Dolgozó Nő, 1952 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1952-04-01 / 4. szám

С) ••#//• \z iil ú i ш ш аш ш т х» TM 4 GYERMEKJÁTÉKOKRÓL <Megjelent a ,Jiomszomolszkdja Pravda“ 1983. szeptember S-i számában.) t gyermekjátékoknál elsősorban arra 1 törekedni, hogy a játék érdekes legyen, gyón fontos, hogy a játék egy időre fél­tse a gyermek csodálkozását — mert a dálkozás a megértés kezdete és a meg­­leréshez vezet. Sajnos, a legtöbb játékot к azért készítik, hogy a gyermek ne itkozzék és ne zavarja az anyját. Mosta­­>an megfigyeltem egy hároméves kis­­yt. Az apja orvos, az anyja ügyvéd. Fe­­: búbjáig elfoglalt emberek. Á kislány gszokta, hogy minden idejét játékai kö­­t töltse — már nem is érdekli más, még ele egykorú vagy idősebb gyermekekkel ó érintkezés sem. Ezek csak zavarnák gszokott életét. la más gyerekek az ő játékaihoz próbál­lak nyúlni, a kislány hangosan tiltako­­: „Ez az enyém!“ A játékok kifejlesztik gyermekben a magántulajdon ösztönét, it szüleitől örökölt. Már pedig tudjuk, T,y a magántulajdon az alapja az állati róka vagy farkas jellegével biró — in­­idualizmusnak. >assan és fokozatosan kell áttérnünk a írmeknevelés szocialista módszerére, a sösségi érzés kifejlesztésére. A mi fela­­;unk olyan játékokat készíteni, amelyek­­csak csoportosan lehet játszani. Ezek n az elkülönülés, hanem a közösség érzé­­ébresztik fel a gyermekekben. Tehát Ssorban társas-játékokra van szükség, gértik ezt? Cisdedóvodákban azért verekszenek a gyermekek, mert egyedül akarnak foglal­kozni valamelyik játékkal. Ha egyforma já­tékot kapnának, ez nem küszöbölné ki a hi­bát, csak unalmassá tenné a játékot. Tehát erről van szó és nekünk még sokat, nagyon sokat kell gondolkodnunk ilyen ere­deti játékok kitalálásán, melyek a gyerme­kekben szociális érzéseket és gondolatokat ébresztenek, megértetik velük az együttmű­ködés szükségességét, érdekességét és hasz­nosságát. Uj játéknak kezdetben állatokat ajánla­nék: fából faragott lovakat, teheneket, bir­kákat, disznókat, borjakat. Minden figurát külön részekből kellene készíteni és hagyni, hogy a gyermek megtanulja a részek össze­állítását. Ugyanígy kellene készíteni mada­rakat is, apró rágcsálókat és nagy ragado­zókat. Vagy vegyük a Szovjetunió térképét. Fessük minél színesebbre a megyéket, kör­zeteket, a legnagyobb ipari építkezések helyeit. Azután vágjuk a térképet kis dara­bokra. A festést a következőkép gondolom: ha a megye kékre van festve, akkor a kör­zeteit is kék árnyalattal kell festeni. Ha a megye zöld, a körzetek is zöld árnyalatúak legyenek. És így tovább. A gyermekek összeillesztik az egyes darabokat és igy nemcsak országunk földrajzával ismerked­nek meg, hanem megtanulják megkülön­böztetni az egyes színárnyalatokat. Ez nagy mértékben elősegíti szemük élességének fejlődését is, ami nagyon hasznos, hiszen a sok olvasás eléggé kifárasztja a gyermekek szemét. Ugyanígy kell eljárni Európa, Ame­rika, Ázsia, Ausztrália, a Csendesóceáni Megnyílt a bratlslaval XXI. Nemzeti Iskola „Már­cius 8- 1“ napközi otthona, — a bratlslaval kerület első minta-napközi otthona. A napközi otthon felett a védnökséget Szlovákia Xommunlsta Pártja Központi Bizottságának П. rész-szrvezete vette át. Szigetek stb. térképeivel. így kell megis­mertetni a gyermekeket a Szovjetunió euró­pai részének, Szibériának, Közép-Ázsiának erdeivel és folyóival is. Vegyünk olyan földgömböt, amely szét­szedhető és a föld belsejének tartalmát, a különböző talajokat és hegyláncokat ismer­teti. Vagy a legjobban ismert gépeket: moz­donyt, nyomdagépet, szövőgépet. Apró darabokra szedhető motoros, vagy gőzhajót. Mintaházat, teljes felszereléssel. A Szovjetunió családjához tartozó népek típusait, nemzeti viseletben, olyan kis méret­ben, hogy a térképen lakóhelyükre lehessen őket állítani. így kell megkezdeni, azután fokozott mértékben fejleszteni a játékok reformját. Éljünk a következő jelszóval: A játék — a gyermek útja annak a világ­nak a megismeréséhez, amelyben most él­nek és amelyet tovább alakítani hivatottak. Ezenkívül fordítsuk a legnagyobb gondot arra, hogy új tömegjátékokkal foglalkoz­tassuk a gyermekeket a szabadban. Ezek a tömegjátékok elősegítik a gyermekek fej­lődését és megerősödését. VÉDEKEZZÜNK A SZAMARKÖHÜGÉS ELLEN! Sgy édesanya panaszolja a következőket: mi falunkban egészségesek voltak a írekek, amikor az egyik családhoz egy vendég érkezett: városi kisfiú, akit sza­rköhögés miatt hoztak ide levegöválto­­ira. Nemsokára köhögni kezdtek a szom­­d gyerekek is, akik a városi fiúcskával rtltt játszottak, a köhögés elterjedt az Ssz faluban, sőt már kezd átterjedni a mszédos falvakra is. Sok gyerek súlyo- i megszenvedi a szamárköhögést, többek 5t az én 10 hónapos kislányom is, akinek életét csak kórházi kezeléssel tudták gmenteni. — Szabad-e ma ilyennek tör­nie, hogy egy gyerek miatt ennyi más írek szenvedjen?“ >íem, ilyesminek ma már igazán nem sza- 3na megtörténnie. Azzal a beteg kisfiú­­nyilván nem fordultak orvoshoz, mert ros sohasem ajánlja, hogy szamárköhö­­les gyerekkel „levegőváltozásra“ utazza­­k, míg a betegség fertőz. Nem célszerű a kis beteg szempontjából sem, hiszen ga a „levegőváltozás“ lényegesen nem ;ít rajta, különösen, ha miatta elhanya­­ják az orvosi kezelést. Ha pedig elgon­­juk, hogy az ilyen „levegőváltozásra“ lzó gyermek hány más gyermeket fertőz­­: meg a vonaton vagy a községben, eset­­fürdőhelyen, határozottan azt kell kí­­inunk, hogy a köhögő gyermekek uta­sát megtiltsák. á szamárköhögés komoly betegség, minél :ebb korban kapja meg a gyermek, annál molyabb. Sajnos, az újszülöttnek nincs e szemben ellenállóképessége, így a leg­­talabb csesemök is megkaphatják. A betegség kórokozója a szamárköhögés (orvosi néven pertussis) bacilusa. Ha a be­­teg gyermek köhög, ezek a bacilusok apró nyálcseppecskékkel és váladékkal nagy mennyiségben kerülnek a levegőbe. Ha a közelben tartózkodó egészséges gyermek a szamárköhögés kórokozóit belélegzi a be­tegséget máris megkapja. A fertőzés után 2—3 hét lappangási idő következik, majd a fertőzött gyermek kö­högni kezd. A köhögés az első időszakban nem feltűnő, nem különbözik attól a köhö­géstől, amit a szülők „kis megfázásnak" tar­tanak. Ebből két komoly baj származik. Az egyik baj, hogy a beteg gyermek nem ke­rül idejekorán orvoshoz, pedig a szamár­köhögés mindjárt a betegség elején gyógyít­ható a legeredményesebben. A másik nagy hiba, hogy a köhögő gyermeket nem külö­nítik el, pedig a szamárköhögés ebben az első szakaszban, amikor a köhögés még nem is jellegzetes, fertőz leginkább. A szamárköhögésre gyanús gyermek éj­szaka többet köhög, mint nappal. Köhögése egyre fokozódik és a köhögési rohamokat gyakran hányás követi. Ez már a betegség második szakasza. Az elhanyagolt betegségeknél keletkez­nek szövődmények, komplikációk, leggyak­rabban tüdőgyulladás, esetleg középfülgyul­ladás és egyebek. A gyermek legyengül, elveszti ellenállóképességét a különböző be­tegségekkel szemben és különösen hajla­mossá válik a tuberkulózisra, amely a sza­márköhögést gyakran követi nyomon. A szocializmus útján haladó egészségü­4 gyünk mindet elkövet, hogy gyermekeinket mégóvja a szamárköhögéstöl és annak kö­vetkezményeitől. A csecsemőhalandóság el­leni küzdelmünknek is fontos szakasza a szamárköhögés megelőzése. Ezért éppen most vezetjük be a csecse­mők és kisgyermekek szamárköhögés elleni védőoltását, amely nagyrészüket ellenálló­vá teszi a fertőzéssel szemben. Az állami gondoskodás csak akkor vál­­hatik eredményessé, ha az anyák maguk is tudatosan felveszik a harcot a szamár­köhögés ellen és gátat vetnek a betegség terjedésének. Az az anya, akiben van kö­zösségi felelősségérzet, nem beszélhet úgy, mint ahogyan azt a múltban tették: „Miért különítsem el köhögő gyermekemet? Miért vigyázzak a más gyerekére? Hát az enyém kitől kapta? stb. Az az anya, aki látja kínlódni saját gyermekét a köhögési roha­moknál, nem teheti ki ugyanennek a ve­szélynek más gyerekeket is, akik talán fia­talabbak, gyengébbek is, mint az övé és a betegség még komolyabbá válhatik náluk. Ezért a kisgyermekek nevében kérünk minden anyát, hogy köhögő gyermekét ne vigye be a bölcsödébe, napközi otthonba, óvodába, iskolába, hanem előbb vizsgáltas­sa meg orvossal. Lelkiismeretes anya nem viszi köhögő gyermekét az anyák és csecse­mők tanácsadójába sem, mert hiszen oda egészséges csecsemők járnak, akiket vétek volna megfertőzni. Az orvosnál sem ül be a köhögő gyermekkel a várószobába a töb­biek közé, hanem először egyedül megy be jelenteni, hogy köhögő gyermeket hozott, hogy az orvos vagy nővér gondoskodhasson az elkülönítésről a várásnál és a vizsgálat­nál. Dr. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom