Newyorki Figyelő, 1994 (19. évfolyam, 1-9. szám)

1994-12-08 / 9. szám

4 NEWYORKI FIGYELŐ 1994 december 8. KRÓNIKA GALILI ERVIN: DR. JESURUN ÉLIJÁHU (SZABÓ ÖDÖN) NYOLCVAN ÉVES CANOSSA-JARÁS A római magyar nagykövetségen a nyilas ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett nullást. Szörényi László nagykövet nyitofr.i m ; A rendezvény keretében Gonda Lászio a Pápai Magyar Intézet rektora tartott előadást, amelyet egy kínos epizód követett. A Vatikán megindította báró Apor Vilmos mártírhalált halt győri püspök boldoggá avatását. Apor egyike volt azon kivételesen emberséges fő­papoknak, akik a zsidóüldözések idején kiálltak az üldözöttek mellett. Gonda beszédében meg­említette azt az általánosan ismert tényt, hog\ Apor püspök, mint általában az akkori egyház­vezetők la református Ravasz László hírhedten antiszemita püspök, a filoszemitizmussal nem vádolható Raffay Sándor evangélikus püspök és a kegyeletes hangú közismerten zsidógyűlölő Seré­­di Jusztinján hercegprímás),a deportálások ideién elsősorban a kitért zsidókat igyekeztek nv'.i'cm. Amikor ezt Toaff főrabbi meghallotta,nyilván.. püspök boldoggá avatása elleni tiltakozásul, el­hagyta a termet. Nincs pontos értesülésem a bol­doggá avatás indokolásáról, de a főrabbi reak ’ó­­ából arra kell következtetnem, hogy Aport,rész­ben az ún zsidó'. rt, de lóképpen mártír­halálát r találta a Vatikán boldoggá avatásra ér­­ciemesnels Hangsúlyozni kell azonban ehelyütt azt is, hogy Apor püspök egyike volt azoknak a szé­gyenteljesen kicsiny számú főpapoknak, akik a nem kitért zsidókat is védelmükbe vették és szá­mosat bújtattak. 1938-ban az első zsidótörvény megszavazásának évében a magyar keresztény egyházakat közismerten antiszemita beállítottsá­gú papok vezették. Az említett Ravasz Lászlóról Ady Endre még 1917-ben ezt írta: -A kálviniz­­mus irodalmi lapjában a legszilajabb antiszemitiz­must űzi egy Ravasz László nevű, jobb sorsra érdemes volt ember... -Serédi Jusztinján bíboros hercegprímás, aki addig húzta-halasztotta a zsidók deportálását elítélő pásztorlevél kiadását, amíg a magyar törté­nelem lemoshatatlan szégyenfoltja elérte tragikus befejezését. Pedig ekkor már Ravasz László és Raffay Sándor is annak kiadását sürgették - eredménytelenül. Az egyház egyetlen tömeggyilkos papját sem büntette egyházi átokkal vagy kiközösítéssel, mint pl. Kún András pátert, a vadállatot, aki „Krisztus nevében, tüzelj!" kiáltással gyilkolta a budapesti gettó szerencsétlen lakóit a Dunapar­­ton, vagy Andrej Hlinkát, a szlovák papot, a Hlin­­ka gárda parancsnokát, a szlovák zsidók hóhérját. A kitért zsidr. n m voltak zsidók, ke­resztények voltak. Ezek mentése pedig lenti Kötelessége volt az Egyháznak, amiért jutalom, de még dicséret sem jár. A főrabbi tiltakozása teljes mértékben jogos volt. Az Egyház ne kísé­relje meg ötven év után üyenformán igazo r magát a XII. Pius pápa Hitler és Németországa, valamint annak fajgyűlölő politikája melletti hall­gatólagos kiállásáért. Az üldözések leghosszabb tartama alatti, csakis a kitérteket védő politikája nem volt más, mint az egyházak csaknem két évezredes, millió és miliió zsidót elpusztító val­lásüldözésének a folytatása. A zsidó puztulásra érdemes. Ezt a tételt az evangélisták, különösen Máté zsidógyűlölete alapozta meg.( Máté: 27:25.) ... és a nép így felelt Pilátus szavaira - az ő vére mirajtunk és gyermekeinken /szárad/... -Az evangélisták több évtizeddel Jézus halá­la után, tehát másod- vagy harmadkézből szerzett értesülésekből szereztek tudomást a történtekről, amit addigra már a legendák valóságot átformáló nimbusza övezett. l lio Toaff főrabbit csak dicséret illetheti, hogy János Pál pápa csaknem két évezred <- . esedékes gesztusát, amivel Krisztus vallási rk papját trónja mellé ültette, - tudomásul ve\■ ki vonulásával mondotta ki a történtek feletti ta-gy ,­­lagos értékítéletet. Vannak 40 éves öregek és vannak XT éves fiatalok. Utóbbiak egyike esurun Élijáhu (Szabó Ödön), akit családján kívül baráta., széleskörű olvasótábora, sőt egykori tanít­ványai is eljöttek szeretett tanáruk lakására hogy 80. születésnapján köszöntsék. Dr. Jesurun-Szabó Élijáhu klasszikus példája annak, hogy az emberi életbe mi­lyen sok belefér. Lapszerkesztő, publicista, keresett előadó és 45 éve Natanja díszpol­gára, közéleti személyisége tette ismertté és közkedveltté nevét. Tíz éven át a budapesti Rabbiszem: nárium növendéke volt. 1938-ban a keleti nyelvekből és történelemből doktorált. Ugyanebben az évben a budapesti Makka­­bea elnökévé választották. 1939-ben a Ma­gyar Cionista Szövetség 12 tagú intézőbi­zottságának tagja lett. A következő két évben Budapesten hittantanárként műkö­dött, de cionista elvei miatt kitették az ál­lásából. 1941-től 1945 végéig Békéscsabán mint rabbi működött.Megalapította ac.on ista ifiúsági kört, a sportegyletet, zsidó könyvtárat, ifjúsági I-tentiszteletekés énekkart szervezett. Rabbi képesítése eile nére törvényellenesen munkaszolgálatra hívták be, de 1944 április közepétől már a pesti mentőbizottság tagja, az ún. „bar­langbunker" egyik szervezője, ahol azután lebukott és Bergen Belsenbe került, ott ér­te a háború vége. Még abban az évben érke­zett az Országba. 1949 óta Natanján él, ahol 25 éven át volt történelem tanár és a Csenichovski-gimnázium helyettes igazga­tója. Magyarországról magával hozott ci­onizmusa itt még nagyobb erőre kapott. Gróf Folke Bernadotte UNO-közventő meggyilkolása után ,mint „Lechistát" le­tartóztatták és 1948 szeptemberétől 1949 márciusáig az akkói várbörtön foglya volt. Ezután folytatta nevelői és írói munkássá­gát, amelyet még 1942-ben Békéscsabán a Szabadságharcosok című könyvével kezdett Ez a 240 oldalas mű, amelynek borítólap­ját Lorenzo Bernini olasz szobrász DÁVID PARITTYÁVAL című grandiózus alkotá­sának másolata. Ez illusztrálja a hősiesség, bátorság és példakép-rendjelekkel a Jóm Kippuri Háború után kitüntetett katonák albumát. Ez a könyv 1985-ben jelent meg.Fel­­öleli az otomán uralom alatt alakult HA­­SOMÉR és a NILI, majd az angol megszál­lás alatt létesült HAGANA, PALMACH, ÉCEL, LECHI félévszázadot átölelő harcait amelyeknek hol a megszálló hatalmakkal, hol pedig a felfegyverzett arab bandákkal kellett megküzdeniök, ami az évtizedek folyamán több, mint sok emberáldozatot követelt az akkor gyérszámú jisuvtól. Élő zsidó történelem cin"’ gyárul több kiadásban jelen' - .. Iipo-tu. pedig 14 kiadást ért meg l Konyvééit Nordau-, Jeruzsálem című művéért pedig Herzl-díjjal tüntették ki. Az amerikai Ro­­boz-díjat két alkalommal kapta meg Ödön barátunk, csak így tovább. AD MÉÁ V'ESZRIM kívánunk további sok sikert és eredményes működést. INNEN-ONNAN Krimeában szeptember elején irgalmatlan esőzés ezrekre menő vészkor aak-áldozatok ma­radványait mosta felszínre az 1941-ben ájrt tömegsírból. A náci megszállás után a 40 ezer főnyi ki mii zsidóságból alig egy maroknyi tudta meg­menteni puszta életét. * Az 5755. uj zsinagógái évre eső népszón lálás adatai szermi Izraelben 5.41 millió lélet el. 4.’9 millió zsidó 77 ezer muzulmán, If'íi ezer keu-sztény és 90 ezer dniz. Az elmúlt év alatt 125 ezerrel nőt' . lakos­­'ág száma. Ebből 75 ezer az újonnan crkc/eit. Augusztus végén San Francisco-ban íöbb, •vn 1900 zsidó a már elhúnyi i ■ g'hara emlékének áldozott, aki a II. világháború id> ién Litvániában volt japán konzulátusi ügyvivő. Az ünneplőket ő mentette ki a pribékek kv ->-‘ 1. Tokiónak a tengelyhatalmakhoz fűződő kapcso­lata ellenére, 1940-ben japán ' i/ mai látta el a hozzáfordulókat. * E év szeptemberében Izrael Marokko felvették a diplomáciai kapcsolatokat. Egyiptom után Marokko a második arab ország, amely a diplomáciai kapcsolatok felvéte­lével a megbékélés útjára lépett. BENEDEK EDWARD FÁK ÜNNEPE AZ AMERICAN HUNGARIAN FOUNDATION-BAN A dr. Molnár Ágoston professzor vezetése alatt álló Amerikai Magyar Alapítvány (American Hungarian Foundation^ meg­rendezi a hatodik évi Fák ünnepét.amely egyedülálló kulturális eseménynek számít A megnyitó fogadási december 4-én d.u. 2-6 óra között kiállítással is egybekötött: Csóka István grafikái, a festő önarcképei és tájképek kerülnek bemutatásra, az ün­nepély maga > edig hagyományos díszíté­seket, mint Victorian-korabeli tárgyakat, Menórát, magyar, egyéb európai, amerikai és délamerikai hagyományos szépművésze­ti tárgyakat tartalmaz. A kiállítás 1995 január 29-én zárul. Az esemény a Hungarian Heritage Center­­ben/300 Somerset Street, New Brunswick, N.J. ben fog lefolyni. SCHNEIER FŐRABBI A MIZRACHI ELNÖKE Schneier Arthur főrabbi, a Park East Synagogue, a Magyar Zsidók Világszövetsé ge lelki vezetője, az Appeal of Conscience elnöke lett a Mfzrachi.a vallásos cionisták pártja új elnöke. SZENES ANIKÓ EMLÉKEST NAHARIYÁN A nahariyai Magyarul Beszélők Klubja no­vember 15-i összejövetelének teljes műsorát az otven évvel ezelőtt kivégzett, magyarországi szár­­azású erjtőernyős hősnőnek szentelte, akit az angol hadsereg megbízásából, de valójában a Ha­­gana életmentő akciója során egy, jugoszláviai ) partizánok ellenőrizte területen dobtak le azzal partizánok ellenőrizte területen dobtak le azzal a feladattal, hogy Magyarország német megszállása esetében a zsidók ellenállását, mentését megszer­vező mozgalmat hívjon létre. Sajnos, már a há­táén letartóztatták. Előbb a Gestapo, majd a uagyar kémelhárítás vette „kezelésbe." A Szálasi-puccs után a nyüasok bíróság elé állították és november 7-én a Margit körúti fegy­­házban kivégezték. A nahariyai klub műsorában Szenes Anikó nemzeti hősünk jelentős irodalmi alkotásait mu­­' itták be, melyeket héberről magyarra Székely Magda és Gergely Ágnes ültettek át. Az est Alex Bondy ANIKÓ című versével nyílt meg. S mialatt a dobogó melletti falról Sze­nes Anikó mosolygó arcú felvétele tekintette le a közönségre, a kép alatti asztalon Csillag László alelnök az emlékmécsest gyújtotta meg. Utána Péter Ferenc mondott emlékbeszédet, amelyben hangoztatta a huszonhárom éves korában kivég­zett hősnő sokoldalúságát és sorsát. Életrajzából részleteket ismertetett, majd az utolsó, cellájá­ban írt versét olvasta fel. A továbbiakban Marin liana, Engel Éva, Tataru Éva és Robicsek Ávri felváltva, szebbnél-szebb Szenes Anikó-verseket mondtak el. Egy népszerű izraeli énekesnő video­szalagról vetített, versek közé iktatott énekszá­mát, Szenes Anikó megzenésített dalát hallhatta a közönség, míg a háttérben a ceasariai tengerpart látszott, ahol Anikó e rendkívül szép dalát szer­zetté. A közeli Akkó város magyarajkú közössé­gének klubja Szenes Anikóról van elnevezve. El­nöknője, Halévy Kató, úgyis mint az est díszven­dége, az emlékezés virágait helyezte el Anikó fényképe alá. az emlékmécsesek mellé, a versek elhangzása után. Összekötő szöveget Alex Bondy írt és olva­sott fel, helyenkint idézve Szenes Anikó fenn­maradt naplójából kiemelkedő részleteket. Csülag László záróbeszédében kiemelte, hogy a klub saját erőivel, vendég-előadók nélkül, mint már több esetben, említésre méltó módon emlékezett meg Szenes Anikóról. A Hatikva hangjaival ért véget az est, amelynek a viharos időjárás ellenére is szépszámú közönsége megha­tottam könnyes szemmel távozott. JÁNSZKY BÉLA HALÁLA Fájdalmas hír jutott el a magyar közösség­hez: Jánszky Béla nincs többé. Társadalmunk vezető kulturális köreinek kiemelkedő tagja volt. Mérnök, nevelő, kitűnő előadó, a kultúra széles területeinek szakértő is-BERCZELLER IMRE: merője volt. A Fészek Klub oszlopai közé tarto­zott. Ott tartott előadásai nagyszámú hallgató­ságot vonzottak. Az amerikai magyar kulturális körök fájóan fogják hiányolni jelenlétét. Nyugod­jék békében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom