Newyorki Figyelő, 1997 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1997-08-31 / 8. szám
1997. augusztus 31. NEWYORKI FIGYELŐ 3 BERCZELLER IMRE: KÖNNYŰ MEGOLDÁS EGY MEGOLDHATATLAN PROBLÉMÁRA Persze az izraeli-palesztin kérdésről van szó. Mielőtt azonban remek ötletemet nyilvánosságra hoznám, egy másik akadékoskodó kérdést kell feltennem. Hogy maradhat fenn egy semmiféle természeti kinccsel nem rendelkező ország, amelynek léte halálos ellenségétől függ? Ennek hathatós példáját látja ma az egész világ. Izrael jogos megtorlásként lezárta a közlekedést nemcsak a palesztin-izraeli demarkációs vonalon, hanem a megszállott területeken lévő arab városok és falvak között is. Ezen kívül felfüggesztette a palesztin "egységnek" fizetendő összegeket, ami a költségvetésük egyharmadát jelenti. Lakosságuk jövedelmének csaknem 80%-a Izraelben való foglalkoztatásukból ered, amitől ez a blokád megfosztja őket. Mindez természetesen elkeseredést okoz a palesztin lakosság körében. Egyúttal azonban tovább gyengíti Arafat egyre sorvadó tekintélyét, amelyre súlyos csapást mért az éppen általa kinevezett vizsgáló bizottág azon javaslata, hogy mondassa le korrupciótól bűzlő kormányát. Felmerül az a nem könnyen elvetendő kérdés, vájjon nem éppen ez a célja Netanjahunak: mgszabadulni az utált Arafattól, (mert más kifejezés erre az érzésre nincs), mint tárgyaló partnertől, s egy remélhetőleg demokratikus gondolkodású arab garnitúrával leülni tárgyalni, ha ilyen egyáltalán létezik bárhol is az arab világban. Apropo, arab világ. Erről egy Molnár anekdota jut az eszembe. Molnár Ferenc, akinek Darvas Lili, az akkori híres színésznő volt a felesége, köztudomásúlag igen fukar, (magyarul smucig) ember volt. Egyszer az utcán találkozik egy barátjával és beszélgetés közben megjegyzi:" ígértem Lilinek egy perzsa bundát a születésnapjára." A barát meglepetten visszakérdez: :Te ígértél Lilinek egy perzsa bundát?" Molnár mutatóujját az égre szegezve, hangsúlyozottan megismétli: "ígértem." Hát így van Arafat is az arab testvéreivel. Megígérték, hogy száz millió dollárokkal fogják őt támogatni... Megígérték... Persze ennek az igéret-be-nemtartásnak több oka van. Az első, hogy ezt az embert, népével együtt, amely eleddig valamennyi országban, ahol megtelepedtek, zavart okozott, egyik arab állam vezetője sem állhatja. A másik a fent említett korrupció, noha ez bevett szokás arabszerte. De ebből a jótékonyságból az adakozónak nem jutna semmi, csak az adományozottnak. Kérem, az arabok nem hülyék. Most aztán kanyarodjunk vissza eredeti célunkhoz. Miért nem tud Izrael olyan béketervvel vagy megoldással előállni, amit az egész világ, -de nem feltétel nélkül a palesztinok - zokszó nélkül elfogadnának. Pedig erre számos arab eredetű példa van. Ez ellen ugyebár nem lehetne senkinek sem kifogása. 1) A "Fekete Szeptember". 1970 szeptember 17-én Husszein, Jordánia királya csapatai kegyetlen mészárlással űzték ki Arafat garázdálkodó "Palesztin Felszabadító Szervezete" martalócait országukból. Ariel Sharon így ír ezekről az eseményekről Önéletrajzában (Amerikai kiadás, 244.0.): "Június 9-én (1970) Arafat emberei sikertelen merényletet intéztek (Husszein király) ellen. Szeptember elsején ezt megismételték, hasonló eredménnyel. Erre szeptember 17-én a király lecsapott a fővárostól északra fekvő palesztin táborra. A felbőszült jordán katonák kérlelhetetlen kegyetlenséggel megsemmisítették a PFSZ harcoló egységeit. Közvetlen közelről zúdított masszív tank- és ágyútűzzel árasztották el őket. Ezrével menekültek Szíriába és százával izraeli területre, ahol letartóztatták őket és nem kergették vissza Jordániába, noha mindannyian terroristák voltak, akik számos gyilkos merényletet intéztek Izrael lakosai ellen." A világ, s ami számunkra a legfontosabb, az arab államok egy nyikkanást sem hallattak a palesztinok szörnyű sorsa miatt. 2) Húsz évvel később egy másik Husszein, az iraki, megtámadta szeretett kuvaiti testvéreit, akiknek, jobban mondva a szeretett olajkutak védelmére Bush elnöknek sikerült egy nemzetközi koalíciót összeverbuválni és az iraki csapatokat kiverni Kuvaitból. Arafat Husszein mellé állt, (a kis-Husszeinnel együtt) Szaudi Arábia felbőszült királya és Kuvait szultánja minden ceremónia nélkül több százezer palesztint rúgott ki országából úgy, hogy vagyontárgyaikat, de még a legszükségesebb holmijaikat sem vihették magukkal, noha legtöbbjük már ott élt évtizedek óta, sőt igen sok ott is született. A deportáltakat nagyrészben Jordánia fogadta be, de sokan jöttek Izraelbe is. Ezt a tömegdeportálást sem ítélte el a világ. Elvégre ez arab belügynek számított, s különben is csak a palesztinokról volt szó. No már most, lévén humánus gondolkodású zsidó, s nem egy őrült Husszein, vagy egy szaudi király, de még egy gyáva kuvaiti uralkodó sem, (aki jóval Husszein csapatai kikergetése után mert csak olajos birodalmacskájába visszasompolyogni), szóval nem azt javasolom, hogy lőjjünk bele a védtelen palesztin tömegekbe, vagy, hogy zsuppoljuk ki őket csak úgy uk-muk-fuk minden nélkül a vak világba. De valamiféle hasonló intézkedést lehetne alkalmazni a palesztin kérdés megoldására, hiszen ezt az arab módszert a világ minden cécó nélkül elfogadta. Hogy még jobban könnyítsünk a világ mimóza érzékenységén, az akciót végrehajtó izraeli karhatalmi csapatokat keffiával és humuszokkal kellene ellátni, akik "Allah akbar" (Allah hatalmas) kiáltással teljesítenék kötelességüket. Hogy erre az egyszerű megoldásra Netanjahu még sem gondolt, az egyszerűen nem megy a fejembe (Vagy talán erre az a latin mondás alkalmazandoó, hogy "Quod licet lövi, non licet bovi." Amit szabad Jupiternek,azt nem szabad az ökörnek... Hm...ez meggondolandó. Talán ragyogó ötletem mégsem olyan ragyogó. Mi a te véleményed, nyájas olvasóm?) You are cordially invited to attend the Public Installation of as National President ofBnai Zion and the Officers nal Zion/ and the September 21, 1997 7:00 p.m. Grand Hyatt Grand Central & Lexington Ave. New York City Admission Free No Solicitation NEWS IN RESTITUTION MATTERS We have published the announcement of the Hungarian Consulate about the new Hungarian restitution law in the previous issue. According to the new ruling of the Hungarian Parliament - however - all restitution claims must be submitted by October 7,1997. SZABÓ LÁSZLÓ SAKKNAGYMESTER 80. SZÜLETÉSNAPJÁRA Szívünkhöz igen közelálló jubileumra emlékezünk az alábbiakban: Szabó László sakknagymester, a magyar sakkozás legendáshírű alakja 80. születésnapjához érkezett. A magyar közéletben is jelentős nyomot hagy az évforduló, hiszen Göncz Árpád államelnökkel az élen, elhalmozták szerencsekívánatokkal; a Magyar Sakkélet külön számot szentelt az eseménynek és ebben képek sorozata és néhány maradandó értékű játszmája is közlésre került. A régi barátság és sakkmúltunk számos felejthetetlen történései alapján meghatottan csatlakozunk a jókívánságokhoz és adunk kifejezést reményünknek, hogy megadatik nekünk a lehetőség, hogy még jelentős időn át emlékezhetünk a bennünket elszakíthatatlanul összekötő múltról. A Bnai Zion Eger-Kosice-Debrecen egyesített csoportjainak vezetősége és tagsága szomorúan vette a hírt NÁDASY PÁL elhunytáról. Fürst Júlia pártfogónknak gyászában baráti részvétünket fejezzük ki.________________________________ Budapesti zsidó fiatalember a new yor School of Jewish Studies programján támogatásra szponzorokat keres. Kálmán Róbert P.O.Box 1859 New York, NY 10159-1859 Telefon: (718)4934510 E-mall: wo491@freenet.victoria.bcya Touro College Graduate folytatott tanulmányai
