Newyorki Figyelő, 1993 (18. évfolyam, 1-9. szám)
1993-10-31 / 9. szám
6 NEWYORKI FIGYELŐ 1993 október 31. Randolph L. Braham beszél Horthy szerepéről a magyar holocaustban (Folytatás az 5. oldalról)- Lett volna Horthyna! módja arra. hogy ellenálljon a nemetek Endlösong-vágyának?- Hitler nem azért szállta meg az országot 1944. március 19-én. hogy ..megoldja a magyar zsidókérdést”. A magyar kiugrást akarta megakadályozni. Himmler szervezete, az Eichmann-csoport készenlétben volt a megszállás előtt, hogy a „végső megoldásba” bekapcsolódjék, ha a magyar hatóságok együttműködnek. Mert ebben az időben a bolgárok megmentették a zsidókat. A románok Besszarábiában, a Dnyeszteren túl részben maguk „rendezték a zsidókérdést", rengeteg embert meggyilkolva. De amikor a németek követelték, hogy Óromániából és Dél- Erdélyből deportálják a zsidókat, a román kormány ennek a nyomásnak ellenállt. A klessheimi kastélyban Horthynak Hitler megmondta, hogy Németországnak pluszmunkaerőre van szüksége hadiipara számára. A szabad munkaerő ekkor csak a zsidóság lehetett. Tehát a kormányzó hozzájárult több százezer zsidó munkás Németországba viteléhez. A pszichológusok dolga, hogy feltárják, a hetvenöt éves kormányzó tisztában volt-e azzal, mihez adja a hozzájárulását. Ezután látott munkához a magyar, belügyminisztérium, a csendőrség, rendőrség és a közigazgatás. Enidre László és Baky László irányították ezt, akikről maga Adolf Eichmann írta, hogy „paprikával eszik a zsidókat”. A „megmentők”- De Horthy végül is leállította a budapesti deportálást.- Igen, 1944. július 7-én. A deportálás azonban folytatódott még két napig, és ez elég volt arra, hogy a peremvárosok - Újpest, Kispest stb. - zsidóit sietvé . vagonokra rakják. Horthyra nagy nyomás nehezedett. A svéd király, Roosevelt elnök, XII. Pius.pápa és mások követelték a’ deportálás azonnalileállítását. Es a Vörös Had-; sereg közeledett. . Egyébként, ahogy .most .Magyarországon-' éppen Horthyt tüntetik fel a pesti zsidók megmentőjének, úgy igényelték ezt a címet mások is.Még olyan vélemény is elhangzott, hogy éppenséggel a nyilasok, a . meg• mentők, mert egy. Szálai Pál nevű nyilaskeresztes';.::.-vezető égyüttmüködött'^á Zsidó Tanáccsal, és megakadályozta azt a nyilas tervet,'.hogy a gettót az Utolsó, előtti pillánatban megsemmisítsék. Egy Willi Höttl nevű német hírszerző tiszt azt állítja, hogy Himmler mentette meg a.' budapesti zsidókat. Olyan írás is megjelent, hogy Sztójay volt a megmentő. . ' Tapasztalom, hogy a vészkorszak bűnét Magyarországon ma sokan egyedül; a németekre akarják hárítani. Való igaz, ha nincs német megszállás, a magyar zsidóság megmenekülhetett volna. Edmund Veesenmayer, Hitler magyarországi személyes megbízottja azt mondta: Horthy képes volt hatalmával élni júliusban. A követ feltette a kérdést: ugyanő nem tehette volna ezt meg két hónappal korábban?- Mi a véleménye Wallenberg szerepéről a pesti zsidómentésben?- Ma káromlásnak hat kétségbe vonni az állítást, hogy a svéd diplomata személyesen mentette volna meg Pesten a nek nincs pontos adata arról, hányán álltak a védelme alatt. Ezt a kiváló embermentöt az oroszok elfogták. Hogy miért, nem tudni. En elhiszem azt a szovjet változatot, hogy meghalt 1947-ben a moszkvai Ljubjanka börtönben. Hruscsovnak ugyanis érdeke lett volna őt, némileg feljavítva, visszaadni Svédországnak. Az oroszoknak azonban nem hittek, egyre több hir érkezett, hogy itt-ott látták a svéd diplomatát a számtalan láger valamelyikében. Charles Lutz budapesti svájci konzul legalább annyi embert mentett meg, mint Wallenberg, de szerencséjére ágyban halt meg idős korában. A svéd diplomatából viszont legenda lett - a hidegháború mártírja. Ám a maradék budapesti zsidóságot nem ő, nem is más önzetlen embermentök mentették meg, hanem - bármennyire is divatjamúlt eiTÖl beszélni - a Vörös Hadsereg. Amit ezután csináltak az oroszok, az már egy másik fejezet. Emlékezés békéje- Tudom, hogy ön - harminc könyvvel a háta mögött - tovább folytatja kutatásaiLVan-e még feltáratlan fejezeté, a magyar holocaustnak? És tudja-e, hogy Magyarországonctöbbször megjelenik olyan állítás'manapság, hogy á hasonló levéltárijkutatómunka egyetlen célja a vagyonok visszaszerzése?.. . - •- Néhány Ihét^úlva jelenik meg angolulaMágyaf. holocaust kiadásaí^EtóosítJiktpnijí^hogy abban égy;szó sincs ,a£ úgynevezett aranwDnatrólp^&i- hasonló Ugye^t^&íjgí^nl^nem' érdekel. Jöy^é^e jtóp/ézem a magyarMadástíÉsSinost azért kutatók^merÚ;a magyar kötetet, amennyire' lehetséges, véglegessé akarom tenni. Korábban, ' mint külföldi, csak korlátozottan férhettem hozzá a levéltári anyagokhoz. Az 1989-es forradalmi változások után több a lehetőségem. Azt hiszem, hogy nagyon sok olyan irat van, amelynek nagy jelentősége lehet. Hiányoznak például a csendörségi jelentések, a belügymir niszter 20-2 T-es osztályának (ez a részleg volt megbízva a zsidótlanítással) anyagai, hiányoznak a három példányban elkészített gettólisták. Teljessé akarom tenni a könyvemet, de ebben semmi anyagi cél nincs.,- Miért kell öt ven évvel az események után folytatni,ezt a munkát?..- - Németországban,, áz- egykori wannsee-i,v, kastélyban, ahol annak idejényáz: Eridlö,sungról •határoztak,1 most oktatási .központ van, amely a holocaust ' tériiájával ’.foglálkozilí. Ennek:a központnak az egyik vezetője egy hajdani főnáci lánya,' aki most a német-zsidó megbékélésnek vezető alakja. Azt hiszem, az emlékezés vezet el majd a magyar holocaust feldolgozásához, és akkor a végső 'megbékélés is lehetséges. Senki sem vádolhatja a magyar népet, a ma élő nemzedéket, még a háborús bűnösök gyermekeit sem a vészkorszak bűneiért. Ám a HAIFÁRÓL SZERETETTEL... Régi, jól bevált kérdés, amit a külföldre sokat utazgató izraeli állampolgároknak tesznek fel: — Sznob, voltál-e már Éjilaton ? — Bizony előfordul, hogy hőn szeretett városunkat sem ismerjük eléggé. Az idei Függetlenségi Napra hirdetett programok közül, amelyeket a Mááriv hasábjairól böngésztünk ki, az egyik Haifa felszabadítását volt hivatva bemutatni. A Városháza kertjében vártak reánk délelőtt 10 órakor a környezetvédelem önkéntes mádrichjai, akik 15-20 személyes csoportokkal indultak le az alvárosba.hogy rekonstruálják és történelmi adatokkal, a hőstettek elbeszélésével mutassák be azt a felejthetetlen kort,amikor is 2000 évnyi tengernyi szenvedés, megaláztatás után után újra kiharcolta hazáját Izrael népe. Ez a tanulságos út a jól felkészült vezetővel 3 órát vett igénybe. Beszámolóm a tanulmányi útról nem a küzdelem stratégiai vetületeiről szól, amikor is mind az angolokkal, mind pedig az arabokkal kellett harcolni,persze olyan nevetségesen csekély hadi felszereiéssel,hogy minden golyó kilövését meg kellett jól gondolni,hogy mikor és hol érdemes.Ez különben az ország más részein is így voll. Inkább Haifa sajátos ügyeit említem a hallottak alapján. - Haifa volt az egyetlen város, ahol az Écel és a Hagana megértették egymást és együtt is működtek. Érdekes módon négy évtizede járom ezeket az utakat, de bevallom, soha nem álltam meg elolvasni a falakba vésett neveket és évszámokat, sőt a hozzájuk fűzött magyarázatokat sem. A Sivat Cion nevű úton kőfalba van vésve egy Newton nevű angol lady neve, mellette a jól ismert „I.W.K.A.." kezdőbetűk. Ez utóbbi Jeruzsálemben is hires központ. Nos, a mi Útikalauzunknál úgy van bejegyezve, hogy a Lady a zsidó körökben jól ismert antiszemita volt, aki állandóan heccelte az arabokat, beszédeket tartott az alvárosi téren a keresztény templom előtt. Csoportunkban volt egy kedves, Abu nevű házaspár, akik ismert hetedik nemzedék Haifán. Leányukkal, vejükkel és unokájukkal vettek részt a kiránduláson. Mint ittélők mesélték és bizonyították a vezetőnktől hallottakat. - Higyjétek el, nekünk is volt itt Soánk — mondják visszaemlékezve. Míg Magyarhonban a jelszó „üsd a zsidót !” volt, itt „öld a zsidót ! - kiabálták az arabok. Az angolok uralmuk idején semmit sem tettek ez ellen.Mind a mohamedán, mind a keresztény templomok az uszítás központjai voltak. A haifai Háácmaut úton a Sterna' / ky könyvesbolt melletti házban volt a/ angol hadsereg főhadiszállása. Most egy kőire vésett tábla hirdeti az itt történteket. Egy I 7 és fél éves Béni Becher nevű fiúnak sikerült teherautójából robbanó anyagot tartalmazó hordót ledobnia az épület előtt, s az fel is robbant. Nem volt más mód, mint erőt és elszántságot tanúsítani mind az arabok, mind az angolok felé. Mert akkor már végleg megérett az elhatározás a független zsidó állam kivívására. Mert az évszázadosévezredes szenvedésnek máskép nem lehetett végetvetni. Itt még elmeséli kísérőnk, hogy Béni Becher később megismerkedett egy magyar zsidó lánnyal, aki átélte a Soá minden poklát, utána pedig túlélte az Exodus nevű hajó tragédiáját, míg végül az angolok Ciprus szigetére deportálták. Ezt soha nem tudja az angoloknak megbocsájtani. Ekkor — így szól a mese — Béni megnyugtatta szíve választottját és elmesélte neki, hogy ő ezt a sérelmet részben már megtorolta: talán éppen akkor robbant fel a négyemeletes főhadiszállás, amikor az ő Magyarhonból elűzött menyasszonyát Cipruson internálták. 1948 április 22-én a városháza épületében összeültek zsidók és arabok, hogy egyességet kössenek. Zsidó részről ott volt Sábtáj Lévi polgármester, Mose Kárméli, Mordecháj Maklef tábornokok. A városházát angol tankok vették körül, amelyek az arabokat voltak hivatva megvédeni. Pápíron már meg volt minden feltétele a megegyezésnek. Ám az arabok nem akarták aláírni, a mecsetbe mentek tanácskozni. Pár óra múlva a Párizs-téren újra örjöngeni kezdtek az arabok: — Öld a zsidót ! — kiáltozták. S akkor az egyik Dávidka, a Chevra egyik tagja egy ágyúval (mert alig volt egynél több) közéjük lőtt. S ekkor történt a nagy csoda:ezen az éjszakán csónakokra szállva 62000 arab menekült el fejvesztetten .4000 maradt. A zsidók hangszórókon hívták fel a figyelmüket és ígérték, nem esik bántódá - suk, maradjanak. — Semmi sem segített. Persze, Haifát sem adták nekünk ezüst tálcán. Sok véres áldozat volt. Tengernyi zsidóüldözés. Ahogy a hős Makkabeusok ígérték. A görög megszállás idején. Vérrel, szenvedéssel vesztettük el hazánkat. Vérrel, küzdelemmel szerezzük vissza. Ott állunk Haifa egyik történelmi színterén,az alvárosban. A kikötőben izraeli és más országokbeli hajók horgonyoznak. Haifa szágokbeli hajók horgonyoznak..Haifa kikötője versenyezhet bármelyik kikötővel a világon — Meséli Cvi, a vezetőnk. Herzl pontosan így írta le, így álmodta meg,hogy ilyen lesz majd Haifán a kikötő. De akkor irta ezt le, amikor itt még nem volt egyéb, mint tenger és homok. A mi kötelességünk és a jövő nemzedéké fejleszteni ás megőrizni azt! Haifán évszázadokon át - ha kis létszámban is -,dc éltek zsidók, akik őrizték imaházaikat, iskoláikat az arab gyűlölet ungerében, nem egyszer életük veszélyeztetésével. De nem jeridáztak. Vártak bennünket. S mi megjöttünk és jönnek a többiek Keletről, Nyugatról és együttes erővel cs l-íen segedelmével. Itt vagyunk Haifán, ebben a csodálatosan szép városunkban. magyaroknak, mint minden más nemzetnek is, tisztában kell lenniük történelmükkel. Képtelenség valódi demokráciát építeni az eltorzitott történelem, a hazugság alapzatára. A múlttal szembe kell nézni, de ez értelmetlen, ha valamilyen napi politikai cél érdekében csinálják. Mik]ós Gábor A NÉPSZABADSÁG 1993.szeptember 28-i számának Magyar Tükör című rovatában Miklós Gábor által dr.Brahammal készített interjú. SCHNAPP LEA: zsidók t .x/reit. Az ö missziója voltaképpen csak az 1944. október 15-i kiugrási kísérlet és a nyilas hatalomátvétel után kezdődött. Svéd védpapirokat, útleveleket adott ki, amelyeket a cionista ellenállás tagjai sokszorosítottak. Svéd védett házakat is létesített - ezek az ún. nemzetközi gettó részei voltak. Senki-
