulunk és amelynek útmutatása alapján szép kézimunkákat készíthetünk. A helyi nőszövetség, melynek én vagyok az elnöknője, most már erőteljesen működik a helyi nemzeti bizottság mellett. Szeretettel készülünk a Nemzetközi Nőnapra, műsoros ünnepségünket magyar és szlovák táncok, a pionírok és a Csemadok számai tarkítják. Az eredményről még írok majd. Tisztelt Szerkesztőség ! Szabadság! Kiaa Eszter. A Nemzetközi Nőnap alkalmából az oroszkai cukorgyár kultúrtermét zsúfolásig megtöltötték a gyár alkalmazottai és a falu lakossága. A kultúrünnepsógnek, mely egyúttal gyászünnepség is volt a nagy Sztálin emlékére, gazdag műsora volt. melyet Sztálin elvtárs halálára való tekintettel állítottak össze. A műsor keretében kilenc dolgozó nő vette át jól megérdemelt kitüntetését. A kitüntetett nők a következők: Raffai Magdaléna, aki 115%-ra teljesíti normáját, Rudas Margit, Muzslay Ilona, Újvári Júlia, Varga Mária, Gál Borbála, Kenyeres Margit, akik normájukat 100% felett teljesítik. Patus Valéria és Kovács Mária pedig példás, tiszta munkájukért kaptak kitüntetést. Nálunk egyre több nő kapcsolódik be a termelő munkába és valamennyien 100%osan teljesítik normájukat. Az üzemvezetőségnek nagy figyelmet kell fordítania a normadíjazásra, hogy munkaerőhullámzás ne következzék be. Hegedűs F Oroszka. A magyar nők szívükbe zárják a nagy Sztálin emlékét Kedves Elvtársnők Sztálin elvtárs nem halt meg. Él, még a hangját is hallom. Pedig 25 esztendeje süket vagyok. 25 évvel ezelőtt sok magyar dolgozó nem kapott munkát, én is sokáig munka meg lakás nélkül voltam, megfáztam, akkor nyomorodtam meg. De mióta a nagy Sztálin tanítása szerint élünk Csehszlovákiában, van mindenkinek jó munkája és jó megélhetése. Ezért mondom, hogy nem felejtem el soha Sztálin tanítását, hallom a szavát és engedelmeskedünk ennek a szónak. Dolgozni fogunk, hogy méltók legyünk az ö nagy tanításához. Kovács Erzsébet, Pozsony. Kötelezettség-vállalások a Nemzetközi Nőnap alkalmából A nagylégi Nőbizottság tagjai 10 hektáron begyűjtik a szénát, a többi egész évi, rendszeres munkán kívül. Mennél több nőt beszerveznek a munkafolyamatba. Külön megemlítésre méltók: Tánczos Karolin, Tutsek Hermina, Mihalik Erzsébet, Janák Mária, Bortal Erzsébet, Farkas Erzsébet, akik kiváló építői szocialista hazánknak és kitartó harcosai a békének. További munkájukhoz sok sikert és jó egészséget kívánunk. A batyányi Nőbizottság tagjai 120 q tavaszi búza-vetőmagot kirostálnak, mert tudatában vannak annak, hogy csakis a kitisztított, egészségos vetőmagból várhatunk gazdag termést. Továbbá 40 hektáron elvégzik a kukorica négyzetes vetését. Ezen művelet következtében a vetőmagból kevesebb kell, a kapálás pedig sokkal könnyebben vezethető keresztül. Ilyen lelkesedéssel indulnak a batyányi asszonyok és leányok a tavaszi munkálatok elé. Büszkék is a batyányiak dolgos és lelkes női munkatársaikra. Nekik is minden jót és kitartást kívánunk becsületes munkájukhoz. Felszabadulásunk ünnepére Már égett a talaj a nácik lába alatt, mégis 1945 március utolsó napján kiadták a parancsot: „A váralját evakuálni kell!" De a parancs csak parancs maradt, a lakosság, látva eszeveszett futásukat, nem állt kötélnek. A lakosság között az öntudatosabbak igyekeztünk meggyőzni az embereket, hogy viselkedjenek nyugodtan, míg a front Idáig eljut. így elértük, hogy lehetőleg többen egy helyre szállították élelmüket és meglévő meleg holmijaikat, hogy így egymást segíthessék. Vasárnapi cirkálásunk alkalmával úgy láttuk, tiszta a város a náciktól, ügy gondoltuk, valóban nyílt városnak nyilvánították Brattslavát és nem lesz súlyos harc, hiszen a nácik elmenekültek, a Szovjet Hadsereg szépen átvonul a városon. Azonban nem így történt, A náciknak akadtak még őrültjeik, akik, fészkeikben megbújva, támadást intéztek az átvonuló szovjet katonákra. Akadtak olyanok a náci fenevadak között, akik a szovjet katonákat hátba támadták. Bár harcok és sok szovjet katona vérének árán szabadult fel Bratislava, a város mégis csak kisebb mértékben rongálódott meg, mert a „tervszerű" előrenyomulás nem a nácik elgondolása szerint történt, hogy t. i. majd ök, a nácik röpítik a várost az egész lakossággal együtt, utolsó pillanatban a levegőbe. Április negyedikén reggel láttuk meg, ml történt a bratislavai utcákon pár nap leforgása alatt, amikor egy gyermeklányka elkiáltotta magát: „Itt vannak az oroszok!" Pillanatok alatt az utcán volt minden épkézláb ember. A szovjet katonák, harcikocsik végeláthatatlan sorát láttuk éiiel-nappal előre nyomulni. Aki látta ezt a végtelen áradatot, a fáradhatatlan szovjet katonákat, amint ponton-hidakat vertek, a kedves katona-nőiket, amint zászlócskáikkal a forgalmat irányították, azok előtt nem lehetett kétséges, hogy a Szovjet Hadsereg legyőzhetetlen. A múlt tapasztalatai óva intenek mindnyájunkat, védjük ezt a sok-sok szovjet vér árán szerzett szabadságunkat és úgy védjük, hogy soha többé ne fenyegethesse veszély, kicsinyeink boldog és nyugodt életét. Kopecsek Irén,
