Newyorki Figyelő, 1995 (20. évfolyam, 1-9. szám)
1995-01-17 / 1. szám
1995 január 17. NEWYORKI FIGYELŐ 7 ASKENÁZI ERVIN: KÁRPÓTLÁS ES JEGY AZ ERZSÉBET-DÍJ KIOSZTÁSÁNAK KÖZVETÍTÉSE A NEWYORKI FÖKONZULÁTUSON — Avagy fából vaskarika — A 45 éves egypárt-rendszer alatt számos polgár vesztette el vagyonát, volt atrocitásoknak kitéve vagy jogtalanul szabadságvesztésre ítélték Magyarországon. A rendszerváltozás után ezek a károsultak jelentkeztek és jogorvoslást követeltek, mivel az új demokratikus államrendben illik ilyesmiért valamiképpen kárpótlást nyújtani. Igenám, de egyszer volt, hol nem volt egy másik egypártrendszer magyar honban. E rendszer károsultjai nem okoztak komoly problémát az újdonsült demokráciának, mivel vagy hatszázezren elpusztultak hazájuk rendszere következtében. Viszont mégis akadtak,akik átvészelték a borzalmas időket és vissza mertek térni a poklok poklából. Bizony ezeknek a szerencsétleneknek is járt valamilyen kárpótlás. összeültek tehát a törvényhozók és megszavazták, hogy mind a jobb-, mind a baloldali diktatúra szenvedőinek jár kárpótlás. Ebből a célból megalakult az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal, amely pontosan megszabta, hogy a károsultnak, illetve szenvedőnek mennyi kárpótlás jár. Ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy aki tanúkkal vagy okmányokkal igazolni tudja testi vagy anyagi kárát, annak haladéktalanul kifizetik a törvény által megszabott összeget. Jó példával szolgáltak erre a németek, akik immár 45 éve rendszeresen fizetik a jóvátételt a nácizmus áldozatainak mind kemény márkában, mind gyógykezeltetéssel, illetve üdültetéssel, amennyiben arra az igénylőnek szüksége van. A Német Szövetségi Köztársaság azonban még ennél is tovább ment,amikor nem kevesebb,mint 120 város és helység vendégelte meg az ország elhagyására kényszerült egykori polgárait. Az utazási költségeket és 10-14 napi ellátást az egykori polgárnak, hitvesének é s— ha szükséges —az ápolószemélyzetnek a szülőföld viselte. A vészkorszak túlélői számára, akiket megfosztottak családjuktól, akiktől elrabolták ifjúságukat, nem létezhet kárpótlás. Mert hogyan is lehetséges szülők elvesztését, szeretteik megaláztatását és rabszolgasorsot jóvátenni? De az elrabolt értékekén, az aknaszedésért és lövészárkok ásásáért elvárható volt, hogy az államkassza részben valamit j ó vátegyen. Ezért az egyszerű, kézenfekvő megoldás az lett volna, hogy készpénzben fizetik ki a megállapított összeget. Az ilyen érdemi elintézés ugyebár túl egyszerű és költséges lett volna. Ezért összeültek a pihentagyú bürokraták és valami különlegeset ötlöttek ki. így jött létre ez a perverz agyszülemény, amit kárpótlási jegynek neveznek. Nézzük meg közelebbről, mit jelent ez a szótákolmány. A kárpótlás szó a Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint: - valamely elszenvedett hátrány, sérelem, veszteség helyrehozására, pótlására adott, illetve kapott elégtétel jutalom, vígasztalás. A jegy szó etimológiai értelmezése nem kevesebb, mint 53 féleképpen van megjelölve a bankjegytől a kenyéijegyig, ületve az anyajegytől a tértijegyig, de olyan szóköltemény, mint kárpótlási jegy ebben az illusztris szótárban nem szerepel. De még ezt a torzszülöttet is nagyon szűkmarkúan osztogatják. így előfordult. hogy egy budapesti károsult benyújtotta igényét egy 1944 áprilisában elkobzott, híres festményért, amit két tanúval igazolt. Kérelmét elutasították, mert nem csatolt „rablási elismervényt" kérelméhez. Mert ugyebár mi sem volt egyszerűbb, mint a csillagos zsidónak elfáradni a főkapitányságra az elismerésért. Ha ezt mégis megtette volna, akkor a legjobb esetben — nyomban Kistarcsán találta volna magát. Egy másik esetben egy munkaszolgálatos kérelmét, akit 1944 decemberében, romeltakarítás során a nyilas pribékek félholtra vertek, azzal utasították el,mert nem fegyveres alakulatban szolgált. Bár a kárpótlási ügyeket intéző uraságok nem tartoznak a vészkorszak nemzedékéhez, de ha üyen feladatra vállalkoznak .akkor ülik tudniok, hogy 1944 telén Budapest hadszíntér volt, ahol a hullák és sebesültek az utcán hevertek, tehát semmiképpen sem különbözött az orosz fronttól. S itt rá szeretnék mutatni az ún. kárpótlási törvénynek egy másik igazságtalanságára. Mert ahogyan nem lehet a Don-kanyarnál küzdő honvédet a fegyvertelenül az aknamezőkön kényszermunkát végző munkaszolgálatossal összehasonlítani, éppen úgy lehetetlen a két diktatúra áldozatait egy kalap alá venni. Mert ha esetleg nem szerepel a tankönyvekben, vagy ha éppen hiányoztak a történelemóráról, amikor ezt tanították, akkor emlékeztetni szeretném a kárpótlási törvény megszavazóit, hogy a zsidóktól elrabolt sok müliós értéket anyilas kormány menekülése során az ún. ,,aranyvonattal''' Nyugatra hurcolta. Ezeket az értékeket az amerikai megszállók 1945 után visszaszolgáltatták az akkori magyar kormánynak, azzal a feltétellel Jiogy azt kötelesek a zsidó közületeknek visszaszolgáltatni. Ezért valóban kíváncsi lennék, hogy mi is történt ezekkel a kincsekkel, mire fordították ezeket a horribüis összegeket, mivel azoknak, akiknek szánták, abból semmit sem láttak. Ezért a legkevesebb, amit ezek a testüeg és lelküeg megszenvedett üldözöttek életük őszén a demokratikus magyar kormánytól elvárhatnak, hogy .olyan jóvátételben részesüljenek, amely némüeg enyhíti mindennapi gondjaikat és kicsit megkönynyíti a sok megpróbáltatás által leélt életüket. Nem pedig ezzel a fából vaskarikával ami napról-napra veszít értékéből. Annál is inkább, mert a biológia törvénye alapján ezek a szerencsétlen igénylők egyre fogynak és a magyar kormány végül is eléri majd, hogy nem nagyon lesz, aki ezeket a jegyeket beváltsa. * ( Illusztris munkatársunk cikkéhez az a hozzáfűzni valónk, hogy — amint olvasóink lapunk hasábjain híradásainkat megtalálhatják, a magyar kormány az írt igazságtalanságok kiküszöbölésére, illetve javítására lépéseket tesz, ami az előző kormányzattal szemben - megértését és jóindulatát bizonyítja. A jelzett hivatalos intézkedések elé felfokozott érdeklődéssel nézünk. A szerk.) László Balázs, a Magyar Köztársaság newyorki főkonzula és neje,Ibolya asszony, céltudatos munkásságukkal bebizonyították, hogy a magyar külképviselet legfontosabb teendőjének a magyar kultúrának a nemzetközi közvélemény elé tárását és eredményeinek bemutatását tekintik. Ez a munka eredményezi a kiállitások, művészestek, színi előadások sorozatos rendezését. Ezek során vidám színfolt jelentkezett: az Erzsébet-díj kiosztása alkalmával rendezett novemberi gálaest video felvételének vetítése, amely január 8-án zajlott le a Főkonzulátus termeiben. Ez a rendezvény Speter Erzsébet, az Erzsébet-díj alapítójának közreműködéséveljött létre. László főkonzul bevezetőjében áttekintette az Erzsébet-díj történetét keletkezésétől napjainkig és kiemelte annak jótékony hatását a magyar színművészet és egyéb kultúrágazatok fejlődésére. Bemutatta az államelnök által nemrégiben adományozott Magyar Köztársaság Érdemrendjének középkeresztjével kitüntetett Speter Erzsébet diplomáját és magát a kitüntetést is, amelyet az ünnepelt büszkén viselt. Speter Erzsébet válaszában köszönetét fejezte ki a Főkonzul elismerő szavaiért, majd kezdetét vette a vetítés. Előbb az előkészületben résztvett írók, művészek és közéleti személyiségek interjúját hallhatták a megjelentek köztük László főkonzul nyilatkozatát is, majd a meghitt hangulatban a matyó kötényt viselő hölgyek kínálták a vendégeket frissítőkkel. Ezt követte maga a video-közvetítés, amely két óra hosszat tartott. Befejezésül emelkedett hangulatú állóvacsora következett. A rendezvényen résztvett Livia S.Sylva, a New York város ENSZ, a konzuli testületek és nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának vezetője is, aki erdélyi származású éppúgy, mint az ünnepelt Speter Erzsébet. Az estén ismertetésre került, hogy az Erzsébet-díj fennmaradása anyagi nehézségek folytán veszélybe került, de Békési László pénzügyminiszter személyes beavatkozása folytán az akadályok elhárultak. A NEWYORKI FIGYELŐ Speter Erzsébet működéséhez legjobb kívánságait fejezi ki. SPIELBERG ALAPÍTVÁNYA A TÜLÉLÖK VALLOMÁSÁNAK MEGŐRZÉSÉRE Schindler's List, Steven Spielberg elsöprő sikerű filmje, alkotóját arra késztette, hogy jövőbeli munkásságát a vészkorszak tárgykörének szentelje.Alapítványt létesített a film bevételének felhasználásával, amely a még életben levő túlélők emlékeit kívánja rögzíteni. Ezek a tanúvallomások a vészkorszak történelmének megörökítését szolgálják. Az alapítvány elképzelése, hogy kb. 300 ezer túlélőt lesz képes meghallgatni a világon. Az intézmény hivatalos címe: SURVIVORS OF THE SHOA,VISUAL HISTORY FOUNDATION. Központi irodája Los Angelesben van, a túlélők meghallgatását Torontoban, Washingtonban, New Yorkban, Jeruzsálemben, Párásban és Sidneyben foganatosítják, de ez valószínűleg más városokra is ki fog terjedni. Széleskörű propaganda indul a túlélők felkutatására és jelentkezésre való felkérésükre. A két órára tervezett meghallgatás a kérdezettek önkéntes előadásán alapul és azon változást nem terveznek. Az interjúk a megkérdezettek kívánsága szerinti nyelven folytatódnak és hat példányban készülnek. Egyet a meghallgatott kap és a további öt példányban Jad Vasémben.a newyorki vész korszak-múzeumban, az Egyesült Államok washingtoni múzeumában, a los-angelesi Wiesenthal Centerben és a Yale University illetékes szakán kerülnek elhelyezésre.. Az említett okmánytárak megőrzik a vallomásokat úgy, ahogyan a túlélők elmondják. Fontos ezeknek hangját, arcát megőrizni, annak megértésére, hogy ugyanolyan emberek voltak, mint mi. - Álljon ez a mű emlékeztetőül a múltra, azok emlékének tiszteletére, akiknek hangját senki sem hallotta és sohasem fogja hallani mondta Steven Spielberg. Az érdekeltek és az alapítvány iránt érdeklődők telefonon hívhatják a következő számokat: 1-818-777-7802 vagy 1-800 661-2092. WDO WIN SK Y-GARAY VIOLA ______________L. - ---------------------------------------------INNEN-ONNAN KERESTETÉS Az Amerikai Vöröskereszt aziránt is érdeklődik, vájjon a veterán magyarországi cionistáknak volt-e egyáltalán ilyen nevű szervezete, vagy az üldözők nevezték-e így az elfogottakat. Bárminémű tájékoztatást fentiekre kérjük a NEWYORKI FIGYELŐ kiadóhivatalába küldeni, az Amerikai Vöröskereszthez való továbbítás végett. Az Amerikai Vöröskereszt felkérésére tájékoztatást kérünk FELZMAN IZRAEL és FÁNI volt ungvári lakosok hollétéről. A Nemzetközi Kutató Szolgálat értesítése szerint nevük a „Veterán magyarországi cionisták" jegyzékén szerepel 1943 június 7-i kelettel.
