Newyorki Figyelő, 1993 (18. évfolyam, 1-9. szám)
1993-10-31 / 9. szám
1993 október 31. NEWYORKI FIGYELŐ 5 ASKENÁZI ERVIN: MIÉRT NEM TUDUNK NAPIRENDRE TÉRNI CROWN HEIGHTS FELETT? Két évvel ezelőtt egy autó elütött egy kisfiút. Azaz baleset történt, amely bár sajnos tragikus kimenetelű volt, - de naponta százával fordul elő nagyvárosban. A különbség ezúttal csak az volt, hogy a soffőr chaszid, míg az áldozat sötétbőrű—vagy ahogyan manapság büszkén nevezik magukat: „afro-amerikai" — volt. Mindez pedig történt Crown Heights-ben, a feketék és a lubavicsi chaszidok álal vegyesen lakott városrészben. Ezt követte három napon és éjtszakán keresztül vadállatok garázdálkodása, amikor ütöttek, vertek, raboltakgyújtogattak és végül gyilkoltak. Sokan szeretnék a crown-heightsi történteket elfelejteni. — Elvégre ami történt, megtörtént, borítsunk fátyolt az incidensre és ugyebár, az élet megy tovább... — New York Állam bűnügyi alosztálya ugyan lefolytatta vizsgálatát, amelyről ötszáz oldalas jelentést adott ki. Bár a jelentés rámutat a polgármester, illetve a rendőrség mulasztásaira, de végeredményben nem v>n felelősségre senkit. S csak úgy mellékesen megjegyezve, Jánkl Rosenbaum (akit kiza rólag azért öltek meg, mert zsidó ' olt) gyilkosa, illetve gyilkosai mindmáig zabadlábon vannak. Megállapítja a jelentés továbbá, hogy a zavargások során David Dinkins polgármester csődöt mondott tehetetlenségével, majd olyan dajkamesével akarta menteni magát, hogy őt - senki sem figyelmeztette a helyzet súlyosságára —. Vagy a rendőrség valósággal paralizálva volt felkészületlenségétől, illetve gyávaságától. Ez sajnos mind igaz, de ez még nem magyarázza meg a bizonyítványt. Semmiesetre se kívánják tőlünk, hogy felejtsük el a dolgot, mert számunkra, akik átéltük a különböző antiszemita rezsimeket, majd átvészeltük a poklok poklát, ez a felejtés nem olyan egyszerű. Mert arról nem szól a jelentés, hogv a szabad Amerika Brooklynjában mit éreznek a lubavicsi chaszidok és velük együtt a távolból ide szakadt zsidóság. Miért érezzük magunkat elárulva és cserbenhagyva Ezért csak az tudja igazán megérteni a bűntény súlyosságát, aki megérti az áldozatokat. A polgármester eltűrte, hogy a város polgárságának egyik csoportja szabad prédájává legyen a másiknak, a jog és törvény minden védelme nélkül. Számunkra ez a nagyfokú passzivitás azt jelenti, hogy édeskevés a különbség Amerika és az országok között, ahonnan ide vándoroltunk. Természetesen naivitás lenne azt képzelni, hogy Amerika szuperország, ahol faji és vallási gyűlölet nincs. De azt is tudtuk, hogy származási országainkban a hatóságok és a rendőrség rendszerint a pogromisták oldalán állt. Itt pedig remélni mertük, hogy ha a rendőrség nem is lesz a mi oldalunkon, ha itt sem fognak nagyon szeretni minket, de legalább is a hatóságok védelmet fognak nyújtani az atrocitások ellen. Számunkra tehát ez volt a különbség, hogy a szabadás demokratikus Amerikában a törvény az ál dozatot fogja védelmezni. De 1991-ben négy napon keresztül keserűen csalódnunk kellett, amikor Crown Heights-ben szabadon tomboltak a haramiák,üldözték,bántalmazták a zsidókat,egyet közülük brutálisan meggyilkoltak, miközben a rendőrség megbabonázva tétlenül figyelte az eseményeket. Jellemző, hogy Dinkins polgármester csak akkor avatkozott a dologba, amikor a helyszíni szemle során egy jól találó kő hajításával őt személyesen bántalmazták. A chászidok és ugyanúgy a mi számunkra Crown Heights a törvény meggyalázását és az abban való hit lerombolását jelentette. A dolog fonáksága, hogy pontosan azok a feketék támadtak a zsidókra, akiket a múltban mindig a zsidók védelmeztek és élharcosai voltak a négerek egyenjogúságáért folytatott küzdelemben. Érthetetlen továbbá számomra az amerikai zsidók nagy részének közömbössége. Miért nem tudják megérteni, hogy mit érzünk mi és miért térnek szótlanul napirendre az események felett? Ezek a modern „kertvárosi" zsidók bizony egy percig sem tűrnék el, ha a rendőrség az ő környékükön mondana csődöt tüntetések vagy atrocitások esetén. Bizony szünet nélkül hívnák a 911-es veszély-számot és bizonyos, hogy arra azonnal választ is kapnának. Ögy látszik, a chászidok és mi, az „ide-szalajtottak" túlságosan is „zsidók" vagyunk számukra. Elvégre csak az ilyenfajta zsidót verik össze, míg egy ápolt külsejű, valódi amerikait nem bántja itt senki. Mint ha már hallottuk volna ugyanezt valaha, miszerint csak a galíciaiakat és pájeszosokat verik, míg a jó magyar zsidónak nem eshetik bántódása... Azután, hogyan is mondhat Mario Cuomo, New York Állam kormányzóin olyan badarságot, hogy hálával tartozunk Dinkins polgármesternek minden tüntetésért és zavargásért, ami nem jön létre. Megértem továbbá az ócska, zavarosban halászó fekete hordó-politikusokai. akik egyik nap tüntetésre és rendzavarásra úszitanak hogy másnap testvériességet prédikáljanak. De nem értem a felelős néger vezetőket, miért nem ítélik el a súlyos vétséget,amit a fekete lakosság Crown Heightsben elkövetett. Miért nem világositják fel testvéreiket, hogy nekik van leginkább szükségük a törvény védelmére. Ezért, amíg ezek a dísz-zsidók nem tüntetnek és nem tiltakoznak karöltve a chászidokkal az atrocitások ellenemig a polgármester és a rendőrség nem ismeri el. hogy csődöt mondtak és nem gyakoroltak önbírálatot tehetetlenségük felett, amíg a fekete értelmiségiek és felelős vezetők nem ítélik el a súlyos bűntényt amit fajtestvéreik elkövettek, addig bizony nem tudok felejteni és nem tudok napirendre térni a crown-heightsi események felett. IsajtótökörI A demokrácia nem épülhet torz történelemre Randolph L. Braham beszél Horthy szerepéről a magyar holocaustban A New York-i City University politológiaintézet vezető tanára dr. Randolph L. Braham, aki tudományos, oktatói és felvilágosító munkájának túlnyomó részét a magyar holocaust története megírásának szentelte. iy88-ban jelent meg magyarul fő műve, amelynek új, bővített kiadására készül. Braham profeszor tooább folytatja kutatásait, s úgy véli: azoknak a ma számára is van jelentőségük. Ezért kérdeztem: miért érezte fontosnak, hogy megszólaljon a Horthy-újratemetés alkalmából?- Legalább öt éve, hogy egy tudományos konferencián elmondtam, ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor rövid idő múlva rehabilitálják a tengely csatlós államainak vezetőit. Antonescu marsallt, Tiso plébánost, Ante Pavelicet és Horthy ellentengernagyot említettem akkor. Antonescu rehabilitálását már Ceausescu nemzetiszocialista rezsimje megkezdte. A román rendszert én csak retorikájában tartottam szocialistának, politikáját tekintve sovén diktatúra volt. Az utóbbi években egyre több és egyre pozitívabb értékelést olvastam Horthyról. Értem én ezt, hiszen ezekben az admirális mint antibolsevista harcos jelenik meg, aki az igazságtalan trianoni szerződés ellen harcolt. És valóban, Magyarország Horthy vezetésével - a náci Németországgal együttműködve - képes volt 1938 és 1941 között visszanyerni a Trianonban elveszített területek egy részét. És ma könnyedén elfelejtik, hogy már Horthy kormányzóságának legelején - elsőként az akkori Európában - Magyarország zsidóellenes törvényt fogadott el. De ezt megelőzően a Horthy vezette alakulatok olyan fehérterrort hajtottak végre, amelynek sokkal több áldozata volt, mint Kun Béláék vörösterrorjának. Természetesen a Bethlen-konszolidáció éveire mindez már nem volt jellemző, de a harmincas évektől egvre erősödött a nacionalista vonal, s 1938-tól egymás után fogadták el a zsidóellenes törvényeket.- Magyarországon mégis más volt a helyzet, mint Németország többi csatlós államában.- Ez igaz, hiszen Lengyelországban a háború kitörésétől kezdődött a gettósitás és zsidóirtás. Romániában 1940-től nagyon sok zsidó lett a pogromok áldozata Iasi-ban, Besszarábiában és másutt. Magyarországon a munkaszolgálatot és a zsidótörvényeket leszámítva a zsidók relatív biztonságban voltak. De volt két brutális kivétel: 1941-ben, két hónappal azután, hogy Magyarország háborúba lépett a Szovjetunió ellen, hajszát kezdtek az úgynevezett „rendezetlen állampolgárságú" zsidók ellen. Ennek a kampánynak a következménye 16-18 ezer zsidó - köztük magyar állampolgárok - deportálása a magyar hadsereg által megszállt ukrán területre, Kamenyec Podolszk körzetebe. Ott az SS-osztagok kivégezték őket. Tudtak Auschwitzról Nincs cáfolhatatlan bizonyíték arra, hogy magyar katonák részt vettek volna a kamenyecpodolszki mészárlásban. Az újvidéki „hideg napok" négyezer áldozatának nagy része szerb volt, de nagyon sok volt a meggyilkoltak között a zsidó magyar is. Mégis, ki kell mondani, hogy a magyar zsidóság a Kállay-kormány védelmének köszönhetően a német megszállásig tömegében sértetlen maradt.- Mikorra teszi a magyar holocaust kezdetét?- 1941-ig még a németek sem gondoltak a zsidóság teljes fizikai megsemmisítésére. A szovjetek elleni háború hozta a .nagy fordulatot. A nyugati fronton '-'"rossz kifejezéssel - civilizáltan háborúskodott Hitler. A keleti fronton viszont a bolsevik veszedelem Megsemmisítése volt a jelszó. A náci ideológiában pedig - jelzi ezt á" judeobólsevik kifejezés - a zsidó és a kommunista azonos fogalmak voltak.' .- A háború kezdetén, a 2. magyar hadsereg frontra küldése előtt a magyar vezetésnek meggyőződése volt, hogy a tengely megnyeri a háborút. Ám ebben áz időben a magyar kormány más kormányokhoz képest civilizált magatartást valósított, meg: képviselte például a zsidónak minősülő magyarok érdekeit a nácik megszállta Európában.- 1943-tól egyre nagyobb nyomás nehezedett a ' Kállay-kormányra ; á ■'zsidókérdés végleges megoldását” illetően, Kállay. ellenállt ezeknek a német törekvéseknek. Könyvemben leíróm', hogy a magyar zsidóság nagy részének ' elpusztítása azért.volt egyedül-. aUófmért az a nyugati-szövet-. ségesék;;'nprmándiai ..partraszállása-idején, a Hitler-éllenes koalíció győzelmének* -küszöb .bén történt, 'amikor., már Auschwitz nem volt titóícT; C - A kormányzó is tudott róla? : Ár .Horthynák ■ és' 'közvetlen környezetének ismérnieckellett ezekét a tényeket, habáf’Áés ez nem véletlen - ez az elerp.hiányzik a kormányzó .Errúéíjapataim pímmel írt (önigazqIó);lnemoárjából. A haláltábofokróp'ekkör már részletes -információkkal rendelkeztek: a szövetségesek vezetői, a zsidó szervezetek. Tudott dolog volt ez a semleges országokban, ahonnan a magyar diplomaták bizonnyal jelentették e híreket haza. Tehát 1944- ben a magyarországi zsidó és nem zsidó vezetők egyaránt tisztában voltak Auschwitz tényeivel. És - ez a magyar holocaustban á legborzasztóbb - míg a lengyel zsidóság elpusztításához több évre volt szükségük a náciknak, a magyar vidéki zsidókat a tökéletesen működő államapparátus pár hét alatt gettóba gyűjtötte, és a haláltáborokba induló vonatokra rakatta. Juhus elejére . Budapest kivételével egész Magyarország „Judenrein ” volt. (Folytatás a 6.oldalon)
