Newyorki Figyelő, 1993 (18. évfolyam, 1-9. szám)
1993-05-24 / 4. szám
1993 május 24. NEWYORKI FIGYELŐ 5 ASKENÁZI ERVIN: A VÉSZKORSZAK 49. ÉVFORDULÓJA „ÉRUV " VITA LONDONBAN Nagy-Londonban, ahol 215.000 zsidó él, az egyik városrészen megkérvényezték, hogy ÉRUV-ot állíthassanak fel. Mielőtt erre a kérelemre és annak következményeire kitérnék, indokoltnak tartom, hogy azoknak az olvasóknak, akik e fogalom lényegével nincsenek tisztában, megmagyarázzam, miről is van szó. Az „éruv" fogalma bibliai, valamint rabbinikus előírásokkal összefüggésben született, amelyek a szombati nyugalomra vonatkoznak. A héber SÁBÁT szó, amely a SÁVÁT igéből ered, megszüntetést vagy pihenést jelent. — Hat napon át dolgozzál és végezd minden munkádat, de a hetedik nap szombat az Örökkévalónak, ne végezz semminemű munkát... - olvassuk Mózes második könyvében (20:9/10). Mindenemű munka illetve tevékenység tilalmának értelmezése a gyakorlatban egyáltalán nem egyszerű dolog. A rabbinikus viták ebben a kérdésben jelentős helyet foglalnak el a Talmudban. SÁBÁT- és ÉRUVIN-traktátusok nagy része ezzel a kérdéssel foglalkozik. Elsősorban két előírásról van szó .melyekben éles különbséget tesznek a pontosan meghatározott „magánterület", azaz saját otthon, udvar, kert, stb. és nyilvános terület \ mint az utca, valamint minden olyan körzet között, amely a „magánterületen" kívül esik. Tilos „terhet" vinni magánterületről közterületre és viszont. Ezzel szemben magánterületen belül szabad vinni. Továbbá a szombaton megtehető út távolsága is korlátozva van. (Kb. egy fél mértföld, azaz 800 méter, aminek bejárása lakatlan területen megengedett.(Ez a szabály Mózes második könyvéből (16:29) származik: — Maradjon mindenki a maga helyén és ne menjen senki helyéről a hetedik napon. — Mindkét előírás, amelyeket a hithű zsidók szigorúan betartanak, komoly problémákat vethet fel és amint a londoni esetből is láthatjuk, még társadalmi széthúzáshoz is vezethet. Aki tágas kerttel, valamint minden kényelemmel ellátott palotában lakik, annak nem okoz különös nehézséget, ha egy napot otthonában kell eltöltenie. Annál inkább az egyszerű halandónak, aki kénytelen a hét egyetlen pihenőnapját a négy fal között, illetve szigorú korlátok között eltölteni. Ezért a rabbik olyan megoldást kerestek, amelyek lehetővé teszik, hogy szombaton és ünnepnapokon a különben tiltott tevékenységeket megengedik. Ezt a célt szolgálja az „éruv" és pedig különböző formákban. A héber „éruv" szó „keverést" jelent, ami nyilvánvalóan arra utal, hogy a tiltottat a megengedettel „összekeverik." Hogy a szombaton megengedett korlátozott távolságot meghosszabbítsák, megengedték ÉRUV elhelyezését. Ez a művelet abból áll, hogy az ember az otthonától megengedett távolság határán két étkezésre elegendő élelmet helyez el. Ezzel második lakóhelyet teremt, miáltal a megengedett távolságot további fél mértfölddel meg .hosszabbítja. A rabbinikus előírás szerint két magánterület között sem szabad vinni..Viszont ha több ház egy udvarral határoz, akkor az éruv feloldja a tilalmat. Ez az „éruv-forma" abból áll, hogy a lakóknak egy közös kenyerét az egyik házba „letétbe" helyezik, miáltal egy „étkezési közösséget" azaz egy közös magánterületet teremtenek. Végül a legfontosabb és legelterjedtebb éruvot — amely a londoni vitát is előidézte -egy bizonyos lakott körzetben állítanak fel, miáltal nyilvános terület magánterületre változik. Ez az éruv két cölöpből áll,amelyek kötéllel vagy dróttal vannak összekötve és így jelképes „kapukat" alkot. Ezek az éruv-ok, bár hosszas rabbinikus vitához vezettek, a második Templom idejére vezethetők vissza. Sőt a Talmud szerint (Sábát 14b ésÉruvin 21b) az éruvot Salamon király alapította.Ezek a felmerült hosszas viták mind azt bizonyítják, hogy a vallási tekintélyek a pihenési előírásokat úgy igyekeztek megformálni, hogy a vallás szigorú megtartását és a mindennapi létet összhangba hozzák. Azaz a vallási törvények megtartása lehetőleg ne legyen az ember terhére. S itt érkeztünk el a londoni ügyhöz. A város északnyugati részén (Hendon, Golders Green, Hampstead, Chold Hill, East Finchley) nemzedékek óta többezer zsidó lakik békességben,mint a városrész 100.000 főnyi lakosságának része. Ez a békés együttélés egycsapásra megváltozott, amikor Alan Kimche, a Nér Jiszraél hitközség rabbija engedélyért folyamodott a hatóságokhoz, hogy hat négyzetmérföldet felölelő területen éruv-ot állíthassanak fel. Mivel erre a célra hét méter magas póznák felállítására és azoknak drótokkal való összekötésére van szükség, a város tervezési bizottsága az engedélyt megtagadta.Jellemző, hogy 'a bizottságnak hét zsidó tagja van, köztük az elnök is. Az ortodoxok főérve, hogy az új jelképes határok megengednék a tolókocsikhoz kötött személyek szombati közlekedését. Ugyanígy megengedné a kisgyermekes szülőknek a gyermekkocsi tolását és így együtt mehetnének a templomba, ületve sétáltathatnák az apróságokat. Azt hangoztatják, hogy az éruv célját szolgáló 85 pózna szinte észrevehetetlen lenne a körzetben már meglévő 50.000 pózna és dróthálózat között. Rabbi Kimche szerint a felszínen Anglia multietnikus társadalmat alkot, a szabadság mindennemű formájával, de amikor egy demonstrativ jel kinyilvánítja: — ime itt zsidók laknak -, akkor egyszeribe ellenszenvvel találkozunk. A bizottság egyik nemzsidó ellenzője, John Wainwright, az All-Saint templom vikáija így nyilatkozott: - Engem egyáltalán nem az nyugtalanít, hogy itt zsidók laknak, hanem hogy ebből a városrészből egy tipikus zsidó negyedet akarnak csinálni. -így az éruv nemzsidó ellenzői egytőlegyig kijelentették, hogy ők bizony nem antiszemiták, de az éruv felszerelésében kísérletet látnak, miszerint egy népcsoport az egész városrészt magának akarja kiigényelni. A zsidó ellenzők közül többen azzal érvelnek, nem akarják, hogy Londonban gettót állítsanak fel. — Mi nem akarunk itt egyfajta Williamsburgot vagy Méá Seárim-ot - hangoztatják - azonkívül a póznák a drótokkal a koncentrációs táborokra emlékeztetnek. — Én azt hiszem, hogy a zsidó ellenzőket az zavarja, hogy nekik, „tőzsgyökeres" angoloknak az éruv által, I-tenments — még észrevehetőbbé válik zsidóságuk. A magyar-zsidó vészkorszak 49. évfordulója alkalmával rendezett emlékező ünnepély közönsége megtöltötte a Park East-zsinagóga nagytemplomát. A Magyar Zsidók Világszövetségének alapvető célkitűzése, amely a magyar-zsidó kultúrörökség fenntartására és mártirjaink kegyeletének megőrzésére irányul, — teljes mértékben kifejezésre került. Schneier Arthur főrabbi, aki, mint köztudomású, a Lelkiismeret Szava Alapítvány elnöke és a Magyar Zsidók Világszövetsége lelki vezetője is, a napokban részesült abban a párját ritkító kitüntetésben, hogy a Yeshiva University róla elnevezett tanszéket nyitott a nemzetközi kapcsolatok témakörében. Fürst László dr., a Világszövetség elnöke, megnyitó felszólalásában a szervezet nevében szerencsekívánatait fejezte ki a közmegbecsülésben álló, baráti személyiségnek. Schneier főrabbi megnyitó szónoklatában, mint a katasztrófa túlélője emlékezett a történelemben páratlan katasztrófáról és hangsúlyozta a soha el nem múló kötelességet, hogy a mártírokra szakadatlanul emlékeznünk kell az emberiség örök szégyenét jelentő korszak megismétlődésének megakadályozására. László Balázs, Magyarország newyorki főkonzula fejtette ki meggyőző szavakkal, hogy az ország töretlenül halad a demokrácia útján, nem ismer különbséget állampolgárai között és a szélsőségek érvényesülését teljes erővel és határozottsággal megakadályozza. Marc Sofer, Izrael Állam newyorki helyettes főkonzula elmondotta, hogy kassai származású és közvetlen családjának sorsából is megtanulhatta a vészkorszak jelentőségét. Izrael Állama az elpusztultak vérén épült fel és kapui az üldözöttek számára nyitva állnak. Léte a legfőbb biztosítékaira nézve, hogy a szörnyűségek nem ismétlődhetnek meg. Gáti N. Norman, a Magyar Zsidók Világszövetsége díszelnöke magyar nyelvű szónoklatában a fejét ismét világszerte felütő antiszemitizmusról szólva, kifejtette, hogy annak táplálását egyrészt a gyűlöletet hazugságokkal fokozó konkolyhintők, másrészt saját köreinkben a tanulni nem akaró tudatlanok végzik. Ez a két tény okozza egyrészt, hogy a magyar középiskolai tankönyv a vészkorszak áldozatainak számát hatszázezer helyett 310 ezerre becsüli, a miami-i mártiremlékmű feliratán pedig a magyar vészkorszak mártírjainak száma kétszázezerrel van megjelölve. Mind a hazug gyűlőlködők, mind a köreinkben jelentkező tudatlanok ellen a Világszövetség szakadatlanul folytatja a lelepző és oktató harcot. Michael C. Farkas, a Brooklyn Law School hallgatója a harmadik nemzedék nevében szólt a hallgatósághoz. A harmadik nemzedék feladatát abban jelölte meg, hogy az emlékezésen túlmenőleg a megismétlődést akadályozza meg. Ennek a feladatnak teljesítésére nemzedéke nevében ígéretet tett. Brummer Sándor vezetése mellett a hagyományos gyertyagyújtási szertartás folyt le, amit Bányász Tibor, a Bnai Zion Budapest-csoportja újonnan megválasztott elnökének társaságában kiegészített azzal, hogy Nyíri József, a csoport elhúnyt elnökének emlékére külön gyertyát gyújtott. Ezután Grosz Ernő főkántor szárnyaló K'El Mólé Rachamim-ja, az Áni Máámin és Olénu-imája hangzott el, majd a közönség együttesen mondta el a Kaddist. Az ünnepély befejeztével Gáti Iby rendezésében fogadáson vett részt a közönség, amelyen lefolyt találkozások a jelenvoltak emlékeit idézték fel és az összetartozás érzését fokozták. Az ünnepély maradandó nyomokat hagyott a résztvevőkben. MAGYAR UROLOGU Dr. George Klein Corndl-dipiomás, urológiai szakorvos _____________RENDELŐK: 157 East 72nd Street Nsw York, NY 10021 110-46 Qussns Bind, Forest HIII«, NY 11375 (212) 7444700 • Vt • Vmtkt • Vtm- ári M ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTÁCIÓ Mintha már hallottunk volna ilyen- még a kikeresztelkedettek is találkoztak a fajta érvelést vagy ötven évvel ezelőtt, mi- pajeszosokkal. szerint az antiszemitizmus csakis a pájeszos, kaftános galiciak ellen van,de a jó magyar A londoni zsidó közösség megfellebembert nem bántja itt kérem senki. Aztán bezte az elutasító határozatot. Amikor e soa vagonban, majd később, a vesztőhelyen ro*c hódnak, döntés még nem született.
