Dolgozó Nő, 1952 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1952-02-01 / 2. szám

ШЁРЕК KÖZÖTTI BÉKE MEGSZILÁRDÍTÁSÁÉRT A Nemzetközi Sztálin-Békedíj izottság december 20-án a béke at kiváló harcosának ítélte oda z 1951. évi nemzetközi Sztálin­­ékedíjat. Kuo Mo Zso, a Kínai udományos Akadémia elnöke, ietro Nenni, olasz parlamenti épviselő, Ikuo Ojama, japán pro­­isszor, parlamenti képviselő, Mo­­ica Felton, a Koreában járt nemz­etközi vizsgálóbizottság tagja, nna Seghers német írónő és Jor­­e Amadó brazil író magas kitün­­:tése híven kifejezi a békéért hár­uló százmilliók érzéseit. Ismerjük ? magunkénak tekintjük bátor, éldamutató harcukat s különös liszkeséggel tölti el a világ asszo­­yait s köztük bennünket, nőket, agy két kiváló békeharcos asszony megkapta ezt a nagy nemzetközi itüntetést. Monica Felton nevét akkor is­­lerték meg világszerte az asszo­­y’ok, amikor a Nemzetközi Demo­­ratikus Nöszövetség bizottságá­éi Koreában járt. Hazatérve Ang-KÉT NÖ AZ ÚJ SZTÁLIN-BÉKEDÍJASOK KÖZÖTT Anna Seghers liába, bátran hirdette a szabad­ságáért harcoló koreai nép igazsá­gát. Londonban, Edinbourghban, Glasgowban, Coventryben és más Monica Felton városokban tartott beszédei sok angolt világosítottak fel. Termé­szetesen az angol reakciós körök a rágalmak özönét zúdították rá és csak az angol nép erélyes tilta­kozásán múlott, hogy nem tudták „hazaárulás“ vádjával bíróság elé állítani. Monica Feltont elbocsátot­ták állásából, de a bátor asszonyt az üldözések és megtorlások sem tántorították el a koreai háború ellen, a békéért vívott harcától. Anna Scyhcrs, ez a kiváló írónő, világszerte ismert könyvek szer­zője, egész életét a nément nép lét­érdekeiért vívott harcnak szen­telte. Már a második világháború előtt harcolt a háború és a fasiz­mus ellen, majd a hitleri banda elől Mexikóba menekült és ott foly­tatta tovább harcos munkáját. „Hetedik kereszt“ clmü, magyar nyelven is megjelent regényében a német munkásosztály kálváriá­ját írta meg a hitleri idők borzal­mai közt. Most, amikor az impe­rialisták új háborúra készülnek és ágyútölteléknek akarják felhasz­nálni a német népet, — Anna Seg­hers ma is a békeharcosok első soraiban halad. Luxemburg Róza harcos élete Harminckét esztendővel ezelőtt, 919 január 15-én a reakció felbé­slt gyükosai meggyilkolták Lu­­emburg Rózát, a német forradal­­ii munkásmozgalom élharcosát, luxemburg Róza 30 éven keresztül üzdött a jobb, az igazabb világért. törékeny szervezetű lengyel diák­íny, aki tanulmányait a cári roszországban a „népek börtöné­­en” nem folytathatta, hamar iegtalálta a helyét a munkásmoz­alomban és a múlt század 30-as /eiben a német munkásmozgalom­in vezető szerepet játszott. Ami­or 1905-ben kitört Oroszország­in az első forradalom, habozás ílkül Lengyelországba siet és ítivan harcol a forradalomban. A irradalom bukása után, amint idjuk, tombolt a reakció. Kötél, úyó, száműzetés, börtön a forra­ilmárok sorsa. Luxemburg Róza a varsói börtönbe kerül és hosszú /eket tölt rabságban. A börtön im törte meg harci erejét, sőt egacélozta és még kérlelhetetle­­ibb lett gyűlölete az elnyomók ánt. 1914-ben, amikor a német szo­ciáldemokraták a bázeli határozat ellenére az imperialista háború mellett szavaztak, Luxemburg Ró­za az imperialisták rabló háborúja ellen foglalt állást és ezért a csá­szári Németországban hosszú bör­tönbüntetésre Ítélték. A börtönből a császári Németország összeomlá­sa után szabadult ki és ekkor Kari Liebknechttel, a forradalmi mun­kásmozgalom élére áll. A nagy Októberi Forradalom, Lenin és Sztálin harcos Bolsevik Pártjának győzelme döntő hatás­sal vannak Luxemburg Rózára, most már felismeri az egyetlen helyes utat, amely a munkásmoz­galmat győzelemre viheti, a forra­dalmat. A győzelmes Októberi Forradalom után megszervezi Né­metországban a Spartakusz-mozgal­mat, majd 1918 decemberében oroszlánrésze van a Kommunisták Németországi Pártjának megalapí­tásában. 1919 januárjában, amikor a német szociáldemokraták ismét árulásra készültek, s a Kommu­nisták Németországi Pártja harcba vitte a munkásosztályt, ez a töré­keny és sokat szenvedett asszony a fegyveres felkelés élére 'áll és harcba indul a proletárforradalom győzelméért. Ekkor a szociálde­mokraták bérence, egy Runge nevű volt német katonatiszt, százezer márka vérdíjért, amelyet az akkori szociáldemokrata belügyminiszter­től kapott, puskatussal agyonverte Luxemburg Rózát és holttestét a Spree folyóba dobta. Hasonlókép­pen végeztek a forradalom másik vezérével, Kari Liebknechttel is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom