Newyorki Figyelő, 1994 (19. évfolyam, 1-9. szám)
1994-02-28 / 2. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1994. február 28. KÖNYVESPOLC A Magyar Holocaust BERCZELLER IMRE: KISZOLGÁLÓK ÉS ELLÁTÓK- Egy könyv margójára -Randolph L. Braham monumentális müve végérvényes kiadásban Mindenekelőtt az, hogy az elmúlt ti; évben — nem utolsó sorban a The Politic of Genocide termékenyítő hatására — ki bővült, és nemcsak Magyarországon, egye bütt is, a magyarországi zsidó katasztrófá val foglalkozó kutatások köre, s egy sor ú adat, új szempont jelentkezett Ezeket Braham professzor lankadatlar szorgalommal figyelte, szemlézte, értékelt! az évek során, s eredeti gondolatmenete a; új kiadásban már az új kutatási eredmé nyék bevonásával lesz tanulmányozható Az új, végérvényes magyar kiadás k fogja küszöbölni azt a csorbát, amelyet a; keltett,hogy az 1989-es magyar szöveg 5(! fordító kezétől származott, és a szerkesztő során nem sikerült mindenütt egységesíten olykor még helyesen visszaadni sem számo közigazgatási, földrajzi vagy politikai tér minust és fogalmat. Remélhető, hogy ilyer botlások nem fogják megzavarni a készülő új szöveg tanulmányozását. Nem kevésbé lényeges szempon' azonban, hogy az 1989-es magyar kiadá: részben terjedelmi kényszerűségből,rész ben a hazai használhatóságot félreismerve olyan részleteket is mellőzött az eredet szövegből, amelyek - noha más szerzőktő is feldolgozott eseményekről adnak számol — valójában éppen azért érdekesek, mert z magyarországi zsidóság szemszögéből szól nak az újkori Magyarország történetének egyik-másik, ilyen szemszögbő m e g í r a 11 a n fejezetéről. Elég például z Kommün vagy a Bethlen-korszak politika történeti summájára, vagy Gömbös, Teleki Kállay, Szálasi és mások kimaradt, bál mesteri portréjára utalnom. Az új magyar kiadás már tartalmazn fogja azokat a levéltári adatokat, forrásis mertetéseket is, amelyek Braham profesz szór első kutatókorszakában, a 80-as évek derekáig „zárt anyagok' lévén, tanulmányozhatatlanok, levéltárak nagyobb nyitottságával, nem is szólva a New York-i YIVO vagy a jeruzsálemi, haifai archívumok nyilvános kutathatóságáról. Az új kiadás lapjain immár a budapesti Belügyminisztérium és más minisztériumok irattárai, egyes megyei levéltárak, és a Magyar Országos Levéltár korábban megnyithatatlan fond -jai is hozzájárulnak majd a szöveg meggyőző és bizonyító erejéhez. Bizonyos németországi, sőt, szovjetunióbeli archívumok anyaga is új elem lesz a kibővített szövegben. Végezetül, szükség van erre az új kiadásra, amely egyidejűleg olcsóbb, kutatók nak szóló, és díszesebb, könyvgyűjtőI.: szóló külsőben is megjelenik majd, mert a magyarországi rendszerváltás kissé előrelátó mégis fájlalható módon búsásan felszínre hozta a Holocaust lekicsinylésének, sőt, kerek tagadásának szószólóit is. Noha A M agyar Holocaus t-tól és szerzőjétől mi sem áll távolabb, mint a direkt politikai állásfoglalás mégoly nyomasztó, de végülis múlandó napi-politikai ügyekben, ez az új kiadás bizonyára az előzőnél is csattanósabaan fogja elhallgattatni, vagy legalább is megszégyeníteni a Holocaust-tagadók kicsiny, de annál pimaszabb, mert magas jóváhagyást is remélő kompániáját. RÖVID IDEIG KAPHATÓ l Randolph L. Braham professzor hatalmas műve A MAGYAR HOLOCAUST két kötetes kiadása magyar nyelven 35 US dollár rövidített kiadása magyar nyelven 10 US dollár korlátozott példányszámban kapható! Megrendelést, csekket vagy money ordert kérjük az alábbi cimre küldeni: Institute for Holocaust Studies The Graduate Center — C.U.N.Y. 33 West 42nd Street New York, N.Y. 10036 — U.S.A. - Kezicsókolom nas'sasszony. Mivel szolgálhatok ma reggel ? - üdvözli a fehérköpenyes kiszolgáló (provider) a kissé elnyűtt, lehangolt vevőt ( consumer), aki elővesz egy cédulát és arról olvassa: — 5 deka Prozac-ot, 2 deka Valiumot és néhány szemet abból az altatóból.------Máris csomagolom - válaszol a kiszolgáló (provider), akinek furcsa cső lóg a nyakában. Az amerikai közhasználatba a bürokrácia bele kerítette ezt a kifejezést, „ellátó" és „kiszolgáló", az orvosok és betegek megjelölésére, így lett a doktor-páciens viszonyából kereskedelmi kapcsolat, amelyet főleg az orvosok, sérelmesnek és degradálónak találnak. Az egyre terjedő divat szerint és az egyre jobban elbuijánzó kártérítési perek folytán ez a viszony, ha nem is többségükben, de sok esetben a bizalom és meleg emberi kapcsolat helyett az első világháborúra emlékeztető lövészárok háborúvá változott. A csakis a pénzt hajszoló orvos és a kártérítési pereken keresztül hirtelen meggazdagodni kívánó beteg ellenséges viszonyává süllyedt ez a valamikor oly nemes kapcsolat,amely a beteggyógyítás rovására, s az orvoslás, valamint az orvosok emberi mivoltának gyors kiégé vére vezetett. igyekszem hangsúlyozni, hogy a fentiekben leírtak még mindig csak az esetek egy nem nagy százalékára vonatkoznak. Dr. Berczeller Péter (r:em csak névrokonom), most megjelent könyve: DOKTOROK ÉS PÁCIENSEK - MIT IS ÉRZÜNK MI IRÁNTATOK ? — (Doctors and patients - How we feel about you— Macmillan Publishing Co.) már a címében is jelzi,hogy szerzője még teljes egészében a régi gárdához tartozik, aki betegeiben nem esetet", nem egy beteg szívet, májat, végbelet, hanem egy testi, vagy lelki fájdalmakkal küszködő emberi lényt lát. Aki együtt érez és sokszor szenved hozzáforduló embertársaival. Aki igen sokszor megszegi azt az Íratlan szabályt, hogy tarts egy bizonyos érzelmi távolságot betegeidtől, ha nem akarsz hamarosan azok sorsára jutni. A könyv egyik legmegnyerőbb fejezete, ha szabad ezzel a kifejezéssel élni egy írással kapcsolatban, amiben magáról, hivatásáról, a betegeihez való viszonyáról beszél. Berczeller doktor orvoscsaládból származik. Az N.Y.U. legfiatalabb professzora volt, amikor kinevezték. Betegei a társadalom minden rétegéből toborzódtak.Őszintén feltárja problémáját a „híres" betegek, mint pl. Rubinstein, a zongoraművész kezelésével kapcsolatban. Hiába, az orvos, mint Berczeller Péter is ember.A gyakorlott gyémánt csiszoló, aki ezer és ezer kisebb és nagyobb nyers kövön dolgozott már életében, amikor keze ügyébe esik egy szokatlanul súlyos, 5-10 karátos darab, bizony egészen más módon és nem minden szívdobogás nélkül ül neki munkájának, nehogy elrontsa a drága darabot. Fiatalon vonult nyugdíjba. Sokat, igen sokat dolgozott. Élvezni szeretné az életet, szabadabban, kevesebb felelősséggel tölteni napjait, más, esetleg zöldebb eliziumi mezőkön keresni szellemi kielégülést .Pl. írni. Az apja is ezt csinálta. Jól. Úgy látszik, az alma valóban nem esik messze a fájától. Az orvosi gárda s a betegek elvesztettek egy gyógyító kezet, de a társadalom gazdagabb lett egy humánus íróval. BBOOOOQOOOOQQflOOgflGQOgeOflOQOBeflOOOOOQOOOt Noha Lévai Jenő, Karsai Elek, Ránki György és néhányan mások Magyarországon is sokat tettek az 1944-ben tetőző magyarországi zsidó katasztrófa politikatörténetének feltárásáért, bátran mondhatuk, hogy a leghősiesebb összegező munka egy New York-i dolgozószobában folyt e tárgyról. A magyar nyelvterületről származó Randolph L. Braham, a City University of New York Graduate Center-jének politikatudmományi professzora hallatlan kitartással és munkabírással 1981 -re jelentette meg a Columbia University Press-nél két vaskos kötetben (The Politics of Genocide) mindazt, amit a nácik és magyar bérenceik zsidóüldözéséről fel lehetett tárni és „logikus" rendbe lehetett foglalni. Braham professzor emellett könyvsorozatot (Holocaust Studies Series) és almanach-sorozatot(Hungarian Jewish Studies) is szerkesztett, nemzetközi konfrenciákat is szervezett, ma a Rosenthal-házaspár támogatását élvező Institute for Holocaust Studies-ban Az angol nyelvű tanulmánv azonban csak néhány szakember kezébe jutott el Magyarországon. A mű magyar nyelvű kiadása 1989 első napjaiban jelent meg a budapesti Gondolat Kiadónál A Magyar Holocaust címmel, jelentős eszmei hatást téve mind a bontakozó magyarországi zsidó mozgalmakra, mind pedig a rendszerváltás felé közeledő szellemi és közéletre. Néhány hét alatt csaknem 8000 példány kelt el a nem is olcsó, bár némileg rövidített fordításban kiadott könyvből, jelezve, hogy a vészkorszak óta eltelt idő éppen nem a vészkorszak adataiak, tanulságainak feldolgozásával telt, vagyis a mű sokaknak kínált sok új információt nem utolsó sorban névmutatójával, függelékeivel, még inkább a munkaszolgálatról, a zsidó tanács működéséről, a nemzetközi tétlenségről vagy a mentőakciókról közreadott, merész elemzéseivel. De maguk az alapesemények is (a zsidótörvények háttere, a gettósítási rendeletekig elvezető s a későbbi kormány- és helyi intézkedések, a deportálások részletes, helységenkénti leírása, stb.) a mégoly érdeklődő magyarok előtt is jórészt ismeretlenek voltak. A művet egybehangzóan „jelentős"nek, „hatalmasának, és „hitelesének, okmányokkal teljesen alátámasztott történeti beszámolónak minősítették a magyar zsidóságnak a náci érában történt tragédiájának vonatkozásában. Mértékadó hivatkozási forrásként jelentkezik tudósok,kormánytisztviselők és laikusok számára egyaránt. Az új bővített és átdolgozott, tehát végérvényes kiadást több szempont is meszszemenően indokolttá teszi, túl azon,hogy megjelenése egybeesik Magyarország német , megszállásának és a reá következő zsidó katasztrófának a fél évszázados évfordulójával. A jelentősen javított, bővített, korszerűsített, 1500 oldalas angol kiadást rövidesen magyar nyelvű kiadás is követi. Ennek az angol nyelvűvel teljes megegyező szövege már ki van szedve. Várhatóan ez év őszén jut el az olvasókhoz. Mi tette szükségessé, hogy magyar nyelven is napvilágot lásson a magyar Holocaust második kiadásának teljes szövege ? Nekem, akinek kiváltságomul jutott az új kiadás sajtó alá rendezése, jókora örömömre szolgál az irdatlan feladat közepette hogy hol személyesen, hol postai vagy telefoni úton, de huzamos kapcsolatban lehetek e monumentális mű szerzőjével, akit a nemzetközi történettudomány egyik legnagyobb élő egyéniségének tartok. Az új kiadás immár teljes körű névmutatót fog adni a magyarországi Holocaust minden egyes dicstelen vagy dicső szereplőjéről. Nem iiierülhet nyomtalanul a múlt tavába egyetlen gazember, egyetlen hős neve sem. Talán ez a közeli elégtétel teszi, hogy miközben apáinkról, anyáinkról szól ez a munka, olvastán folyton gyermekeink járnak, járhatnak eszünkben. EHLfKEZZ ts NI FELEJTS!
