Newyorki Figyelő, 1994 (19. évfolyam, 1-9. szám)

1994-02-28 / 2. szám

1994. február 28. NEWYORKI FIGYELŐ 5 ASKENÁZI ERVIN: AKI EZER LELKET MENTETT MEG CIONISTA ELLENÁLLÁS MAGYARORSZÁGON FELHÍVÁS ÉS MEGHÍVÓ — Schindler listája a filmvásznon — CIONISTA ELLENÁLLÁS MAGYARORSZÁGON címmel Budapesten. Időpont 1994 április 18. és 20. között (a MAZSIHISZ és a magyarországi zsidó szervezetek által rendezendő központi megemlékezést kővetően). Részvételi díj: 260 US dollár (étkezést magában foglalja, igény szerint kóser ellátást biztosítunk. Utazás egyénileg. Szálloda (kívánság szerint):30 100 US dollár (fő) éjszaka. Jelentkezési határidő: 1994 március 15. Érdeklődés és fizetés a következő címen lehetséges: 10 Interkongressz - Dózsa György út 84fa H-1068 Budapest, Hungary. Telefon (011-36-1-) 142 4118. Telefax: (011-36 1) 122-2203. Szervezőbizottság: Magyarországi Cionista Szövetség Magyar Izraeli Baráti Társaság Jewish Agency for Israel, Budapest. GALILI GEMEINER ERVIN: HÁROM SÍR... Gyufaszál lobban. Két gyertyát gyúj­tanak meg Krakkó zsidónegyedében kő szöntik a szombatot. De a színes kép lassan elhalványul. Mintha fejbeverték volna az embert. Egyszeribe fekete fehér képek vil­lannak, amelyeken náci hordák terelik a zsidókat a gettóba így kezdődik SCHINDLER'S LIST, Steven Spielberg megrázó filmje, amely va lós történet a vészkorszak tülélőiről.Spiel­berg a filmet tíz évi lelki vívódás után kezd­te forgatni, Thomas Kenealy hasonló cí­mű bestselleije alapján. Vészkorszakról szóló film? A lengyel zsidók traumás katasztrófájáról a náci meg­szállás alatt? Sőt éppen a hollywoodi ren dezőtől, aki illúziót keltő filmjeivel az ifjú­ság ezreit képes a mozik pénztárához csalo­gatni? Bizony, ezúttal Spielberg páratlan komolysággal temetkezett a munkába. Itt érezni lehet személyes elkötelezettségét, megszállottságát, érezni lehet, amint mély gyásza éktelen haraggá változik. Thomas Keneally dokumentációs művét, Spielberg fekete-fehér képekben, a gonoszságot és ke­gyetlenséget hozza a néző szeme elé.Lövöl­­dözések, kivégzések és az SS-ek szinte el­képzelhetetlen kegyetlenségei közepette, Oskar Schindlernek, egyetlen németnek csodával határos nemes cselekedetét láthat­juk, aki az 194245-ig terjedő időszakban 1100 lengyel zsidó életét mentette meg. (Ezeknek ma mintegy 6000 leszármazott­jának zöme Izraelben él.) Ez az Oskar Schindler egyáltalán nem volt szent. Világfi volt. feketéző, pro ­fitvadász, nőcsábász, aki mintha magától értetődő természetes dolog volna, valósá­gos hőssé nőtte ki magát. ( Az ir Liam Neeson különben bámulatos átéléssel és sokrétűséggel alakítja.) Először 1939-ben a németek által megszállt Krakkó egyik nightclub-jában ta­lálkozunk vele, amint vígan iszogat SS-tisz­­tek társaságában. Azután potomáron megvásárol egy, a nácik által kisajátított zsidó email üzemet. Gyára termékeit, edényeket és konyhakel­lékeket a német hadseregnek szállítja Jobb­keze Jicchák Stern, az üzem zsidó könyve lője (Szenzációs ebben a szerepében Ben Kingsley.) Schindler nem sokat ért és — nem is nagyon érdekli az üzleti rész, így Stern nélkülözhetetlen társává válik, majd végül meghitt barátja lesz. Schindler nem fizet munkabért zsidó alkalmazottainak, viszont megmenti őket a szelektálásoktól. (Auschwitz mintegy 70 km-re van.amikor egykori zenészekből fém­munkásokat rabbikból szerszámkészítőket csinál.) - Ilyen szenzációs munkaerőket lehetetlen nélkülözni. - Ilyen szöveggel, na és zsíros megvesztegetésekkel vásárolta meg a náciktól az ő úgynevezett „Schindlerzsi­­dóit."Hogyan és mikor lett ez a haszonéhes élvhajhászó, átlagember zsidómentő, aki egyáltalán nem vette tekintetbe, hogy az életével játszik? Mikor ébredt fel benne a humanitás és a morális lelkiismeret, miáltal embertársi kötelességét válósággal túlteljesí­tette? Mind Keneally könyve, mint Spiel­berg filmje valamint a még életben lévő „Schindlerzsidók" szerint Schindler indító­­oka valóságos rejtély. De a rejtély kulcsa valószínűleg abban a jelenetben rejlik, amely mind a könyvben, mind a filmben lenyűgözően van ábrázolva Schindler német barátnőjével kilova­gol és megpihen egy magaslaton, ahonnan pompás kilátás ny lik a poaorzei gettóra. Látja, amint a gettó Kiürítése során egy kis­lány mellett egy kisfiút agyonlőnek. SS Schindler azt is látja, amint a kislány -min­den valószínűséggel ellentétben— észrevét­lenül elsomfordál és elbújik. Ez a jelenet azért olyan súlyos, mert abban minden szörnyűség és iszonyat látható, amit Schind ler nem volt képes elviselni. 1942 végén Schindler „házi" SS-ének Amon Göth parancsnoksága alatt megala­kult a plaszovi kényszermunkatábor. Göth felnézett Schindlerre, mert nagyobb sikere volt a nőknél mint neki és jobban bírta az italt, mint ő. Schindlernek viszont sikerült azt minden tekiKtetben előnyére kihasznál­ni. így amikor Göth az összes krakkói zsi­dót Plaszovban akarta összezsúfolni akkor őt Schindler ravaszul megelőzte. Schindler ezer zsidó munkása számára külön tábort állított fel, ahogyan az meg vagyon írva, ba­­rakokkal, priccsekkel és szögesdróttal,nagy és kényelmes szállással az SS-pribékek ré­szére. Amikor azonban 1944-ben Plaszov­ban is megkezdődött a zsidók rendszeres likvidálása Schindler megszervezte a mene­külésüket, 250 vasúti tehervagonban gyára teljes felszerelését a morvaországi Brünn­­litzbe szállította és magával vitte több mint ezer állítólag nélkülözhetetlen munkását. Az SS-parancsnokság túljár Schindler eszén amikor az emberszállítmányt Auschwitzba irányítja, Schindler nem hagyja annyiban a dolgot. Azonnal autóba vágja magát és Au­schwitzba megy. Ott hosszú alkudozás után végül egy marék gyémánttal való megvesz­tegetés árán sikerül a tábor Gestapo-pa­rancsnokát jobb belátásra bírni. Egy tiszt kezeiből kiszakít egy kislányt, az orra alá tartja kis kezeit mondván, hogy csak ilyen apró ujjakkal lehet egy bizonyos kisméretű lövedéket formálni. * Schindler listáján szereplők egyike Leopold (Poldek) Pfefferberg, aki azóta Leopold Page-re amerikanizálta nevét és Los Angelesben él. Az ő rendíthetetlen ki­tartása által keletkezett Keneally könyve 1982-ben (amelyről annak idején beszá­moltam) valamint Spielberg filmje 1992- ben. 1980 októberében Leopold Page bőr díszműárú üzletébe betévedt egy vevő aki nem volt más, amint az ausztrál Thomas Keneally. Page elmesélte neki a Schindler­­storyt, smit szerinte okvetlenül könyvben kellene megörökíteni. Miután 1982-ben Page iniciativájára megjelent Keneally dou­­mentumregénye SCHINDLER' S LIST cí­men, majd bestseller lett belőle a hollywoodi Universal Studio megszerezte annak filmjogát és átadta Spielbergnek for­gatás végett,aki azt azonban visszautasítot­ta. A közelmúltban HŐS ORVOSOK cí­men boszniai orvosok önfeláldozó munká­járól olvastunk. Gondolattársítás folytán eszünkbe ju­tott a hatnapos háborút követő napokban HÁROM SÍR... cím alatt újságírói naplónk­ba bejegyzettek, amelyeket az alábbiakban közlünk: Három sir van egymás mellett az egyik tengerparti város temetőjében. Az elsőt két évvel, a másodikat pár hónappal a hatnapos háború kitörése előtt ásták. De talán kezdjük az elején Valahol a vén, de még annál is gonoszabb Európában. Közel négy évtizeddel ezelőtt két fivér ugyanazt a lányt szerette. A lány az idősebbet válasz- A fiatalabb orvos lett és a tengeren túlra vándorolt, de sohasem nősült meg. Mindig azt az „egyet" látta maga előtt. A magyar nyelvterületről származott házaspár Erecbe vándorolt. Két évvel a hat­napos háború előtt meghalt az idősebb fi­vér. 1967 elején megérkezett az orvos,hogy elvegye azt, akit nem vehetett el negyedszá­zaddal ezelőtt. De már csak egy nagyon be­teg nőt talált itt. Ennek ellenére feleségül Leopold Page azonban nem hagyta annyiban a dolgot és következetesen ostro­molta Spielberget telefonhívásaival. - 74 éves vagyok és nem leszek fiatalabb, 76 éves vagyok és az idó múlik, 79 éves va­gyok, kezdje már végre el a forgatást. - Végül 81 éves korában Spielberg boldogan közölte vele, hogy megkezdte a munkát. Spielberg tehát tíz éven keresztül hordozta a témát magában, amíg az megérett, hogy aztán Krakkóban és Auschwitzban megcsi­nálja a filmet. Spielberget, aki maga vallásos zsidó családból származott, személyes motiváci­ók is vezényelték a film készítésénél. - A mai ifjú ág, köztük négy gyermekem válja nak a film által tanúkká, hogy beszámol­hassanak a jövő nemzedéknek a vészkor­szak borzalmairól, mint ahogy nekem is ez volt a célom mert egyre kevesebb lesz a túlélők száma, akik személyesen beszámol­hatnának a vészkorszakról. -vette és elvitte fogadott hazájába,hogy ot­tani klinikáján meggyógyítsa. De a véges emberi tudomány nem segített — s az asz­­szony meghalt. Első félje mellé Izraelben temették el. Az orvos mély bánatát elsírta itteni barátainak. Közben kitört a hatnapos há­ború. önként jelentkezett orvosi szolgálat­ra. Mint barátaitól annakidején hallottuk, több tucat katona életét mentette meg.Egy alkalommal egy tankban levő súlyos sebe­sültet akart megmenteni. Kéiték, könyö­rögtek neki, hogy ne közelítse meg a tan­kot, a súlyos sebesültet úgysem tudja meg­menteni. Nem hallgatott senkire, csupán orvosi esküje kísérte. A tankban érte a halál. Fivére s mind­kettőjük felesége mellé temették, akiket az életénél is jobban szeretett. Mint jó zsidó, még a halálon túl is gondolt Izraelre. Vég­rendeletében jelentős összeget hagyott a Cahalra. Ötven évet élt. Találjon nyugalmat Izrael névtelen hőse abban az anyaföldben, amelyért mindenét áldozta a hatnapos há­borúban... Schindler listája-film nagysága, hogy a néző közvetlen társszereplőjévé válik és maga is átéli a borzalmakat, mert Spielberg kerülte a dramatizálást, illetve a .jelenetek beállítását" és más rendezői trükköt,amint azt hasonló témájú filmekben megszoktuk. A film végén láthatjuk,amint a lista még életben levő tagjai, gyermekeikkel, unokáikkal elzarándokolnak Schindler iz­raeli sírjához. Láthatjuk Schindler még élet­ben levő feleségét tolókocsiban, láthatjuk a Pfefferbergeket, a Dresnereket a Rosnere­­kei és a Helen Hirschek ijedt arckifejezésük mögött rejlő erős karakterüket és így meg­érti az ember ennek a valóságban lejátszó­dott filmnek a mottóját: — Aki egy életet ment meg, az olyan, mintha egy egész vilá got mentett volna meg. Steven Spielberg bámulatos munkát végzett SCHINDLER;S LIST-jével. Ez talán a legvalódibb és leghitelesebb film a vész­korszakról, amely a jövő hasonló filmjeinek mértékéül szolgálhat. HERNÁDY MIKLÓS (kandidátus) HE9BBB9K A magyarországi zsidóság elhurcolásának 50. évfordulója alkalmából megemlé­kezéssorozatot szervezünk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom