Dolgozó Nő, 1952 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1952-03-01 / 3. szám

60 éves a nemzetközi munkásmozgalom egyik legnagyobb

harcosa Rákosi Mátyás elvtárs

Az alábbiakban közöljük a Rákosi-per című könyv egy részletét

Rákosi Mátyás a magyar munkásmozgaom legkimagaslóbb alakjai közé tartozik, 'levét nemcsak Magyarországon ismerik, íanem hire eljutott messzire, túl a magyar latárokon. Az utolsó másfél évtizedben a lolgozó tömegek fáradhatatlanul harcoltak ciszabadításáért. Nem egyszer mentették meg akciójukkal, amikor Rákosi Mátyás ílete már csak egy hajszálon függött. Rácosi Mátyás neve a kommunista harcos, )átor, önfeláldozó elvi küzdelmének szimjolumává lett, magatartása a polgári bírólág előtt a bolsevik bátorság példaképe.

Rákosi Mátyás 1892 március 9-én egy lélmagyarországi faluban, Adán született, vfár gyermekkorában megismerkedett a íyomorral és a nélkülözéssel. Az elemi skola elvégzése után Szegedre került, a 'eáliskolába. Szegedre ahol később tiz íosszú évet töltött a börtöncellában. Nem nindennapi tehetsége már korán megnyilatcozott a legkülönbözőbb tantárgyakban: íémiával, matematikával, történelemmel oglalkozott. Kitünően tanult és ugyanakíor óraadással kereste kenyerét.

Rákosi Magyararszágon azonnal belekap;solódik a forradalmi mozgalomba. 1918 lovemberében egyike azoknak, akik a Komnunisták Magyarországi Pártját megalarftják. A pártban széleskörű, sokoldalú nunkát végez. Üj pártszervezeteket alapít i vidéki városokban (Szegeden, Miskolcon itb.), egyike a párt legnépszerűbb agitátorainak, cikkeket ír, mindenütt ott van, ahol :emény, határozott kommunistára, bátor izervezőre és ügyes népszónokra van szük:ég. A burzsoázia börtönbe veti Rákosi Mátyást, de a Tanácsköztársaság kiszabalitja.

Rákosi a Tanácskormányban mint kereskedelmi és közlekedésügyi népbiztos-helyetes vett részt, később a szociális termelés lépbiztosa. ö volt a legfiatalabb népbiztos, — 27 éves. Az élelmiszerellátás megszer•ezésében és az üzemek nacionalizálásánál negnyilvánul Rákosi Mátyás nagy szervező ehetsége. Nemcsak az ország gazdasági •letét szervezte, hanem ugyanakkor tevé:eny részt vett az ország fegyveres védelaének szervezésében is a külső ellenség ámadása ellen. Nem egyszer történt, hogy :ritikus pillanatokban Rákosi Mátyás menetté meg a helyzetet. Az ő nevéhez fűzőik többek között Szovjet-Magyarország gyetlen köszénmedencéjének, Salgótárjánlak hősi védelme. Salgótarján védelmét Rá:osi Mátyás bolsevik módra szervezte meg: zer és ezer bányászt állított csatasorba Salgótarján védelmére. Munkásezredeket zervezett, megtörte a szociáldemokrata olitikusok szabotázsát, ártalmatlanná tette z áruló tiszteket és biztosította az országuk a szenet, amely nélkül az egész- ipar íegállt volna.

A Magyar Tanácskormány bukása után Iákosi Mátyás Ausztriába menekült, ahol szociáldemokrata kormány internálta. 920-ban sikerült elhagynia Ausztriát és a zovjetumóba utazott, ahol a Komintern C. Kongresszusán a magyar kommunisták őzül elsőnek adott alapos, önkritikus elemzést a kommunisták működéséről a Magyar Tanácsköztársaság idején.

A Komintern II. Kongresszusa után Rákosi számos európai ország munkásmozgalmában vesz részt. Harcol, hogy a munkás-RÁKOSI MÁTYÁS

tömegeket felszabadítsa a szociáldemokrácia befolyása alól: aktivan résztvesz a kommunista élcsapatok szervezeti kialakításában. Rákosi Mátyás, aki fel van fegyverezve a marxista-leninista tudománnyal, aki tökéletesen bírja a nyugateurópai országok nyelveit, a legnagyobb könnyedséggel éli bele magát az illető ország munkásmozgalmának sajátosságaiba. A különböző országokban segít a kommunistáknak az opportunizmus elleni harcban Marx-Engels-Lenin- Sztálin forradalmi tanításának elsajátításában. Bár halálos ítélet fenyegeti, 1925-ben visszatér Magyarországra, hogy ott védelmezze a munkásosztály és a dolgozók ügyét, hogy ott építse a kommunista pártot. Egész erejével az illegális munkára veti magát. De a rendőrségnek provokátor segítségével sikerült Rákosi nyomára jutni. Vassal együtt letartóztatják. Rákosi statáriális bíróság elé kerül. Ez a bíróság akkor csak halálos Ítéletet vagy felmentő Ítéletet hozhatott. S a rendelet úgy szólt, hogy az Ítéletet két órán belül végre kell hajtani. A törvényszéki tárgyalóteremben már ott ült a hóhér, akit külön e célra rendeltek oda. Már állt az akasztófa.

De Rákosit, Vast és a többi kommunistát mindez nem ijeszti, ök nem félnek akasztóiétól. ök nem saját életüket védik, hanem a proletariátus, a nép ügyét. Rákosi emelt fővel, a kommunizmusba vetett megingathatatlan hittel beszél a bíróság előtt, Magatar\

tásával, szilárdságával és elvhüségével ezúttal ideiglenesen még az osztályellenséget is lefegyverzi. „Az Újság” ebben az időben ezt írta:

„Nyíltan be kell vallanunk, hogy mi, megcsontosodott polgárok, kissé szégyeljük magunkat Rákosi és társai előtt. Ezek az emberek, akiket halálos veszedelem fenyeget, tudják, hogy nem számíthatnak kegyelemre, de egy szóval sem igyekeznek kisebbíteni azt, amit tettek. Semmit sem tagadnak és mindent vállalnak ... Ilyenformán megfosztanak bennünket annak lehetőségétől, hogy megvetéssel nézzünk rájuk. Szégyeljük magunkat, hogy a kommunistáknak megvannak a maguk fanatikusai, akiknek számára az eszme többet ér életüknél. A burzsoáeszmének nincsenek fanatikusai.”

A bíróság nyolc és fél évi fegyházra Ítélte Rákosit, aki az Ítéletet azzal a nyugodt biztonsággal fogadta, amit a munkásosztály végleges győzelmébe vetett hit ad a kommunistának: Ezt a hitét a tárgyalóteremben messzehallhatóan hirdette. Az elítéltek, élükön Rákosival, ott, a törvényszéki tárgyalóteremben, a szocializmus győzelméért, tüntettek.

Harmadszor 1935 januárjában állt Rákosi. Mátyás a bíróság előtt Rákosi már leülte a nyolc és fél esztendőt, de a bíróság most egész sor más váddal illette, csupa olyan „bűnnel”, amit állítólag a Tanácsköztársaság idején, vagyis több mint 14 év előtt követett volna el. A tárgyaláson Rákosi, feleletül a vádakra, kijelentette: „A tanácskormánynak ezeket a rendeletéit és dekrétumait helyeslem. Mindenért vállalom a felelősséget, amit a munkás-és parasztkormány nevében tettem”. Ez a kijelentés vezérfonalként húzódik végig Rákosi egész fellépésén a tárgyalás folyamán. Most is, mint az előbbi tárgyalásokon, elmondott személyes védelméről: a Pártot, a munkásosztály és az összes dolgozók ügyét védte. A bíróság nem merte rászánni magát arra, hogy halálos Ítéletet hozzon Rákosi Mátyás ellen, noha Rákosit nem kevesebb, mint 44 „gyilkossággal” vádolták! Az Ítélet életfogytiglani fegyházra szólt.

Rákosi nemcsak a törvényszéki tárgyalásokon harcolt. Nem hagyta abba a küzdelmet a börtönben sem, a magánzárka hosszú, nehéz éveiben sem. Nem egyszer volt kénytelen a legnehezebb harci formák egyikét, az éhségsztrájkot igénybevenni.

®s a hosszú, nehéz 15 év után Rákosi Mátyás lelkileg ugyanolyan fiatal, friss, életvidám és erélyes maradt, mint amilyennek Magyarországon és más országokban ezer meg ezer kommunista ismerte.

Rákosi Mátyás minden nélkülözést eltűrt, minden megpróbáltatást kiállott, mert össze volt forrva a munkásosztállyal és a néppel, mert a kommunizmus nagy eszméje ihlette. Rákosi Mátyás azért tudta megvédeni a legsúlyosabb viszonyok között is a dolgozók ügyét, mert biztos iránytűje a marxizmusleninizmus volt, amely a világ egyhatodrészén már kivívta a szocializmus győzelmét. (Gerő Ernő 1940-ben megjelent cikkéből.)