Newyorki Figyelő, 1992 (17. évfolyam, 3-12. szám)
1992-08-26 / 8. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1992 augustus 26. HACKER MARY MARIANNE: HÍREK WIEN1 ÖL KÖNYVESPOLC TEREMTŐ REMÉNY Forrai Eszter HULLÁMLÉPCSÖ rímű kötetéről. Első érettségi a zsidó gimnáziumban 1938 óta. A Zwi Perez Chajes-Gimnázium 1919 ben alakult Wienben. Zwi Perez Chajes az első világháború előtt a legnevesebb főrabbi volt Wienben. Róla nevezték el annak idején a zsidó gimnáziumot. 1938-ig kitűnő oktatás folyt.Számos nevezetes személyiség került ki hallgatói sorából. 12 évvel ezelőtt ismét megkezdődött az oktatás az iskola régi épületében, a zsidó hitközség, Wien városa és számos magánadakozó segítségével., de új, pompásan, modernül rendbehozott helyiségekben, az Augarten közvetlen szomszédságában, úgy, hogy az iskola kertje a parkból került ki. Az akkori első elemisták ezév júniusában érettségiztek. 12 lány és fiú vegyesen végzett kitűnő eredménnyel. Az iskola nyilvánossági joggal rendelkezik. Délelőtt folyik az osztrák tanítás, délután ehhez kapcsolódik a hittan, zsidó történelem, héber és modern ivrit nyelv oktatása. Ma már 350 gyermek nyer oktatást, kezdve óvodától, előiskolán keresztül,négy elemi és nyolc gimnázium. Ezévben újabb emelet épület, amire a számos újszerű oktatás (computer, stb.) miatt van szükség. Arra tekintettel, hogy az első pionír csoport ezévben végzett, dr. Zilk, Wien népszerű polgármestere az iskola vezetőségével együttműködve, szép ünnepséget rendezett. Több, mint 50 személyt kerestek meg, akik 1938 előtt ebben az iskolában érettségiztek.Ezek egy hétre, a város költségére nyertek meghívást. Az új közoktatási miniszter, dr. Schölten tavasszal Jeruzsálemben volt látogatóban és az ottani egyik gimnáziumból szintén meghívott 25 diákot egy hétre. Utóbbiak olyan családoknál kerültek elhelyezésre, ahol azonos korú gyermekek vannak. A fiatal izraeliek még az ünnepség előtt kiránduláson vettek részt, megismerték Wient és vidékét, de a történelmileg szomorú helyeket is, mint Mauthausent. Az érettségit követő esten a polgármester a városháza dísztermében kiemelkedő fogadást rendezett, a politikai és művelődési élet számos kiválóságának jelenlétében. A televízió jelenlétében megható szavakkal üdvözölte a régi és új éretteket, majd kóser büffé mellett izraeli zenekar teremtett remek hangulatot. Másnap az iskolában ún. akadémiai ünnepséget tartottak, amelyen a polgármester, az izraeli követ és az öregdiákok jelenlétében filmen mutatták be a nehéz kezdeti éveket, az érettségizők éveit, ünnepélyeit. Este a kert-udvaron folyt tovább az ünneplés. Megható volt különösen egy fiatalos öreg hölgy felszólalása,aki New Yorkból jött és aki az öregdiákok akkori fiatal tanárnője volt! A közéleti vezetők hangsúlyozták, hogya Zwi Perez Chajes Gimnázium az első az egész német nyelvterületen, beleértve Németországot és Svájcot is! RÖVID HÍREK Dr.Habsburg Ottó a wieni B'nai Brith vendége és előadója volt. Évekkel ezelőtt már volt ott ilyen minőségben. Beszédét megható szavakkal kezdte: megemlékezett első látogatásáról és az akkori - amint mondta: „felejthetetlen" elnökről, dr. Hacker Ivánról. Mint ismeretes, dr.Habsburg tagja az Európa-Parlamentnek és a Páneurópa Union elnöke. Témája „Az új Európa" volt. Korát meghazudtoló frissességgel tartotta előadását. 80 éves korát külseje és szelleme egyaránt meghazudtolja. Előadás után a Hotel Sacher különtermében még hosszú időt töltöttünk el vele vacsora keretében. Az Állami Staats- és Volksoper új igazgatója a Temesvárról származó, magyarzsidó loan Holender. Egy évvel ezelőtt a híres baritonista Eberhardt Waechterrel együttesen bízták meg a két operaház vezetésével. Waechter ezév tavaszán, tragikus körülmények között elhúnyt. Azóta Holender vezeti mindkét operaházat. Nincs könynyű feladata. Számos világhírű személyiség hagyta el az intézményeket botrányos körülmények között, mint Mahler, Karajan és Maazel. Holender tavasz óta egyedül működik és csodálatosképpen messzemenő elismerésben részesül mind a közönség, mind a szigorú zenekritikusok részéről. A most kezdődő salzburgi ünnepi hetek során, az új igazgatóság tagja a magyar-zsidó dr. Hans Landesmann, a vezető karmester Sir George Solti, a zongora vonalán pedig Schiff András a legnevesebb művészek egyike. A magyar-zsidó művészet mindenütt dominál. Vannak rejtőzködő költők, akik benne élnek az időben és a felejtés különös hálóján ringatja lelkűk a múlt tovább épülő darabjait. Viszonyban vannak az idővel, hús-vér hidak emlékek és vágyak között. A lét pillanatnak tűnő egészét teszik mássá. A költők emberi lényegünk tartópillérei FORRAI ESZTER különös alkatú lírikus. Költészete örökké változó végpontok közt pulzál. E mozgás hajtóereje az örök vágy, a végtelen érzékenység, akár az univerzum, akár egy porszem gigantikus vagy éppen„halandóő számára észlelhetetlen sóhajtásaira figyel. Forrai Eszter versei lírai életrajzok.Sorsának jogán nevét az asszonyköltők sorában Hervay Gizella, Beney Zsuzsa neve mellett említhetjük, akik a lelkűkre mért tragédiákat költeményekké oldották, s így szenvedéseik gyökeréből kínzóan gyönyörű költészet növekedett. Bár Forrai Esztert elsősorban a gyötrő gyermekkor, a halál partján való bizonytalan létezés, a háború még ma is lángoló emlék-jajkiáltásai, a menedékből pusztulásba hurcolt édesapjának emléke nyomasztja, de a létezés labirintusában egyre beljebb haladva,lelkét, felnőttként,’ asszonyként,lényegükben más, de mélységükben azonos kínok gyötrik. Ahogy ő mondja egy helyütt: — az ihlet a szenvedésből Szelíd hangú édesanyja évekkel ezelőtt a csillagok közé vándorolt. Költői küldetése talán akkor teljesedett ki igazán, hisz az átélt árvaság, hiány érzését, vigasztaló menedékként betölti, megszelídíti, lecsillapítja egy másik: az anyaság érzése. A gyönyörből fogant kilenc hónapnyi várakozás és a várakozásból hullámzó eksztázis, a szülés boldogsága, a teremtés gyönyörűségét idézi meg. Forrai Eszter élete, költészete (végül is sajátosan eggyéolvadt) ettől kezdve a felelősség iránytűje által irányíttatik. Szenvedés, boldogság, vágyak és kínok, tények és érzések láthatatlan hálójában vergődik az ember. S e keserű végtelent édesíti meg legemberibb kínunk: a s z e relé m. S e szerelmet nem szabad hazudni. Forrai Eszter törvényként tudja ezt. Ezért a hallgatás szemérmét meg-megoldják a hol csendes, hol tombolón táncoló kitárulkozások, az őszinte tisztaság hangjai. Forrai Eszter rejtőzködő alkat, de igazán mégsem titkolja lelkének kincseit. Versei villámok árnyékában születnek és a zátonyra sodort kínok, sóhajok mégis partot érnek, mert Forrai Eszter a hullámlépcsőkön egyre felfelé halad. Költészeténekéletének nyilvánvaló titka: a végtelen remény. Gúlch Csaba A DOB UTCAI ISKOLA BIZOTTSÁGÁNAK HÍREI A Dob utcai iskola emlékezetes Világtalákozóján több, megörökítésre méltó felszólalás hangzott el, amely kellőleg kidomborította az orthodox tanintézmény egyedülálló fontosságát a hagyományos zsidó nevelés terén Magyarországon. A NEWYORKI FIGYELŐ, Ígéretünknek megfelelően az iskola híreinek külön, állandó rovatot szentel, amelyben ismertetésre kerülnek a tanintézmény újjászervezésének aktuális hírei, a volt tanerők és diákok hozzászólásai, javaslatai. Ekként legközelebbi számunkban beszámolunk az Alma utcai szeretetotthon bentlakói javára megindult, használt ruhagyűjtési akcióról, amely máris jelentős eredményt mutathat fel, továbbá volt tanároktól érkezett, iránymutató leveleket is közlünk. DR. GÁL ANDRÁS EMLÉKEZETE Az elmúlt év fájdalmas magánya tudatára döbbenése a nagy veszteségnek, erőgyűjtés az útra. Most kapok csak hangot, hogy megköszönjem a Newyorki Figyelőnek, barátoknak és a kedves betegeknek a résztvevő megemlékezést, amivel elárasztottak. Bandikát a Budapesten, a Kozma utcai temetőben levő családi sírboltban helyeztük örök nyugalomra. Egyéves halálozási évfordulóján, szeptember 26-án imát mondunk érte. Emlékezünk Rád, Bandika ! Felesége, barátai és betegei. DR. BÁRDOS KÁROLY GYÁSZA Mély részvéttel értesültünk dr. Bárdos Károly professzor barátunk súlyos gyászáról: édesapja, Bárdos László, 78 éves korában, július 8-án,Deerfield Beach, Floridában elhúnyt. A náci haláltábor túlélője volt, aki az 1956. évi forradalom után érkezett családjával Amerikába. A NEWYORKI FIGYELŐ szívből jövő együttérzését fejezi ki az elhúnyt nejének, Magdának és fiának, dr.Bárdos Károlynak. Ezúttal Fixier Hermannak, a Budapesti Zsidó Hitközség orthodox tagozati elnökének a Világtalálkozón elhangzott beszédéből idézzük az alábbi fontos részleteket: — Emlékezni, emlékeztetni és visszaemlékezni jöttünk össze. Emlékezni mártírjainkra, akik ebben az iskolában tanítottak, tanultak.s akik áldozatául estek az embertelenségnek, csak azért, mert zsidók voltak. Ugyanakkor e tábla emlékeztető lesz az utókornak, a jövő generációnak, hogy tudják meg, mi történt a zsidósággal szemben a szörnyű időkben. Nekünk minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy emlékeztessük a világot arra a gaztettre, amit ellenünk elkövettek. Az a feladatunk, hogy elmondjuk gyermekeinknek mindazt, ami történt és hogy velük együtt évről-évre felkeressük ezt a táblát, s lerójuk kegyeletünket mártírjaink emléke előtt. Kötelességünk az is,hogy a gyerekeket abban a zsidó szellemben neveljük, amilyen szellemben ezekben az iskolákban nevelték a tanulókat. A továbbiakban Fixier Herman azok érdemeit méltatta, akik annak idején létrehozták az orthodox iskolákat és Talmud Tórát. Elsősorban gondolok — folytatta a szónok - a nagyhírű, nagytekintélyű Gáon és Cádik Koppel Reich, zcl. volt felsőházi tagra, akinek tanintézményeink létrejöttét köszönhetjük, ahonnan sok nagytudású,világi és talmudi ismeretekkel egyaránt felvértezett emberek kerültek ki. — * A NEWYORKI FIGYELŐ szívesen veszi a volt növendékek leveleit, írásbeli megjegyzéseit javaslatait a szervezési munkára, a tagság széleskörű szervezésére és egyéb, a tanintézettel összefüggő más témakörökre vonatkozó!ag,amelyeknek lapunkban helyt kívánunk adni.
